Előző
Következő
új cikk

Külföld

Káosz fenyeget a Brexit miatt

Népszava|2017. ápr 10. 09:29
[A+ A-]

Illusztráció: Getty Images

Káosztól tart az Európai Bizottság abban az esetben, ha nem tudnak megállapodni Nagy-Britanniával az Európai Unióból való kilépés feltételeiről.

Michel Barnier, akit a Bizottság bízott meg a Brexitről szóló tárgyalások véghez vitelével, horrorisztikus forgatókönyvet vázolt fel erre a legrosszabb esetre. Szerinte káosz alakulhat ki az Egyesült Királyság határánál, sőt élelmiszerellátási gondok is kialakulhatnak, elsősorban a friss termékeknél. A légi közlekedésben is komoly problémák merülhetnek fel – derül ki egy a német Bild napilap által idézett bizottsági feljegyzésből.

Theresa May brit kormányfő korábbi ígéretének megfelelően március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amellyel hivatalosan is elindult a Brexit folyamata. Elvben két évet kapnak a felek a részletek kidolgozására, elfogadására. Az erről szóló megbeszélések várhatóan májusban kezdődnek el. Mind London, mind Brüsszel igen kemény tárgyalásokra számít. Az EU megpróbálhatja a lehető legjobban megnehezíteni a kilépést a britek számára. Ez egyfajta jelzés a többi tagállamnak is: eszükbe se jusson a britekhez hasonlóan a kilépés útját választani. Biztosnak tűnik, hogy Londonnak nagyon sok pénzébe kerülhet a Brexit, az Európai Bizottság mintegy 60 milliárd eurót követel tőle.

May kormányfő szabadkereskedelmi megegyezés megkötését reméli az EU-val. Számára komoly gondot jelent, hogy a Brexit miatt a skót parlament elfogadta a második függetlenségi népszavazás megtartására vonatkozó javaslatot. Bár a skót lakosság többsége elutasítja a távozást az Egyesült Királyságból, mindez belpolitikai nehézségeket vetít előre.

A tárgyalások eredményétől függetlenül az kijelenthető, hogy a britek uniós tagsága 2019. március 29-én ér véget, azaz 46 évvel a belépésük után. A Visa hitelintézet elemzése szerint már most érezhetőek bizonyos fokig a tavaly júniusi referendum hatásai. 2017 első negyedévében ugyanis olyan csekély mértékben emelkedtek a fogyasztásra szánt kiadások – 0,9 százalékkal -, mint amilyenre három év óta nem volt példa. 2016 azonos időszakában még 2,7 százalékos volt a növekedés. Ehhez még hozzákapcsolódik az emelkedő infláció, valamint a font értékvesztése is. Mindezek nem túl kedvező előjelek a brit gazdaság számára, annál is inkább, mivel a fogyasztás emelkedése a GDP növekedésének is fontos mozgatórugója.

A Wirtschaftswoche című német gazdasági magazin 57 milliárd euróra teszi a brit kilépés árát, elméletileg azonban ennek a duplája is lehet a számla. A Bizottságban már a kezdet kezdetén meg a Brexit áráról akarnak tárgyalni, ami Londonnak nagyon nem tetszik. Phili Hammond brit pénzügyminiszter újra és újra arra kéri uniós kollégáit, hogy az EU más taktikát válasszon. Ennek politikai okai is vannak. A kilépés pártfogói ugyanis rendre azzal érveltek, hogy pénzügyi szempontból milyen jót tesz az országnak a Brexit. Furcsa üzenete lenne azonban annak, ha a brit választók már a tárgyalások elején szembesülnének azzal: az ígért anyagi előnyökből nem sok igaz. Michel Barnier azt hangoztatja, nem akarják megbüntetni a briteket a kilépésért, de „meg kell állapítani a számlát”. Az összeg megállapításának alapja, hogy London nettóbefizető, s évi mintegy 11 milliárd euró esik ki az uniós költségvetésből. Az EU érdeke az, hogy minél több összeg folyjon be a kasszába tényleges kilépés előtt. Brüsszelben sokan nem értenek egyet azzal, hogy az EU még azelőtt előállt konkrét számokkal, hogy a tárgyalások egyáltalán megkezdődtek volna. London ugyanis szintén előállhat egy teljesen, ennél nyilván nagyságrendekkel alacsonyabb számmal, ami csak a megegyezést nehezítheti majd.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!