Előző
Következő
új cikk

Külföld

Rábólinthatnak az előrehozott választásokra

Népszava|2017. ápr 19. 05:31
[A+ A-]

May nem sokat kockáztat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD

Minden korábbi találgatás ellenére meglepetésként érte a brit közvéleményt Theresa May kedd délelőtti bejelentése, hogy közel három évvel, június 8-ra előre hozza a parlamenti választásokat. A lépésre ma várhatóan a westminsteri alsóház is áldását adja. A kampány és az új kormány megalakítása értékes hónapokat vesz el a Brexit-egyeztetésektől.

Walesi gyalogtúrája, majd a húsvéti ünnepnapok után kipihenve állt a Downing Street 10-hez rendelt tévékamerák elé Theresa May, hogy bejelentse, a kormány június 8-ra rendkívüli parlamenti választást ír ki. A kormányfő, aki ismételten visszautasította, hogy korán a választók elé álljon, mondván, a tavaly júniusi népszavazás kellő felhatalmazást adott a kormánynak a Brexit-megbeszélések lefolytatására, magyarázattal szolgált véleménye megváltoztatásáról. May “a szükséges egység helyett megosztottságot” érzékelt Westminsterben. Ha “kelletlenül is”, arra a következtetésre jutott, hogy csak egy választási felhatalmazás nyújt megfelelő stabilitást és biztonságot a tárgyalási folyamathoz az Európai Unióval.

A választások kiírásának technikai feltétele, hogy a parlament 650 képviselőjének kétharmada jóváhagyja a 2010-ben elfogadott, határozott idejű, ötéves parlamenti ciklusról szóló törvény módosítását. May kihívást intézett az ellenzéki pártokhoz, hogy miután “bírálták a kormány Brexittel kapcsolatos politikáját, megkérdőjelezték céljait és a tárgyalások majdani lezárásáról szóló törvény megtorpedózását helyezték kilátásba”, most bizonyítsák be, “nem tekintik játszmának a politikát”.

A tory vezető annak tudatában dobott kesztyűt az ellenzéknek, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatásokban 21 százalékkal előzi meg a Munkáspártot. A Labour frontembere, Jeremy Corbyn helyeselte May döntését, hogy “lehetőséget ad olyan kormány megválasztására, mely a többség érdekeit helyezi előtérbe azzal a vezetéssel szemben, mely nem volt képes a gazdaság újjáépítésére, az életszínvonal emelésére, továbbá fájdalmas megszorításokkal sújtotta az ingyenes egészségügyi ellátást és az oktatást”. Tim Farron, a 2015-ös vokson földbe döngölt liberális demokraták vezetője mindazok figyelmébe ajánlotta pártját, akik “el akarnak kerülni egy kemény Brexitet, az ország jövőjét pedig a közös piacban, egy nyílt, toleráns és egységes Nagy-Britanniában látják”. Felfokozott figyelem kíséri majd a harmadik legnagyobb, 56 képviselővel rendelkező alakulat, a Skót Nemzeti Párt szereplését, különösen annak fényében, hogy a tartomány kormányfője, Nicola Sturgeon nemrégiben bejelentette egy második függetlenségi népszavazás tervét, amit Theresa May nyomban visszautasított.

A szigetország egyik legbefolyásosabb szakértője, John Curtice professzor óvatosságra intette azokat, akik biztosra vesznek egy földcsuszamlásszerű konzervatív győzelmet. A BBC világhálós hírszolgálatának nyilatkozva elmondta, hogy a Munkáspárt minden nehézsége ellenére legtöbb mandátuma stabilnak látszik, ugyanakkor még egyes konzervatív szavazók sem értenek egyet May Brexit-koncepciójával.

Gyorsan, a szociális hálón reagált a hírre David Cameron. Az ex-kormányfő “bátor és helyes lépésnek” nevezte May döntését és “minden jót kívánt a konzervatív jelölteknek”.

R. Hahn Veronika (London)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!