Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Erdőprivatizáció? - A gallyakat is sajnálják a szegényektől

Népszava|2017. ápr 18. 05:20
[A+ A-]

A tarvágás az egyik neuralgikus pont a jogszabályban FOTÓ: THINKSTOCK

Hamarosan szavazhat a parlament az erdőtörvény módosításáról. A jogszabály könnyítéseket hozhat az erődtulajdonosoknak, de szigorítást a legszegényebbeknek. A környezetvédők a tarvágástól tartanak és az ártéri galériaerdőket féltik. A jogszabály egyes elemeit azonban még a Fideszen belüli lobbik is megtámadhatják.

Elbukhatnak a parlamenti szavazáson az erdőtörvény - állami tulajdont érintő - kétharmados szakaszai, ha az ellenzék nem támogatja azokat. Az ellenállásnak pedig nagy az esélye, a szakmai indokokon túl azért is, mert a választások előtt mindenképpen jól jöhet egy "népbarát" lépés. Ugyanis, ha a jelenlegi formájában fogadnák el a törvénymódosítást, akár 2 éves börtönbüntetést kockáztat a büntető törvénykönyv (btk) módosítása miatt az a rászoruló, aki akár egy korhadt faágat is elvisz az állami vagy magánerdőkből. Éppen emiatt nyújtott be olyan módosító indítványt a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s szakpolitikusa, hogy a rászorulók gyűjthessenek az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiséget az elhalt, fekvő fából és gallyból az erdőgazdálkodóval egyeztetett időszakban, általa felügyelt módon.

Sallai R. Benedek javaslata azonban süket fülekre talált a bizottság kormánypárti többségénél. Az LMP szakpolitikusa emlékeztetett arra, hogy még a középkorban a jobbágyoknak is több joga volt, mert a földesúr erdejéből saját használatra még épületfát is vághattak maguknak a tűzifa mellé. A módosítás nélkül az évszázados jog elvész, mert a törvény hatályba lépése után tiltott tevékenység lesz a száraz ág gyűjtése, még a személyi szükséglet kielégítésének mértékéig is. Az illetékes bizottság előtt Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára azzal indokolta a "gallygyűjtő" módosítás elutasítását, hogy fölösleges, mert a jog most is él, lehet gyűjteni az erdőben ágat.

A parlamentben Sallai R. Benedek megkérdezte, hogy az erdőszéli lakos, aki nem biztos hogy rendszeresen olvassa a Magyar Közlönyt, honnan fogja tudni, hogyan kell jogszabályszerűen ágat gyűjteni, az államtitkár azt válaszolta, hogy "kérdezze meg a szomszédot".

Eladható zárványok

Jó néhány foltszerű állami erdő ragadt bent magánerdők, illetve privatizált állami földek gyűrűjébe. Ez a privatizáció és a reprivatizáció elhibázott gyakorlatának a következménye. Ezeknek a kis erdőterületeknek a kezelése, fenntartása csak veszteséggel lehetséges.

Normális körülmények között szakmailag még elfogadható is lenne az állami szórványerdők értékesítése, de a jelenlegi rendszerben nem tudni, kinek az érdekében nyújtották be ezt a módosító javaslatot - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. A szakpolitikus kifogásolta az erdők egységesítésének szándékát is, mert nem lehet egy telepített nemes nyárast együtt kezelni például egy tölgyessel. Az ártéri erdők sorsáért az ellenzéki politikus is aggódik.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy (a Fidesz támogatását élvező) Bándi Gyula ombudsman-helyettesnek is alapvető kifogásai vannak a törvénymódosítás ellen, ahogyan a környezetvédőknek és több országgyűlési ellenzéki politikusnak is vannak fenntartásai. Egyebek mellett az ártéri galériaerdők jövője, az állami erdőrészek eladása, és a tarvágás könnyítése miatt aggódnak. Elhangzott az is, hogy ha a parlament jelenlegi formájában fogadná el az erdőtörvény módosítását, akár a gemenci védett galéria erdő is áldozatul eshet a szűk, gazdasági érdekeknek.

Gemenc megszűnéséről szó sincs, de mindenképpen egy differenciált jogszabályra lenne szükség - mondta a Népszavának Zétényi Zoltán, erdészeti szakíró. Annál is inkább, mert egészen más gazdálkodási módot igényel a síkvidéki erdő, mint a hegyvidéki.

A környezetvédők szeretnék elérni, hogy az ártéri erdőket alakítsák vissza legalább természetközeli fatársulásokká. A vízügyes szakemberek viszont árvízvédelmi okokból ragaszkodnak az egyenes sorokban telepített nemes nyárasokhoz, mert azokon a területeken nincs aljnövényzet és ez segíti az árvíz levonulását. Az erdészek támogatják ezt az álláspontot, mert ennek a tájidegen, de gazdaságilag fontos fafajnak kiváló termőhelye az ártér. A jogszabálynak meg kellene hagyni az úgynevezett magerdőket a jelenlegi természetközeli állapotban a fatársulásokat, a hazai nyárasokkal, füzekkel egyéb őshonos fajokkal.

A tarvágással kapcsolatban a szakíró megjegyezte, a módosítás indokolt, hiszen jelenleg csak 3 hektárig lehet letermelni az erdőt, mégpedig sakktábla szerűen, tehát minden tarvágott erdőrészlet közé meg kell hagyni egy-egy megmaradó fás területet. Ez azonban nem teszi lehetővé a gazdaságos kitermelést. Szakmai alapon 6-8 hektár erdő tarvágása lenne indokolt. Ma már azonban sok magánerdőt a tulajdonos telepített, így nem indokolt a túlzott adminisztratív korlátozás, ráadásul a területen kötelező az újratelepítés, az nem minősíthető át szántóvá - említette Zétényi Zoltán. Attól pedig nem kell tartani, hogy a szántókat elválasztó fasorokat, ligeteket kivágják a jogszabálymódosítást követően, mert a vadász lobbiban a Fidesz "erős" emberei is érdekeltek, márpedig az apróvad kedvelt búvóhelye éppen az ilyen fás, bokros terület.

Az erdészeti törvény megítélésekor a vidék munkaerő-megtartási lehetőségeit is figyelembe kell venni. Az erdőtelepítés, -fenntartás jelentős élőmunkaigényes ágazat és az alacsony képzettségű rétegeknek nyújthat kereseti lehetőséget. A szakma meghosszabbítaná a fakitermelési időszakot úgy, hogy az őszi kitermelés kezdetét előrébb hozná. Jelenleg márciusban szélnek eresztik a munkásaikat az erdőtulajdonosok azzal, hogy találkoznak októberben. Csakhogy már ebben az ágazatban is sokan inkább elmennek külföldre állandó munkára, magasabb keresetért.

Lefokozták az erdész szakmát

A járási hivatalokhoz rendelte a kormányzat az erdészeti igazgatási egységeket, feladatokat és ezt a szakma úgy élte meg, mintha az erdészeti igazgatást számolták volna föl. Még ha jelképesen is, de lefokozták őket, hiszen az évszázados elnevezéseket is megváltoztatták. Így például megszűnt az erdőfelügyelői, erdőszervezői poszt és földnyilvántartási munkatárs lett a patinás foglalkozásból. Az állami erdészetek felügyelete pedig a Földművelésügyi Minisztériumtól átkerült a Miniszterelnökséghez.



Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!