Előző
Következő
új cikk

Külföld

Phenjan továbbra is provokál

Népszava|2017. ápr 12. 05:31
[A+ A-]

Kim Dzsong Un nukleáris arzenálja egyre fejlettebb FOTÓ: ÉSZAK-KOREA KORMÁNYA

Észak-Korea ismételten nukleáris csapással fenyegette meg az Egyesült Államokat annak kapcsán, hogy Washington a Koreai-félszigethez vezényelte egyik flottáját. Bár ez egyelőre üres fenyegetés, mind az Egyesült Államok, mind Dél-Korea számára komoly fejtörést jelent, milyen stratégiát folytasson Kim Dzsong Un egyre fejlettebb nukleáris technológiájával rendelkező országával szemben.

Phenjan közleménye szerint az ország minden „vakmerő” lépést kész megtenni azt követően, hogy az Egyesült Államok múlt szombaton hadiflottát vezényelt a Koreai-félszigethez. A flottát, amely a Carl Vinson nevű repülőgép-hordozó anyahajót is magában foglalja, Phenjan egyre veszélyesebb nukleáris fenyegetése miatt vezényelték a térségbe.

Észak-Korea utoljára április 5-én hajtott végre rakétakísérletet, megsértve ezzel az ENSZ határozatait, ám az ország további provokációkra készül. Csak tavaly 20 ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre. Nem kizárt azonban, hogy még április folyamán újabb föld alatti, kísérleti nukleáris robbantásra készül, s biztosra vehető, hogy további ballisztikus rakétakísérletekkel is próbálkozik. Jó alkalmat ad erre a rezsim számára az államalapítónak nevezett Kim Ir Szen születésnapja április 15-én, valamint a koreai néphadsereg megalapításának évfordulója április 25-én. Tegnap a legfőbb népi gyűlés, a kétévente ülésező parlament is összeült. Ez a formális jelentőségű törvényhozás fogadja el az ország legfőbb stratégiai célkitűzéseit.

Phenjan olyan ballisztikus rakétákat akar fejleszteni, amelyek elérhetik az Egyesült Államokat, méghozzá nukleáris töltetekkel. Kim Dzsong Un rezsimje ezzel akár atomháborút is kezdeményezhetne az Egyesült Államokkal szemben. Szakértők ugyan úgy vélik, hogy ettől még évek választják el az országot, Washington azonban egyre komolyabban veszi a phenjani fenyegetést. A nagy kérdés az, mi történik akkor, ha az ország már valóban közel áll ahhoz, hogy támadást intézzen az Egyesült Államok ellen. Donald Trump erre utalhatott, amikor azt közölte, hogy hazája akár egyedül is fellépne a sztálinista állammal szemben, igaz, ez a kijelentése azért elsősorban Kínának szólt, s időzítése sem véletlen: néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök floridai látogatása előtt hangzott el. Peking az egyedüli állam, amely hatást gyakorolhat a kis vezérre.

A legnagyobb gondba Dél-Korea került. Ha az Egyesült Államok a következő években beváltaná fenyegetését, s valóban megtámadná Észak-Koreát, borítékolható, hogy az ország először a déli szomszédot támadná meg. Ez esetben pedig óriási emberáldozatot követelő konfliktus alakulhat ki a Koreai-félszigeten. Szöul számára óriási kihívást jelent, miként kezelje ezt a helyzetet. Az Egyesült Államok THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétaelhárító rendszer kiépítését tervezi Dél-Koreában a folyamatos észak-koreai fenyegetések hatására. A rendszert egy tavaly júliusi döntés eredményeképpen a dél-keleti Seongju tartományba telepítik. A helyszínt akkori közlések szerint úgy jelölték ki, hogy védelmet biztosítson egy potenciális észak-koreai nukleáris támadás esetén az ország népességének kétharmada, valamint a dél-koreai atomerőművek és olajtárolók számára. A rendszer kiépítésére vonatkozó terveket nemcsak Phenjan, hanem Peking is élesen bírálta. Szöuli közlések szerint negyed százada nem volt ennyire feszült a helyzet a Koreai-félszigeten, mint most.

Mire képes a kis vezér hadserege?
A BBC szerint Észak-Koreának több mint ezer, különböző csapásmérő-képességű rakétája lehet, és akadhatnak köztük olyan nagy hatótávolságúak, amelyekkel a későbbiekben csapást mérhet az Egyesült Államokra. A kommunista ország sokat fejlesztett rakétatechnikáján az utóbbi évtizedekben. Míg az 1960-70-es években jószerivel csak taktikai tüzérségi rakétái voltak, az 1980-90-es esztendőkre rövid, majd közép hatótávolságú rakéták gyártására is képes lett, nemrégiben pedig világgá kürtölte, hogy interkontinentális (5500 kilométernél távolabbi célokat is elérő) rakétákat fejleszt, amelyek képesek lesznek csapást mérni a Nyugatra.



R. T.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!