Előző
Következő
új cikk

Külföld

Élet és halál ura az Aszad-család

Népszava|2017. ápr 10. 05:31
[A+ A-]

Bassar el-Aszad és neje, Asmaa kezdetben szívesen látott vendégek voltak nyugaton is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SALAH MALKAWI

Az Aszad-dinasztia közel öt évtizede vezeti Szíriát. A lapunk által megkérdezett régiós szakértő egy bűnszövetkezethez hasonlította a rezsimet, amelyet a hetedik éve dúló polgárháború sem tudott eddig térdre kényszeríteni.

„Ez egy maffia, csak épp az állam szintjén működik, és nem a szomszéd kerületben” – ezzel a hasonlattal írta le a Népszavának az Aszad-rezsim közel öt évtizede tartó működési modelljét Tony Badran, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies nevű agytröszt elemzője. A szakértő évek óta kutatja az Aszad-dinasztiát, amely 1970 óta irányítja vasököllel Szíriát. A polgárháború ugyan már hetedik éve tart, de Bassár el-Aszad elnök hatalma nem ingott meg radikálisan. Ezt nagyrészt a szilárd alapoknak köszönheti, amelyet az apja, Szíria korábbi elnöke tett le.

Háfez el-Aszad 1930-ban született egy szegény, alavita családba. A The Guardian portréja okos, ambiciózus fiatalként írta le, aki 22 évesen csatlakozott a szír légierőhöz, s idővel a parancsnok lett. 1970-ben, egy puccs során szerezte meg a hatalmat. Badran szerint mindenkinél brutálisabb volt, így sikerült felérnie a csúcsra, ahol nekilátott az alapok lerakásához. „Komoly biztonsági struktúrát hozott létre: a különböző hírszerzési ágak átfedésben működtek, így hatékonyan tudtak kémkedni egymás után is. A társadalom szintjén is sikerült támogatást szereznie a vidéki, földtulajdonnal nem rendelkező szunniták körében. Kijátszotta a társadalmi megosztottságot, és a saját hasznára fordította” – magyarázta a szomszédos Libanonban született és nevelkedett Badran, aki hozzátette: miközben Háfez el-Aszad megszilárdította hatalmát az országon belül, arra is volt gondja, hogy külföldi szövetségeseket találjon. Az egykori Szovjetunió és Irán támogatása komoly fegyvertényt jelentett.

2000-ben bekövetkezett halála után legidősebb fiának kellett volna átvennie a hatalmat, ám ő 31 évesen elhunyt egy autóbalesetben, így a sorban következő legidősebb fiát, Bassárt hívták haza Londonból, ahol szemésznek tanult. Mindössze 34 éves volt, amikor átvette a hatalmat. Egyes szakértői vélemények szerint a nyugaton tanult férfi reformer szellemiséget képviselt, ám nem volt lehetősége gyökeres változtatásokat véghez vinni, így idővel visszatért az apja által kitaposott útra. Badran azonban nem ért egyet ezzel a szemlélettel, az elemző szerint ez csupán egy gondosan megtervezett pr-kampány volt.

„A bátyjának kellett volna beülnie az elnöki székbe, ám meghalt. A család részéről volt egyfajta félelem, hogy politikai szinten Bassárt nem tekintik majd legitim vezetőnek, s hogy a rezsim idősebb tagjainak nem lesz ínyére. A társadalom szintjén szintén voltak aggályok. Bassárnak nem sok lehetősége maradt, az egyik az volt, hogy a reformer képét közvetíti magáról. Ezt a nemzetközi közösségnek is el tudta adni, mert azt gondolták, hogy ő olyasvalaki lesz, akivel együtt tudnak majd dolgozni. Szerintem egy tudatos pr-kampány volt, amely az akkori Kelet-Európában sem volt ismeretlen: a régi elvtársak, és a reformer harca a Politikai Bizottságban” – mutatott rá Badran, aki szerint a kampány hatékony volt.

Aszad ezek után folytatta apja módszereit, és hozzá hű családtagokat ültette a fontosabb pozíciókba. Édesanyja, Anisza Mahlúf tavalyi haláláig állítólag igen nagy befolyással rendelkezett, s a Mahlúf ág tagjai napjainkban is a leghatalmasabb szíriaiak. Bassár el-Aszad unokatestvére, Rámi Mahlúf talán a legbefolyásosabb üzletember az országban, a testvérei pedig a hadseregben vetették meg a lábukat. Ezen a téren azonban Bassár el-Aszad legfiatalabb öccse, Máher vitte a legtöbbre, aki a hírhedt Negyedik Páncéloshadosztályt vezeti, s a CNN szerint meglehet, hogy az elnök után ő következik a hierarchiában.

Bassár el-Aszad hatalmát „békeidőben" vélhetően valamelyik gyermeke örökölné, ám jelen helyzetben nehéz jóslatokba bocsátkozni. „A hatalma egyrészt két külföldi erőtől függ: Oroszországtól és Irántól, hiszen nagy szerepük van a rezsim életben tartásában, mióta a szíriai erők igen rossz állapotba kerültek, és a gazdaság is a csőd szélén áll. Másfelől annak is nagy szerepe lesz a jövőben, hogy mi lesz azokkal a kelet-szíriai területekkel, amelyek már most sincsenek Aszad irányítása alatt” – magyarázta Badran, aki szerint az elnök a bizonytalan időkben is követi a rezsim működési alapelvét, amely létfontosságú, ha Szíria vezetője kíván maradni. „’Én vagyok az élet forrása, csakúgy, mint a halálé. Életet adhatok, de el is vehetem azt.’ Ez a fajta szellemi és fizikai kontroll létfontosságú a hatalom számára.”

Spanyolországban terjeszkedik Aszad nagybátyja
Bassár el-Aszad egyik kegyvesztett nagybátyját, Rifát el-Aszadot gyakran látni a dél-spanyolországi Puerto Banúsban. A 79 éves volt szíriai alelnök a látszat ellenére nem a polgárháború szörnyűségeit „piheni ki”: egy szíriai falut akar felhúzni a kikötővárosban, miközben a törvény elől menekül. A spanyol hatóságok a napokban csaptak le rá, miután bizonyossá vált, hogy a Szíriának három évtizede búcsút intő férfi és rokonai mintegy 503 ingatlannal rendelkeznek a Costa del Sol régióban. A spanyol hatóságok bűnszövetkezetben elkövetett pénzmosás miatt indítottak eljárást Rifát el-Aszad ellen, miután fülest kaptak francia kollégáiktól, akik tavaly nyáron indítottak ellene eljárást pénzmosás és közpénzek elsikkasztása miatt. Az El País azt írja, hogy a Rifat el-Aszad családjának spanyolországi ingatlanjai mintegy 691 millió euró érnek: a vagyon közel fele azonban a szíriai államkasszából származik.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!