Előző
Következő
új cikk

Külföld

Erdogan munkához lát

Népszava|2017. ápr 19. 05:32
[A+ A-]

Erdogan meghosszabbította a rendkívüli állapotot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ELIF SOGUT

Recep Tayyip Erdogan török elnök, ügyet sem vetve az ellenzéki, valamint a külföldi bírálatokra, a török állam gyors átalakítását tűzte ki célként. Az ellenzéki szociáldemokrata CHP a voksolás során történt szabálytalanságokra hivatkozva a referendum eredményének megsemmisítését indítványozta, erre azonban nagyon csekély az esély.

Bár a vasárnapi török népszavazás során elfogadott alkotmánymódosítás jogszabályainak nagy része csak a következő parlamenti választást követően, várhatóan 2019-ben lép életbe, a török államfő máris nekilát az ország átalakításához. A 18 törvényből ugyanis három máris hatályba léphet. A Jogászok és Ügyészek Tanácsa (HSYK), amely az igazságszolgáltatás legfőbb ellenőrző szerve, az eddigi 23 helyett 13 tagú lesz, közülük négyet közvetlenül nevezhet ki az elnök. Két katonai bírónak el kell hagynia a testületet. Az új törvény szerint ráadásul az elnöknek nem kell pártpolitikai szempontból semlegesnek lennie.

Egyes vélekedések szerint Erdogan nem akar várni a többi jogszabály törvényerőre emelésével, ezért előrehozott választást írathat ki, akár a következő hónapokban. Elképzelhető, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetéséről szóló esetleges népszavazás megtartása már a következő választási kampány előzetese lesz. 2015-ben a törökök öt hónapon belül kétszer járulhattak az urnákhoz. Mondhatni addig szavaztak, amíg Erdogan számára elfogadható eredmény született. Ha a parlament kétharmados többséggel fogadná el a legsúlyosabb büntetés bevezetését, referendum kiírására sem lenne szükség. Erre azonban valószínűtlen.

Hogy a belpolitikában nem sok pozitív változás várható, jelzi: további három hónappal meghosszabbították a rendkívüli állapotot, azaz folytatódhat a leszámolás a kritikus újságírókkal, a hatalom számára gyanússá vált hivatalnokokkal, s további százak, vagy akár ezrek kerülhetnek börtönbe a számos nemzetközi bírálatot kiváltott, visszaélésekre okot adó terrorellenes törvény alapján. Belpolitikai stabilitás továbbra sem lesz, s az eredmény csak a társadalom megosztottságát tükrözi. Isztambulban hétfőn este néhány ezren, jórészt fiatalok tüntettek az eredmény ellen, illetve a teljesen egyenlőtlen választási kampány miatt. „A harc folytatódik” - hangoztatták. „Tolvaj, gyilkos, Erdogan” - skandálták. Az osztrák választási megfigyelő, Alev Korun szerint akár 2,5 millió voksot is manipulálhatott a kabinet. Az ellenzéki, szociáldemokrata CHP a szabálytalanságok miatt a népszavazás megsemmisítését indítványozta, a párt utalt arra, hogy több választókörzetben nem volt lehetőség a titkos szavazásra. A beadványt azonban aligha koronázza siker. A kormány felszólította a pártot, tartsa tiszteletben az eredményt. Erdogan ellenfelei a török alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak.

Feltűnő, hogy a nyugati országokban élő törökök milyen nagy számban voksoltak az igenekre. Belgiumban 74,98 százalék, Ausztriában 73,2 százalék, Hollandiában 70,94 százalék, Németországban 63,1 százalék voksolt a népszavazás elfogadására, Svájcban viszont csak 38,08 százalék. Thomas De Maiziere német belügyminiszter azt közölte, elvárja a Németországban élő törököktől, hogy elgondolkozzanak jövőjükön.

Orbán elsőként gratulált
Orbán Viktor magyar kormányfő egyedüli uniós vezetőként gratulált Erdogan elnöknek ahhoz, hogy teljhatalmat kapott. Elsőként llham Aliyev azeri államfő köszöntötte Erdogant, Orbán mellett pedig az Európa utolsó diktátorának nevezett fehérorosz elnök, Alexander Lukasenko is hétfőn küldött levelet Törökországba. Közös telefonbeszélgetésük során gratulált Erdogannak Donald Trump amerikai elnök is. Trump és Erdogan megvitatták a szíriai helyzetet . Néhány órával a telefonbeszélgetésről kiadott közlemény előtt az elnök szóvivője, Sean Spicer még azt mondta, hogy a Fehér Ház egyelőre kivár, és nem fűz kommentárt a referendum eredményéhez.



R. T.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!