Előző
Következő
új cikk

Belföld

Béremelésre kér pénzt az egészségügy

Népszava|2017. ápr 15. 05:10
[A+ A-]

Thinkstock illusztráció

Kereken 50 milliárd forintot kér az egészségügyi kormányzat sürgős extra támogatásként az ágazatnak, hogy a dolgozók tavalyi jelentősebb béremelése ne veszítse el az értékét – értesült a Népszava. 

A januári általános minimálbér és garantál bérminimum növelés nagyobb volt, mint a tavalyi átlagos 26,5 százalékos ágazati kiigazításé, így ez most újabb bérfeszültséget okoz. A kötelező emelés eltüntette a különbséget a pályakezdők, a képzetlenek, valamint a több éves gyakorlattal rendelkezők fizetése között.

Lapunk úgy tudja: az egészségügyi kormányzat arra törekszik, hogy valamennyi foglalkoztatott fizetésében kiigazítsák a minimálbér torzító hatását. Szerintük a szakdolgozókon kívül az orvosok, a gyógyszerészek, és a gyógyítás többi szereplője esetében is szükség van a változtatásra. Jelezték azt is, hogy már a minimálbér korrekciójából következő kötelező több mint nyolc milliárd forintos terhet sem tudják az intézmények önerőből előteremteni. Ha nem kapnak erre plusz forrást, az növeli a szektor eladósodását. Ha viszont a kormány rábólint az államtitkárság javaslatára – úgy tudjuk – a legalacsonyabb fizetési kategóriában körülbelül nyolc, míg az ennél magasabb besorolásúak 12 százalékos jövedelem többlethez juthatnak, az idei novemberre még tavaly megígért újabb 12 százalékon felül.

A tervek szerint a szakdolgozók jövedelem rendezésére összességében 26,2 milliárd, az orvosokéra 14,9 milliárd, a gyógyszerészekére 345 millió jut, a nem egészségügyi végzettségűekre 741 milliót, a gazdasági, műszaki területen dolgozókéra 6,6 milliárdot költene az államtitkárság. Egyébként a januári minimálbér emelkedés volt hosszú idő után az első, ami a gazdasági és műszaki területen dolgozók jövedelmét javította, ők eddig rendre kimaradtak az ágazati felzárkóztatásból.

Sok panasz érkezik az intézményekből a jövedelmekkel kapcsolatban – mondta lapunknak Kiss László, az 5.12 szakszervezet elnöke –, főként a magánszolgáltatókkal kapcsolatban jelzik, hogy ott nem azt a bért kapják, ami megilletné őket. Előfordul az is, hogy trükközik az intézmény, és nem a végzettség szerinti kategóriába sorolja be a dolgozót. Ez nem csak az egészségügyi intézményekben, hanem a szociális területeken egészségügyi feladatokat ellátóknál is gyakori probléma.

A Policy Agenda márciusi elemzése szerint az egészségügyi bérek emelése korántsem volt akkora, mint az a kormányzati kommunikációban elhangzott. Az ágazatban 27 százalékos volt a bérnövekedés a 2004 és 2010 közötti hat évben, míg a következő hat évben 38,5 százalékos. Nettó értékben nézve azonban már egyáltalán nem ilyen jó a helyzet. Az egykulcsos adó hatására ugyanis az alsó kereseti csoportokban megnőttek az adóterhek. Ennek következtében viszont a nettó átlagkeresetek alapján 2004 és 2010 között 35,6 százalékos, míg az előző hat évben 30,1 százalékos béremelés történt. Így tehát a nettó keresetek emelkedése kisebb volt az Orbán-kormány alatt, mint azt megelőzően.

Amennyiben a kormány el akarja érni a megelőző – vagyis a 2002 és 2010 közötti – nyolc év eredményét (benne a Medgyessy-kormány első 100 napos béremeléseit), akkor az idén és jövőre átlagosan nettó 8-8 százalékkal kellene emelnie a béreket – állítja a kutatás. Mint írták: a helyzetet jól ábrázolja, hogy az állam - az OECD adatai szerint - a költségvetésből 2004-ben a GDP 5,5 százalékát fordította az egészségügy finanszírozására, de ez az arány csökkent hat év alatt 0,4 százalékponttal (2010-re 5,1 százalékra), majd 2015-re 4,7 százalékra). Eközben a magánforrásból költött egészségügyi kiadások 2004-ben is a GDP 2,3 százalékát tették ki, és az 2015-ben is ugyanennyi volt. Végül a Policy Agenda elemzői arra következtetésre jutottak, hogy nem történt más az egészségügyben, mint hogy az állam a saját kiadásait visszafogta, és ezzel 2015-ös árakon 270 milliárd forintot kivett a rendszerből. Amennyiben ez a forrás rendelkezésre állna, akkor minden kiadást - köztük a béreket is - 20 százalékkal lehetne emelni.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!