Előző
Következő
új cikk

Belföld

Eltűnt húszezer egyetemista

Népszava|2017. ápr 11. 05:06
[A+ A-]

A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock

Miközben mindenki a CEU-botrányra figyel, a kormány azt tervezi, hogy bevezeti a kötelező középiskolai felvételit, központilag szabályozná a felvehető diákok számát, és felvetődött az is, megszüntetik a kistelepülési iskolák felső tagozatát. Mindez tovább csökkentheti a diákok továbbtanulási esélyeit, pedig már most is katasztrofális a helyzet: több mint 20 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból az elmúlt hat évben, és egyre kevesebben jutnak el az érettségiig.

Nagyon rossz üzenet a szülőknek és a diákoknak a kötelező középiskolai felvételi bevezetése; azt jelenti, hogy a kormány szelektálni fog az iskolások között - vélekedett Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak elmondta: mindez az érettségizők számának további csökkenéséhez vezet majd, ami a felsőoktatásban is éreztetni fogja a hatását. "A cél az, hogy a mostaninál is kevesebb gyerek jusson be középiskolába, majd egyetemre. A kötelező felvételivel erősen rostálhatják a diákokat, ez nagyon káros lehet. Nem tudjuk, kivel egyeztettek minderről, a PSZ-szel, illetve a Pedagógusok Sztrájkbizottságával biztos, hogy nem" - fogalmazott az érdekvédő.

Galló Istvánné Palkovics László oktatási államtitkár azon nyilatkozatára reagált, amelyben bejelentette: 2019-től tennék kötelezővé a középiskolai felvételit, központilag szabnák meg, hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. A tervekről már tavaly is szó volt, novemberben Lázár János kancelláriaminiszter nyilatkozott úgy, szerinte elkerülhetetlen a kötelező középiskolai felvételi. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy ez minden bizonnyal a felvételi rendszer szigorítását jelentené (központi felvételin - matekból és magyarból - már most is át kell esnie azoknak, akik gimnáziumba jelentkeznek).

Új elem, hogy a szakképzésben is megszabnák, mennyi diákot lehet felvenni, korábban erről nem volt szó. Az irány egyértelmű: míg a gimnáziumi férőhelyeket csökkentenék, a szakképzésben növelnék. A kormány eddig sem rejtette véka alá azon szándékát, hogy csökkentse a gimnáziumba kerülő tanulók számát, a szakképzésbe terelve őket. Ennek ellenére a legtöbben továbbra is gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, igaz, évről évre csökken azoknak a száma, akik eljutnak az érettségiig: tavaly 411 ezren jelentkeztek, 14 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben, illetve 18 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben. 2010-hez képest pedig 10 százalékkal csökkent az érettségizők száma, ami hatalmas visszaesés.

Az érettségizők számának ilyen arányú csökkenését demográfiai adatok nem indokolják, ezt a minap Palkovics László is elismerte. Nagyban befolyásolhatja viszont a kormány egyik sokat bírált intézkedése, a tankötelezettség 16 évre csökkentése, illetve a felsőoktatási férőhelyek központi szabályozása is, ami a férőhelyek drasztikus megnyirbálásához vezetett (lényegében ugyanezt tervezik a közoktatásban). Központilag megszabnák a férőhelyek számát, szigorítanák a felvételit, akit pedig sehova sem vesznek fel, 16 éves korukig a Híd-programban teljesíthetik tankötelezettségüket.

"Az meg sem fordul az oktatásirányítók fejében, hogy a diákok a gimnáziumi érettségi után tanuljanak szakmát. A melós maradjon buta. A szakgimnáziumi érettségivel pedig ne ámítsák a szülőket, diákokat" - fogalmazott Galló Istvánné. Az érdekvédő szerint mindez a felsőoktatásra is rányomja a bélyegét, ami a jelentkezési adatokon is jól látszik. A legújabb számok szerint 105 868-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára, hatezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban (2016-ban 111 219-en). A múlt év azonban kiemelkedő volt a korábbiakhoz képest, a felvételizők száma 2015-ben, 2014-ben is 105-106 ezer körül mozgott. A mélypont 2013-ban volt, ekkor 95 ezren próbáltak meg bekerülni a felsőoktatásba, míg 2012-ben 110 ezren, 2010-2011-ben pedig 140 ezren.

Ugyanilyen drasztikus csökkenés figyelhető meg a felvett hallgatók számában: míg 2010-ben és 2011-ben is 98 ezren nyertek felvételt, 2016-ban már csak 75 ezren. Vagyis 2011 és 2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból. Ha valóban bevezetik a kötelező középiskolai felvételit, s központilag szabják meg, mennyien mehetnek gimibe, továbbá a korábbi ígéretükhöz híven középfokú nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit, a hallgatók számának további jelentős csökkenése várható.

Megszüntetnék a felső tagozatokat
A kormány tízmilliárd forintot szán iskolabuszok beszerzésére, amelyek kistelepülésekről viszik majd a felsősöket a jól felszerelt térségi vagy városi iskolákba - idézte Palkovics Lászlót a hirado.hu. Bár a cikkből nem derült ki, az oktatási államtitkár mivel indokolta a felsősök buszoztatását, az csak egyet jelenthet: azt, hogy a kormány megvalósítja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak bezárásával kapcsolatos tervét. Még 2015 nyarán írt arról a vs.hu, hogy egy birtokukba került előterjesztés szerint több kisiskola felsőseit körzeti központokba terelnék. Úgy tudni, elsősorban a 150 tanulólétszám alatti iskolákat akarják körzetesíteni, illetve a Klik mintegy 180 intézményt keresett meg azzal, hogy "befogadóiskolát" csinálna belőlük, így körülbelül ennyi központra lehet számítani. Mindezt az iskolarendszer racionalizálásával magyarázták. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ezzel a felső tagozatokon tanító pedagógusok elveszíthetik munkájukat, a Pedagógusok Szakszervezete számításai szerint akár 2800 álláshely is megszűnhet.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!