Előző
Következő
új cikk

Belföld

Országgyűlés - Kósa megmondta, mitől emelkedik az áram ára

nepszava.hu|2017. ápr 18. 15:56
[A+ A-]

Népszava fotó

Vessük bele magunkat az MTI segítségével a honi politika bugyraiba, muszáj tisztában lennünk vele, hogy hol élünk. Az Országgyűlésben a villamos energiával kapcsolatos uniós irányelvtervezetről is szó volt napirend előtt. Az interpellációk között pedig szóba kerültek a bérkülönbségek, az állambiztonsági múlt és a személyi jövedelemadó mértéke. Ja, és persze Soros. 

    

Állítsuk meg...

A Fidesz frakcióvezetője természetesen megnevezte a másik bűnöst, Brüsszelt, Kósa arról beszélt, hogy az Európai Bizottság egy olyan rendelettervezetet készít elő a villamos energiával kapcsolatban, amely alapján az ármeghatározás nemzeti helyett uniós szinten történik majd.  Szerinte így nem egyszerűen csak sokkal többet kell majd fizetni az áramért, de a terv veszélyezteti az ország versenyképességét és a GDP növekedését is. Az ellenzéki pártokhoz szólva azt mondta, lehet támogatni mindenféle megmozdulást, lehet tüntetni a migránsok beengedéséért Röszkénél, az áram árának emelkedése azonban minden egyes díjfizető bukszáját drámaian fogja érinteni. A rendelettervezet ellen minden erővel fel kell lépni - hangoztatta. ( állítsuk meg...) 

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára kijelentette: a kormány mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne emelkedjen jelentősen az energia ára és ne szűnjön meg a villamos energia árának hatósági megállapítása. Majd ő is teljesítette a penzumot, és kötelességtudóan hozzátette: a brüsszeli tervek súlyosan sértik a szubszidiaritás és az arányosság elvét. ( állítsuk meg...) 

Napirend

A napirend elfogadása előtt a parlament - 140 igen és 18 nem szavazattal - hozzájárult a házszabálytól eltéréshez annak érdekében, hogy az Országgyűlés szerdán megtárgyalhassa az európai ügyek bizottságának előterjesztését a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet ügyében az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról.

Interpellációk

MSZP: a legsanyarúbb helyzetben lévőket hagyja bajban a kormány

Nagyok az országon belüli területi különbségek a foglalkoztatásban és a fizetésekben. Míg Budapesten a nettó átlagkereset 226 ezer forint, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében félelmetesen kevés - fogalmazott a szocialista Gúr Nándor - 118 ezer. Így éppen a legsanyarúbb helyzetben lévőket hagyja a slamasztikában a kormány. Előfordul, hogy ugyanaz a cég a hátrányos helyzetű térségekben ugyanazért a munkáért kevesebbet fizet, mint máshol.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a képviselő félreértelmezi a statisztikai adatokat. A bérek területén a kormánynak a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározására van felhatalmazása, a kabinetnek a versenyszférában fizetett bérekre nincs hatása. Gúr nem fogadta el az államtitkári választ, de a parlament jóváhagyta.

LMP: differenciált szja-csökkentésre lenne szükség

Schmuck Erzsébet (LMP) azt a kormányzati bejelentést idézte fel, amely szerint jövőre nem csökken a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. Az LMP szerint differenciált szja-csökkentésre, progresszív jövedelemadóra lenne szükség, adómentessé kellene tenni a minimálbért. Az adópolitikában is a dolgozó emberek érdekét kellene szolgálni - hangsúlyozta a politikus.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára - mondhatni szokás szerint érdemi válasz helyett, minősítette képviselőtársát, illetve annak pártját:  nem elég, hogy az LMP nem szavazta meg az szja-csökkentést, még emelné is az szja mértékét, a családok terheit - közölte. Schmuck Erzsébet nem fogadta el az államtitkári reakciót, de az Országgyűlés igen.

Fidesz - meglepetés! -  mit köszönhet Soros Györgynek Macedónia?

Tilki Attila (Fidesz) cseppet sem átlátszó módon arról beszélt, hogy egy amerikai korrupcióellenes szervezet dokumentumai szerint Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által pénzelt civil szervezetek több mint 5 millió dollárt költöttek a macedón konzervatív kormány destabilizálására az elmúlt években. Példaként hozta: az egyiknek az volt a feladata, hogy a konzervatívok kormányzása alatt évente kiadjon egy pamfletet, amelyben "a sajtószabadság egyre romló helyzetén kesereg". Macedóniában azóta megalakult az Állítsuk meg Sorost! mozgalom - jelezte.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kapva kapott a kérdésen, majd azt válaszolta: Macedóniában általános vélekedés, hogy részben Soros-szervezetek állnak az ország destabilizációját eredményező belpolitikai helyzet mögött, és a válságot előidéző utcai tüntetések felszólalóit ismerve ez megalapozottnak is nevezhető. És - meglepetés! - Tilki Attila elfogadta a választ.

MSZP: mikor lesznek valódi eredmények a szakképzésben?

Teleki László (MSZP) azt mondta, hogy az iskolában a gyermekeknek az alapvető kompetenciákat kellene befogadniuk, de a jelenlegi iskola- és szakképzési rendszer képtelen megoldani ezt a feladatot. A szakemberhiányt viszont nem lehet megszüntetni, ha a fiatalok nem szerzik meg a kellő képesítést és szaktudást - emelte ki. A szakoktatás jelenleg túlságosan is a pillanatnyi igényekre koncentrál - bírált a politikus.

Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára releváns válasz helyett képviselőtársa kérdését minősítette: azt kérte, hogy a képviselő ne szólja le a szakképzésben dolgozó pedagógusok munkáját. Azt is mondta, hogy a hiányszakmák képviselőinek képzését jelentős mértékű ösztöndíjjal támogatják, a felnőttoktatás résztvevőinek száma pedig többszörösére emelkedett. A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház megtette.  

LMP: hány munkahelyet teremt a paksi bővítés?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt akarta megtudni, hogy a paksi atomerőmű bővítése hány munkahelyet teremt. A képviselő úgy fogalmazott, hogy habár a kormány tízezer munkahelyet emleget, de ennek a kijelentésnek nincs valóságalapja, mert az előkészítő tanulmányok szerint legfeljebb 3-4 ezer munkahellyel lehet számolni. Az erőmű saját tájékoztató kiadványa pedig 7-800 főben jelölte meg a jelenlegi létszámon felül tartósan foglalkoztatott emberek számát. Az energiahatékonyságra fordítható uniós források megfelelő felhasználásával, egy országos hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési programmal viszont tartósan százezer munkahelyet lehetne létrehozni.

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár azt felelte, hogy az atomerőmű fejlesztése elsődlegesen nem munkahelyteremtő projekt. A képviselő által kétségbe vont tízezres szám pedig több tételből áll össze. A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el.

Fidesz: hogyan vált be a jogi határzár?

Csizi Péter Fidesz a jogi határzár szigorításának eredményeire kérdezett rá. Emlékeztetett arra, hogy magukat jogvédőnek nevező szervezetek már az jogszabály elfogadásakor lejárató kampányt kezdtek Magyarország ellen, pusztán azért, mert nem hagyjuk, hogy az ide érkezők azt csinálják, amihez kedvük van.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a szigorítást bevált, azóta senki sem tudott illegálisan az országba lépni, akiket pedig az ország belsejében fogtak el, azokat a tranzitzónába kísérték. A képviselő - meglepetés! - a választ elfogadta.

MSZP: a pénz és a szakértelem hiányzik az egészésgügyből

Tukacs István (MSZP) cáfolta az egészségügyért felelős államtitkár szavait, amelyek szerint az államtitkár ötpontos programjának egyes elemei az ellenzék támadásai miatt késnének vagy kellett volna leállítani. Kijelentette: az ellenzék helyett a probléma valódi oka a pénzhiány és a kellően felkészült stáb hiánya.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tudathasadásosnak nevezte, hogy az ellenzék annak megvalósulását hiányolja, amelyet mindig is támadott. Szerinte az emberek többsége úgy véli,  az egészségügy nem lehet üzlet vagy a privatizáció terepe. A szocialisták mégis kiszervezéssel vagy a betegek által fizettetett vizitdíjjal oldották volna meg a problémákat. Szólt az egészségügyi béremelésekről. A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt.

Azonnali kérdések

LMP: mi lesz a kistelepülések iskoláival?

Ikotity István az oktatási államtitkár Palkovics László közelmúltbeli szombathelyi fórumán tett bejelentéseit idézte fel, és a kistelepülési iskolák jövőjét firtatta. Az ellenzéki politikus szerint úgy tűnik a mostani kormány nem csak folytatja az iskola bezárási folyamatot, hanem fel is erősíti azt. Utalt az államtitkár szavaira, miszerint 10 milliárdot szánnak iskolabuszokra, amivel a kistelepülésekről a nagyobb falvakba viszik a gyerekeket, ezzel szerinte felerősítve a bezárásokat. Mint mondta, az LMP a leghatározottabban tiltakozik, nem bezárni kellene a kistelepülések iskoláit, azok léte kulcskérdés.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elődeivel szemben nem bezárta, hanem újranyitotta vidéken az iskolákat. A feladat-ellátási helyek száma sem csökkent, csak lehet, hogy tankerülethez, vagy szakképzési központhoz, centrumhoz tartoznak az intézmények. Az iskolabuszokkal az iskolába járás feltételeit szeretnék könnyíteni, s ennek mindenki örül, az LMP-n kívül. Rétvári Bence ki is oktatat képviselőtársát, mondván:   ne essen abba a liberális csapdába, amikor valaki a nagykörúton belülről akarja megmondani a kistelepülésen élőknek, hogy pontosan hogyan szervezzék a saját életüket. .

Fidesz: nem működik a szisztematikus határellenőrzés

Simon Miklós (Fidesz) azt mondta, hogy az EU képtelen kezelni vagy legalábbis valamilyen szinten megfékezni a migránshelyzetet. Terrortámadások és egyéb atrocitások sora kellett ahhoz, hogy legalább megpróbáljanak valamilyen érdeminek látszó intézkedést hozni az ügyben. Látszik, hogy a szisztematikus határellenőrzés bevezetése a schengeni zónában nem fog úgy működni, ahogy a "brüsszeli bürokraták" elképzelték, mert már az első napokon hatalmas sorok alakultak ki a határokon és ezek a sorok a nyári időszakban csak nőni fognak - közölte. ( állítsuk meg...)

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy a szisztematikus határellenőrzést egy uniós rendelet vezette be a tagállamokban. A kialakult helyzet tükrözi a szakmai várakozásokat, a határátkelőhelyek nem bírják a nyomást, ennek következtében Olaszország és Horvátország között már fel is függesztették azt. Magyarországon megnövelték az útlevélkezelői létszámot, de ennek ellenére Horvátország és Szerbia felé a csúcsidőszakban áttértek a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre - mondta.A belügyi tárca azt fogja javasolni, hogy nyáron függesszék fel a szisztematikus határellenőrzést. 

MSZP: Lex-CEU

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy a Lex-CEU ügye nem zárul le azzal, hogy a parlament elfogadta, a köztársasági elnök pedig aláírta a jogszabályt. A nemzetközi reakciókra válaszul a kormányzati érvelésben megjelent az az elem, hogy az egyetem ügye mellé állókat megtévesztették - közölte, majd felsorolt több, a CEU-t támogató egyetemet, a tudományos valamint a közélet ismert szereplőit. A politikus azt kérdezte, ki és hogyan tévesztette meg tudósok, professzorok százait.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a Lex-CEU kifejezést abból a 2005-ös levélből ismerhetik, amelyet Soros György írt Magyar Bálint egykori szabad demokrata oktatási miniszternek. Az államtitkár azzal folytatta, hogy a magyar származású amerikai üzletember ebben megköszönte, hogy a Közép-európai Egyetem akkreditációt kapott. Emellett Soros György akkor azt kérte, hogy a "Lex-CEU-t" ne sorolják fel a hatályukat vesztő törvények között - emelte ki. Rétvári Bence visszakérdezett, hogy ha Hiller Istvánnak írt volna levelet Soros György, akkor oktatási miniszterként ő is szó szerint beleírta volna a törvénybe a kéréseket.

Napirend előtt

Ebben a szakaszban az ellenzéki pártok szokás szerint élesen bírálták a kormányt. Tóth Bertalan (MSZP) felszólalását úgy kezdte, "hiába kértük Jánost a múlt héten, hogy ne írja alá CEU-törvényt", mégis megtette, de a köztársasági elnök is tárgyalásos megoldást szorgalmazott. Az ellenzéki képviselő úgy értékelt: az öregedő Fidesz hadat üzent a fiataloknak, az egyetemeknek, az EU-nak és a civil társadalomnak. Szerinte "a volt Soros-ösztöndíjas" semmit nem tűr el, ami nem tőle függ. A tüntetéshullán pedig annak a jele, kezd betelni a pohár - mondta. Hozzátette: egyre többen értik, hogy sorosozással nem lesz több munkahely, migránsozásból nem lehet megélni, a Fidesz által terjesztett gyűlölettől nem lesz jobb hely Magyarország.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a tüntetésekről közölte, szabad országban élünk, ahol mindenki elmondhatja véleményét, mindenki pöröghet hajnalig az Oktogonon. Majd jó tanulóhoz méltóan fölmondta - nem papírból, fejből! - miniszterelnöke minapi szavait: ma kampányfőpróba zajlik, egy évvel a választás előtt mindenki felsorakozott a magyar kormány ellen. A nemzeti politika össztűz alatt van, az ellenzék brutális eszközökkel készül a választásra, a kormány azonban sohasem fogja engedni, hogy más döntsön a magyarok helyett.

(Nem maradtunk ma sem egy ízes kis hímsovén/szexista megjegyzéstől, a már bácsi korú Latorcai János  a házelnöki pulpitusról utasította rendre a fiatal MSZP-s képviselőnőt, eképpen: Kunhalmi Ágnes képviselőasszony, a sok bekiabálás árnyalja a szépségét. - Tartózkodnánk az eset kommentálásától.)  

LMP: aki a Fideszre szavaz, az Putyinra szavaz

Szél Bernadett (LMP) felszólalása kezdetén azonban megtette, mint mondta, nem tiszte bírálni az ülésvezetést, de reméli, egy miniszter is megkapja azt az elnöktől, amit Kunhalmi Ágnes megkapott az előbb.

Az ellenzéki politikus közölte, egyetért azzal, hogy a 2018-as választás Magyarország függetlenségéről szól. Szerinte a Fidesz sutba dobta a nemzeti érdeket, életre keltette a félbemaradt szocializmust, önök egy megelevenedett Lenin-emlékmű itt Magyarországon. Moszkva az új Moszkva és Paks II. az új Barátság-kőolajvezeték - szögezte le. Aki a Fideszre szavaz, az Putyinra szavaz - hangoztatta, közölve azt is, Magyarország függetlenségére a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti.

Dömötör Csaba azt mondta, felvállalják a vitákat a nemzeti érdekről és a függetlenségről, a kormány szerint a paksi bővítés az ország érdeke, az olcsó áramot jelenti. Bírálta az LMP migrációspolitikáját; szerinte aki az LMP-re szavaz, az a korlátlan bevándorlásra szavaz.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!