Előző
Következő
új cikk

Külföld

Robbant az anyabomba

Népszava|2017. ápr 15. 05:32
[A+ A-]

A GBU–43/B – nem csak az ereje, a mérete is tiszteletet parancsol FOTÓ: GETTY IMAGES/DOD

Nagyerejű bombát dobtak le az amerikaiak Afganisztánban az Iszlám Állam (IS) ellen. A GBU-43/B az Egyesült Államok legnagyobb, nem nukleáris bombája, első alkalommal használták harci bevetésben. Az afgán hatóságok szerint legalább 36 IS-harcos veszítette életét. Donald Trump „nagyon sikeresnek" nevezte a támadást.

A Pentagon tájékoztatása szerint az óriásbombával az Iszlám Állam barlangjait és többszáz méteres alagútrendszerét vette célba Nangarhar tartomány Achin kerületében, a pakisztáni határ közelében. Afganisztán e térségében kezdte meg terjeszkedését 2015 eleje óta a dzsihadista szervezet, 600-800 harcosuk lehet az ázsiai országban. Az Afganisztánban állomásozó amerikai erők kabuli főparancsnoksága közölte, helyi idő szerint este fél nyolckor dobták le a bombát, a majd két hete kezdődött, IS elleni offenzíva keretében.

A GBU-43/B óriásbombát 2003-ban fejlesztették ki, amikor az al-Kaida terrorszervezet vezetője, Oszama bin-Laden után kutattak az afganisztáni hegyekben, de soha nem vetették be. A „minden bombák anyja” néven emlegetett harci eszköz a legnagyobb – nem nukleáris – bomba az amerikaiak arzenáljában, a különleges erők által használt, módosított Herkules szállítógép, MC-130-as hátsó részéből indítják. A GPS-vezérlésű bomba 9 méter hosszú, súlya mintegy hét tonna. Korábbi, jóval kisebb változatait a vietnami háborúban vetették be.

Az afgán védelmi minisztérium szóvivője, Dawlat Waziri a Reutersnek azt mondta, polgári személyek nem estek áldozatul, az offenzíva kezdetén evakuálták a civileket. Legalább 36 dzsihadista vesztette életét, köztük egy IS-parancsnok is. A helyi hatóságok szerint ez volt az eddigi legnagyobb bombatámadás Afganisztánban. Az amerikaiak előzetesen egyeztettek a kabuli kormánnyal. Hamid Karzai volt afgán elnök mindazonáltal tiltakozott az „embertelen” akció miatt.

A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy az elnök vagy a katonai vezetés hozta meg a döntést a korábban nem használt bomba bevetéséről. Az akció arról tanúskodik, hogy a 45. elnök bizonyítani akarja, keményen fellép az IS ellen. A szíriai rakétatámadások, az óriásbomba egyfajta üzenet az újabb nukleáris kísérletre készülődő észak-koreai vezetésnek is. Trump, akinek nemzetbiztonsági csapatában több volt tábornok is van, Szomáliában és Jemenben is engedélyt adott az amerikai erők fellépésére.

Az NBC Newsnak több magasrangú katonai és hírszerzési vezető megerősítette: a Pentagon felkészült arra, hogy hagyományos fegyverekkel megelőző csapást hajtson végre Észak-Koreában, hogy megakadályozza az újabb atomkísérlet végrehajtását. A koreai partokhoz irányították a USS Carl Vinson repülőgéphordozót és két rombolót, amelyek a szíriaihoz hasonló Tomahawk-támadásokra képesek. Hszi Csin-ping a hét elején telefonon győzködte Trumpot, ne katonai, hanem párbeszédes megoldást keressenek. Trump találkozójukon kérte a kínai államfőt, vesse be befolyását az észak-koreai vezetésnél az atomkísérletek és rakétatesztek leállítására.

Civilek tízezreit mentették ki Szíriában
Mintegy 30 ezer ember menekülhet meg négy ostromlott szíriai városból, miután a szíriai kormányerők és a felkelők egy csoportja pénteken megkezdte a mentést. A műveletről iráni és katari közvetítéssel sikerült megegyezni, ám egyesek szerint a városokban uralkodó kétségbeejtő helyzet ellenére kényszerű kitelepítésről van szó. A főként síiták lakta Foah és Kefraja az ország északnyugati részén található, s a kormányerők kezén van, ám az Aszad-ellenes felkelő csoportok, valamint az al-Kaidához köthető szunnita dzsihádisták jó ideje ostromolják. A többségében szunniták lakta Madaját és Zabadánit 2015-ben zárta körbe a szíriai hadsereg, bár a városok még mindig a kormányellenes felkelők kezén vannak.
Az ENSZ a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy a négy városban katasztrofális a helyzet uralkodik, ugyanis több mint 64 ezer ember él a „mindennapos erőszak és nélkülözés” csapdájában. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány többek halálát okozta – jelentette az AFP hírügynökség.
A szíriai, az orosz és az iráni külügyminiszter mindeközben Moszkvában tárgyalt pénteken a hat éve tartó polgárháborúról, s a következő közös lépésről. Ez volt az első találkozó a külügyi tárca vezetői között azóta, hogy az Egyesült Államok a múlt héten rakétatámadást intézett egy Homsz közelében fekvő szíriai bázis ellen. Washington válaszlépésnek szánta a támadást, ugyanis a szíriai kormányerők napokkal korábban vegyi fegyverrel támadtak rá egy kórházra, több mint nyolcvan ember – köztük számos gyermek – halálát okozva. Több nemzetközi szervezet és külföldi kormány is bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy vegyi fegyveres támadás történt, Bassár el-Aszad szíriai elnök azonban a mai napig tagadja, és „kitalációnak” nevezte azokat a vádakat, miszerint szaringázt vetett volna be a hadsereg.



E. É.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!