Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Bartók nyomában a Muzsikás

Népszava|2017. ápr 18. 05:48
[A+ A-]

A népzenét nem holt gyűjteményekből kell megismerni. Balról: Hamar Dániel, Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter FOTÓ: TAMASOPITZ

Allegro barbaro címmel indul országos turnéra a hazai táncházmozgalom, s egyúttal a nemzetközi népzenei színtér emblematikus zenekara, a Muzsikás. Velük tart Fülei Balázs zongoraművész, Petrás Mária moldvai csángó énekesnő, valamint Tóth Ildikó és Farkas Zoltán táncosok. Hamar Dániel zenekarvezetőt és Porteleki Lászlót, az együttes tagját kérdeztük a részletekről.

A Muzsikás csaknem négy és fél évtizedes pályáján új korszakot nyitott, amikor az 1990-es években elkezdték a Bartók Béla és a kárpát-medencei népzene kapcsolatát minden korábbinál plasztikusabban és szerteágazóbban bemutató koncertjeiket. Bartók gondolataiból indultak ki, hogy a zeneszerzőt miként befolyásolja a népzene. Ez a hatás nyilvánvalóan akkor a legerősebb, ha a komponista, az előadó és a közönség a népzenét „nem holt gyűjteményekből ismeri meg, hanem abban az alakjában, ahogyan fékezetlenül él a nép körében.” Ezzel a koncepcióval a Muzsikásnak a világ legrangosabb fesztiváljain és hangversenytermeiben sikerült elfogadtatnia a magyar népzenét, mint önálló, a klasszikus zenével egyenértékű stílust.

„Nagyon hálásak és boldogok vagyunk, hogy ezeken a koncertsorozatokon olyan művészekkel dolgozhattunk együtt, mint a Bartók, a Keller és a Takács Vonósnégyes, a Nemzeti Filharmonikusok, a Concerto Budapest és a Danubia Szimfonikus Zenekar, Alexander Balanescu hegedű-, Jandó Jenő, Szokolay Balázs, Várjon Dénes zongoraművészek, s még nagyon sokan mások. Korábban álmodni sem mertünk arról, hogy az autentikus magyar népzene a New York-i Carnegie Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban vagy éppen Tokió, Hong Kong és Shanghaj legjelentősebb koncerttermeiben szólalhat meg” – mondja Hamar Dániel.

Országos turné
A tizennégy állomásos turné április 30-án, Szolnokon kezdődik és június végén, a Gödöllői Királyi Kastélyben zárul. A budapesti helyszín (június 8.) a nagytétényi Klauzál Ház lesz – a Müpában és a Zeneakadémián már többször játszottak különböző Bartók-programokat, így most tudatosan választották ezt a családiasabb, de minőségi kultúrát kínáló befogadóhelyet.

A mostani koncertsorozat alcíme: Népzene, Bartók és Kodály élményszinten. Ez arra utal, hogy a Muzsikás kvartettje – Hamar Dániel (nagybőgő, ütőgardon, dob) és Porteleki László (hegedű, koboz, tambura) mellett Sipos Mihály (hegedű) és Éri Péter (brácsa, kontra, furulyák) – élvezetes, már-már szórakoztató formában szeretné bemutatni az eredeti dallamokat és azok feldolgozásait. Céljuk, hogy ne csak a beavatottakhoz, hanem olyanokhoz is eljuttassák ezt a muzsikát, akik mindeddig idegenkedtek a magyar népzenétől, a Bartók-életműtől vagy akár mindkettőtől. Ennek elérését segíti, hogy 2015-ben, a zeneszerző-géniusz halálának 70. évfordulóján lejártak a szerzői jogok, így egy Bartók-zongoradarab előadásához most már bátran társulhat a Hamar Dániel által megszólaltatott ütőgardon vagy akár tánc. Az előadások egyik főszereplője a fiatalabb generációhoz tartozó, Liszt-díjas zongoraművész, Fülei Balázs, a Zeneakadémia kamarazene tanszékének vezetője, aki remekül érzi és élvezi is a népzenei kölcsönhatásokat. Amikor egy debreceni művelődési házban a sorozat „nulladik” koncertjét játszották, s a zongora állapota, minősége nem volt éppen kifogástalan, Fülei a közönséghez fordult, s így szólt: „Autentikus a zongora is, talán még Bartók is játszott rajta.” Ezzel egy csapásra feloldotta a hangulatot.

Porteleki László kérdésünkre az általuk megszólaltatott repertoár földrajzi sokszínűségére hívja fel a figyelmet. A Bartók népzenei gyűjtéseiben kiemelt helyen szereplő Erdélyt ezúttal Kalotaszeg reprezentálja, de fontos szerep jut a dunántúli, a szatmári, valamint a gyimesi és moldvai csángó dallamoknak is. Ez utóbbi repertoár egyik leghitelesebb tolmácsolója Petrás Mária énekesnő, akinek „elképesztően kristálytiszta énekhangja csak látszólag áll ellentétben a modern temperált zongora hangközeivel, a bartóki zongoramuzsika duda-motívumaival vagy az évszázadokon át használt pásztorhangszer, a hosszú furulya jellegzetes tónusával.” Mindezekből az elemekből olyan organikus egység képződik, amely ma már világszerte elismert, megőrzendő érték.

Fecske és Batyu
A Muzsikás nagyobb koncertjeinek hosszú ideje elmaradhatatlan szereplője két kiváló táncos, koreográfus és táncpedagógus, Tóth Ildikó (Fecske) és Farkas Zoltán (Batyu). Hamar Dániel szerint előadásuk „a tánc kortalanságát, halhatatlanságát és gazdag szimbólumrendszerét mutatja.” A kárpát-medencei népzenéhez és néptánchoz ezer szállal kapcsolódnak a hagyományos női és férfi szerepek, s ezek dramaturgiája. Fecske és Batyu előadásában megjelenik a csábítás és a hódítás, a férfierő és az otthon melege. Bartók népzenei lejegyezéseiben is rengeteg jelzés, utalás található a táncra – Tóth Ildikó és Farkas Zoltán ezeket kutatják, s a színpadon is maximálisan figyelembe veszik.



Retkes Attila írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!