Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Gulyáskommunista kajapornó

Népszava|2017. ápr 19. 05:47
[A+ A-]

99 étel 33 színes ételfotóval: ha másik szakácskönyvet nem is, egyet ebből a sorozatból valószínűleg mindenki látott. Lajos Mari és Hemző Károly a magyar ételfotózás megteremtői, Hemző kísérleti képei pedig a mai gasztrofotó-cunamiban is megállnák a helyüket.

Ha bekapcsoljuk a számítógépünket vagy nyomkodjuk a telefonunkat, folyamatosan farkaséhesek vagyunk. Ha végignézünk az újságosnál kapható magazinok között, szintén. A közösségi média egyik leggyakoribb tartalma az ételfotó: az egész az ismerőseinknél kezdődik, akikről rendszeresen megtudhatjuk, mit és hol esznek, a másik véglet pedig a főzősblogok világa, ahol profi fotókat is találunk részletesen a folyamatokról. Ha pedig aktív Instagram felhasználók is vagyunk, akkor rengeteg, főleg az egészséget szem előtt tartó, trendi gasztrofotó jön szembe, foodporn, azaz kajapornó hashtaggel, ami az ételek rendkívül látványos és kívánatos megjelenítésére utal. Ha mindezt most elfelejtjük, és bemegyünk inkább egy könyvesboltba, a szakácskönyv részlegre, akkor azonnal találkozunk azzal az ikonikus sorozattal, amelyhez sokaknak az első igényes, művészi ételfotós élményei kapcsolódnak. Ez pedig Lajos Mari és Hemző Károly egy-egy ételcsoporthoz kapcsolódó, 99 étel 33 színes ételfotóval sorozata, amelyeket számos nyelvre lefordítottak és megdöbbentően nagy, négymilliós példányszámban keltek el.

1982-ben jelent meg az első és egy reklámfotózás előzte meg. Az eredetileg olasz szakos bölcsész Lajos Mari és férje, a sportfotós, riporter Hemző Károly első közös gasztronómiai projektje egy konzervgyár számára készített naptár volt. A konzervek nem mutattak jól a képeken, így Lajos Mari úgy döntött, hogy inkább megfőzi az ételeket ás dekoratívan feltálalja őket. Ez az ötlet tette Hemzőt a magyar ételfotózás meghonosítójává a magyar fotográfiában. A sorozatban megjelent képekből és a közös projekt szüneteiben készült ételcsendéletekből látható most egy válogatás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

Az ételfotók kompozícióikban és megvilágításukban csendéletfestményeket idéznek. A nyolcvanas években még unikális volt az a képiség, amelyet Hemző teremtett, ugyanis az ételfotók annyira dominánsak a szakácskönyvekben, hogy ki is lépnek a puszta illusztráció funkciójából. Váltakoznak a sorozatban a giccsbe hajló fotók és a XVII. századi holland festők fény-árnyék technikáit idéző, sötétebb tónusú képek. Egyfajta életérzést és életmódot is átadnak. Itt gulyáskommunizmus van, bőség, hatalmas adagokban. Hemzőék képein is furcsán ötvöződik a hiány és a gulyáskommunizmus bősége, valamint a magyar hagyományok és a pikánsabb részletek. A konzervalapanyagok elég gyakoriak, ilyen például a kukorica, de a pizzán sem friss hal, hanem dobozos szardínia van.

Ma már semmi különöset nem találunk abban, ha gazdagon illusztrált szakácskönyvek kerülnek a kezünkbe. A gasztrokultúra is képivé vált: sokszor csak akkor kezdjük el olvasni a receptet, ha felkeltette az érdeklődésünket a kép. Korábban ez nem volt így. Hemző képei nemcsak úttörőek a magyar ételfotók területén, hanem némelyik előrevetíti azt, ahogyan ma divatos gasztrofotókat készíteni. A szakácskönyvek képeinek perspektívájára ugyan még a fogyasztó nézőpontja jellemző, a fotózások szüneteiben készült képek sokszor felülről fényképezettek (ami a séf perspektívája és ma gyakori). A konyha másképp című mappában gyűjtötte össze ezeket az autonóm képeket: a 90-es években csak néhányat lehetett látni belőle, majd a 2015-ös életműkiállításon többet. Az alapanyagok olyan esetlegesen, mégis szigorúan komponáltan hevernek az ételek körül, mint a ma divatos gasztrofotókon, a letisztultságot sugalló minimalista kompozíciók szintén gyakoriak, ahogy a makrók is. Ezek az alapanyagok formájával, textúrájával és színeivel kísérletező művészi és groteszk ételcsendéletek egyáltalán nem lógnának ki az olyan gasztrofotók közül, amelyek nem elsősorban az étvágyat akarják felkelteni, hanem az ételek és alapanyagok esztétikáját emelik ki.

A fotózás pazarláshoz vezethet
A háború utáni generáció még takarékoskodott az élelmiszerrel, a fiatalok nagy részét ma már inkább az érdekli, hogyan néz ki az étel. Nincs idejük megtervezni az étkezéseiket, túl sok élelmiszert vásárolnak, a maradékot pedig nem hasznosítják újra - ezt állapította meg egy brit szupermarketlánc nemrég készült tanulmánya. A felmérés szerint az 1980 után születettek közül sokan csak azért próbáltak ki bonyolult ételeket - amelyekhez drágább és máshoz nehezen hasznosítható alapanyagok kellettek - hogy feltölthessék a képet az Instagramra. Nagy-Britanniában évente 15 tonna élelmiszert dobnak ki, ebből 7 tonna a háztartások felelőssége. 

Info:

Gasztro Hemző

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

Nyitva: május 14-ig

Urbán Csilla

Lájkoljon minket a Facebook-on is!