Előző
Következő
új cikk

Külföld

Kim Dzsong Un és Trump a pilótafülkében

Népszava|2017. ápr 19. 05:33
[A+ A-]

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közti feszültség kívülről szemlélve olyan, mintha két repülő haladna egymás felé, és mindkét pilóta azt várná, hogy a másik majd kitér – jellemezte a helyzetet lapunknak Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője, aki szerint Phenjan most is az erődemonstrációs politikát folytatja, csakúgy, mint az elmúlt két évtizedben. „Phenjan nem fog kezdeményezni egy olyan bizonytalan kimenetelű katonai akciót, amibe az egész rezsim belebukhat” – tette hozzá a régió szakértője, ellensúlyozva a friss észak-koreai nyilatkozatokat.

Az elmúlt napokban folyamatos volt a verbális adok-kapok Phenjan és Washington között, s Észak-Korea szinte a végsőkig ment a fenyegetőzésben, amikor a rezsim ENSZ-nagykövete New Yorkban azt mondta: az USA olyan veszélyes helyzetet teremtett azzal, hogy megerősítette katonai jelenlétét a Koreai-félsziget közelében, hogy „bármelyik pillanatban kitörhet egy termonukleáris háború”. Ezt megerősítendő, a hétvége a katonai arzenál felvonultatásával telt a néhai alapító, Kim Ir Szen születésének évfordulóján. Vasárnap egy rakétakísérlettel fokozták volna a feszültséget, ám az akció meghiúsult. Szakértők szerint azonban a hatodik észak-koreai nukleáris kísérlet a küszöbön áll. Az ázsiai rezsim olyan nukleáris robbanófejek hordozására képes ballisztikus rakétákat akar kifejleszteni, amelyekkel az USA-t is elérheti. Donald Trump amerikai elnök azonban kijelentette, hogy erre nem kerülhet sor.

Ezt nyomatékosította Mike Pence amerikai alelnök vasárnapi dél-koreai látogatása alkalmával is. „A stratégiai türelem ideje lejárt” – idézte a CNN Pence szavait. Az alelnök továbbá figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ne feszítse túl a húrt, hiszen a közelmúltbeli szíriai rakétacsapás és az Afganisztánban múlt héten ledobott óriásbomba is bizonyítja, hogy Trump nem fél cselekedni. Csoma Mózes szerint azonban a fenyegetőzések során kilátásba helyezett washingtoni katonai akció esélye nem olyan nagy, mint ahogy az a szócsatából tűnhet. „A jelenlegi amerikai adminisztráció kiszámíthatatlanabb, mint a korábbiak, de nyilvánvaló, hogy a háttérben ők is tudják: ha belekezdenek egy ahhoz hasonló – akár megelőző csapásos – akcióba, mint ami Szíriában lezajlott, az azonnali és komoly válaszlépéseket váltana ki a phenjani rezsimből."

A szakértő továbbá rámutatott, hogy a mostani bizonytalan helyzet még nagyjából három hétig tart. Május 9-én ugyanis Dél-Koreában előrehozott választásokat tartanak. „Nagy a valószínűsége, hogy balközép irányultságú elnököt választanak, és az első számú baloldali jelölt, Mun Dzse In már többször is közölte, hogy megválasztása esetén akár ellátogatna Phenjanba is, és újraélesztené a Korea-közi kapcsolatokat. Dél-Korea már korábbi időszakokban is sikeresen akadályozta meg – így az ifjabb Bush első elnöksége idején –, hogy az Egyesült Államok katonai eszközzel próbálja megoldani ezt a kérdést. Nyilvánvaló, hogy Dél-Korea lehet bármilyen ilyen jellegű katonai fejlemény legnagyobb vesztese” – magyarázta Csoma Mózes.

Bekeményít a szövetséges
Szöulhoz hasonlóan számítani lehet Peking közvetítésére is. Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök a hónap elején Floridában tárgyalt egymással, s a kínai nyomásgyakorlás jelei már látszanak. Miután Peking korábban felfüggesztette az észak-koreai szénexport átvételét, hétfői hatállyal felfüggesztette az Air China légitársaság phenjani járatát is. Mostantól az egyetlen „köldökzsinórt” a külfölddel az észak-koreai légitársaság jelenti, amelynek mindössze két, viszonylag modern repülőgépe van, amely Pekingbe repül. „Ez erőteljes jelzés az észak-koreaiak felé, hogy ők is próbáljanak meg puhulni” – magyarázta Csoma Mózes.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!