Előző
Következő
új cikk

Külföld

Ferenc pápa húsvéti üzenete

Népszava|2017. ápr 13. 05:31
[A+ A-]

Az egyházfő szót emel a társadalom peremére szorultakért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA

Húsvét a legfontosabb egyházi ünnep. Krisztus halálára és feltámadására emlékezik az egyház. A mindenkori egyházfő vasárnap, Urbi et Orbi üzenetében fogalmazza meg legfontosabb üzenetét. Ennek ugyanis nemcsak vallási, hanem általában fontos politikai mondanivalója is van.

Ferenc pápa egyházfővé választása óta negyedízben végzi a húsvéti szertartásokat a Vatikánban. Mondhatni hű marad a hagyományokhoz, hiszen nagycsütörtökön ismét fegyházban, a palianói börtönben mutat be Coena Domini (utolsó vacsora) szentmisét, s itt végzi el a lábmosás szertatását. A lábmosás az alázat és a szeretet jelképe. Krisztustól ered, aki az utolsó vacsorán mosta meg a 12 tanítvány lábát. A szertartást tavaly módosította az egyházfő, méghozzá oly módon, hogy a lelkipásztorok már nem csak férfiak lábát moshatják meg.

Luigi Paoletti börtönlelkész azt közölte, az elítéltek már évek óta kérték a pápát arra, látogassa meg őket. „A vigaszt várják tőle maguk és családtagjaik számára” – emelte ki. Ferenc pápa a lábmosás szertartását 2013 óta negyedszerre tartja börtönben. Többször hangoztatta, hogy a bebörtönzöttek a nincstelenekhez hasonlóan a társadalom peremére szorultak, ezért lelki támogatásra van szükségük.

Nagypénteken ismét a római Colosseumban tartják a szokásos keresztúti ájtatosságot, várhatóan római hívek tízezreivel. Ilyenkor Krisztus szenvedésének 14 állomásánál imádkozik az egyházfő. Tavaly az utolsó állomásnál – Jézus sírba helyezésénél – így fogalmazott: „A halál lefegyverez minket, megérteti, hogy földi életre rendeltettünk. De Jézus azon teste előtt, melyet sírba helyeztek, tudomást szerzünk arról, kik is vagyunk mi. Teremtmények, akik hogy meg ne haljanak, szükségük van a Teremtőjükre.” A keresztút a Colosseumban az egyik leglátványosabb nagyheti szertartás.

Ferenc pápa nagyszombaton este fél kilenckor kezdi a vigília-szertartást a Szent Péter bazilikában. Ilyenkor tartják a tűzszentelést, s az egyházfő megáldja a húsvéti gyertyát. Ekkor e mondatok csendülnek fel: „Jézus Krisztus tegnap és ma, Ő a kezdet és a vég, Ő az Alfa és az Ómega. Övé az idő és övé az örökkévalóság. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön-örökké.” Beszédében az egyházfő a feltámadásról elmélkedik, s arról, milyen üzenetet hordoz a Megváltás a modern kor embere számára.

Vasárnap hangzik el az egyházfő Urbi et Orbi üzenete. Némi túlzással ez a húsvéti szertartások „politikai” része. XV. Benedek az első világháború idején ült Szent Péter trónján. 1914-ben választották meg egyházfőnek. A béke pápájaként vonult be a történelembe, egyházfői időszakát a békekezdeményezések és segélyakciók határozták meg. Felhívásai azonban rendre süket fülekre találtak. Megrendítő volt az adott helyzetben 1916-os húsvéti üzenete. „’A béke legyen veletek’. Ezeket a csodálatos szavakat mondta az Úr apostolainak. Őrizzék meg a békét azok, akik háborúznak, s tegyék le a pajzsot, akik háborúznak. Érjen véget a mészárlás, amely méltatlan Európára és az emberiségre” – jelentette ki.

Évtizedekkel később emlékezetessé váltak II. János Pál Urbi et Orbi üzenetei. A 2005-ben elhunyt II. János Pál több mint hatvan nyelven olvasta fel üzenetét, amelyet a 2000-es években a világ már 74 országában sugároztak élőben a helyi televíziókban. A „lengyel pápa” elsősorban a megbékélésre helyezte a fő hangsúlyt. Húsvéti üzeneteinek fontos motívuma volt az is, hogy Krisztus kereszthalálával és feltámadásával reményt adott a szenvedőknek. 1996-ban és 1998-ban például azt hangoztatta, hogy a húsvét a feltámadás és a béke üzenetét jelenti, s ez mindenekelőtt azoknak szól, akik ma is véget nem érőnek tűnő kálváriát járnak, „akiknek csalódniuk kellett abban, hogy megilleti őket az emberi méltóság tisztelete, a személy szabadságjoga, az igazság, a munka, az egyenlőbb körülmények közötti lét joga” – hangoztatta.

XVI. Benedek pápasága idején csökkent a húsvéti üzenetek politikai jellege, Ferenc pápa azonban többször fogalmazott meg olyan mondatokat, amelyekkel a világ vezetőinek lelkiismeretére próbált hatni, mint utóbb kiderült több, kevesebb sikerrel. Mondandójának középpontjába már 2014-ben is az elesettek, a menekültek megsegítését helyezte. Erősítsd meg azokat, akik elhagyták földjüket, hogy olyan helyekre vándoroljanak, ahol jobb jövőt remélhetnek, méltósággal élhetik meg életüket, s – nem kevés esetben – szabadon vallhatják meg hitüket – hangoztatta 2014-ben.

Egyértelműen politikai üzenetet fogalmazott meg 2015. április 5-én, megemlékezett a hitük miatt üldözött személyekről, békét szorgalmazott a Szentföld összes lakosa számára azt kérve, hogy az izraeliek és a palesztinok között a „találkozás kultúrája” erősödjék. Nem véletlen, hogy beszédében ilyen nagy helyet foglalt el a közel-keleti kérdés, hiszen 2014-ben a Szentföldön járt, majd a Vatikán békeimát szervezett, amelyen részt vett Simon Peresz akkori izraeli elnök, valamint Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke.

Tavalyi üzenetében az idősekre és a reményt vesztett fiatalokra is emlékezett. „Mindazoknak, akik elvesztették társadalmainkban a reményt és az életörömet, az elgyengült időseknek, akik magányukban érzik, hogy elhagyja erejük, a fiataloknak, akik úgy vélik, nincs jövőjük, mindenkinek üzenem még egyszer a Feltámadott szavait: ’Íme, én mindent újjá alkotok... Aki szomjazik, annak ingyen adok vizet az élet forrásából”’ (Jelenések Könyve 21,5–6). Jézusnak ez a támaszt nyújtó üzenete segítsen mindannyiunknak, hogy nagyobb bátorsággal induljunk el az Istennel és a testvéreinkkel való kiengesztelődés útjainak a felépítésére” – fogalmazott.

Rónay Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!