Előző
Következő
új cikk

Belföld

Felemás "rezsicsökkentés" a patikákban

Népszava|2017. ápr 18. 05:04
[A+ A-]

Illusztráció/Thinkstock

Ha csak néhány százalékkal is, de évről évre többet hagy ott a patikában a lakosság, eközben a költségvetés az utóbbi öt évben 30 milliárdot spórolt a gyógyszer-támogatás folyamatos alakítgatásával. S bár az egészségügyi kormányzat szerint a betegek ezalatt 10 milliárdot takarítottak meg, a KSH és a piacelemző cégek adatai ezt nem igazolják: az ő számaikban évről-évre többet fizetnek az emberek orvosságokért.

Még nincsenek tavalyi adatai a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH), de a minap nyilvánosságra hozott összesítésükből kiderül, hogy az előző öt évben mintegy 154 milliárd forinttal nőttek a lakosság egészségügyi kiadásai és ennek a többletnek a fele gyógyszerköltség volt. Az IMS-Healt piaci elemző cég a Gyógyszertár című szakmai lapban közölt adatai szerint tavaly 29 milliárd forinttal volt nagyobb a patikák forgalma, mint az előző évi 634 milliárd forint, ám ezt a nagyobb összeget a korábbinál kevesebb doboztért hagyták ott a vevők. Összességében 2016-ban 1,2 millió dobozzal kevesebb gyógyszert értékesítettek a nagykereskedők, viszont ezért 5,5 százalékkal nagyobb bevételhez jutottak. A vényköteles készítményekből 0,2 százalékkal fogyott kevesebb, mint egy évvel korábban, míg a vény nélkül kapható termékekből 1,2 százalékkal vásároltak többet.

A gyógyszerpiac árainak megfékezésére számtalan eszközt vetett be az Orbán-kormány, köztük a vaklicitet. Az eljárással az egészségbiztosító lényegében megversenyeztette az azonos hatóanyagú orvosságok gyártóit és csak a legolcsóbb szer árához szabott támogatást adott mindegyiküknek. Ezzel ugyan csökkent a biztosító gyógyszerköltsége, ám ha a beteg nem a legolcsóbb terméket kapta az orvostól, vagy ragaszkodott a megszokott készítményéhez, akkor a korábbi térítési díj többszörösét fizethette ki. A vaklicit bevezetésekor, 2012–2013-ban csökkent az állami gyógyszerkiadás, aztán 2014 – 2015-ben ismét nőtt.

Az egészségbiztosító statisztikája szerint 2014 elejére a biztosító 14 százalékot, a lakosság 3 százalékot nyert az új támogatás politikán. Azóta több gyógyszer-kassza kiigazító programja is volt az egészségbiztosítónak, ezek eredményeként együttesen 2011-től a tavalyi évig összességében 30 milliárd forinttal költöttek kevesebbet ártámogatásra. A tárca úgy számol, hogy a betegek is megtakaríthattak tíz milliárdot.

Fekete Tibor szakértő elemzéséből viszont az derül ki: míg tavaly 100 forint értékű gyógyszer árából 47 forint 60 fillért fizetett a lakosság, addig ez az összeg az Orbán-kormány első évében még csak 40 forint volt. Jelenleg az az EU-ban Lengyelországot leszámítva Magyarországon a legmagasabb az általuk fizetendő önrész a gyógyszerek árában.

Kritikus pontja a magyar gyógyszer-támogatásnak, hogy nehezen követhető a hivatalosan még be nem fogadott, de a hazai forgalomban már egyedi méltányossággal elérhető orvosságok finanszírozása. Ezek elsősorban drága rákgyógyszerek.

Az Ernst&Young által készített tanulmány rangsorában, amelyben harminc innovatív medicina hozzáférését vizsgálták 2015-ben különböző európai országokban, Magyarország az utolsó előtti helyre került. A vizsgált 30 hatóanyagból nálunk 14 támogatott, s ugyan továbbiak is elérhetők az említett méltányossági kérelemmel, de a hosszas ügyintézés és a terápiás alkalmazások szűkítése miatt nagyságrendekkel kevesebb beteg férhet hozzájuk, mint más országokban.

Tavaly mintegy 13 ezer méltányossági gyógyszerkérelmet kapott az egészségbiztosító főként rákbetegektől. Az új gyógyszerek befogadása a támogatás normál rendjébe meglehetősen lassú, ezért egyre több korszerű, főként onkológiai készítményhez egyedi kérésre, méltányossági alapon jutnak a betegek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint az ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költöttek, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt.

 

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!