Előző
Következő
új cikk

Belföld

Elitiskolákat az egyházaknak

Népszava-információ|2017. ápr 19. 10:05, frissítve: 2017. ápr 24. 18:20
[A+ A-]

A körzetesítés alól eddig felmentett elit iskolákat az állam sorra adja át az egyházaknak. A zuglói kéttannyelvű általános iskolában azonban a szülők változatlanul tiltakoznak – írja a 24.hu.

Mindenkinek jobb lesz, ha lázadozás helyett elfogadják az iskolafenntartónak jelentkező egyházat – ajánlotta az államot képviselő hivatalnok a szülőknek az egyik budapesti „elitiskolában” egy alig ismert miniegyház képviselői mellett állva – emlékeztet a botrányos találkozóra a 24.hu. Négyszáz szülő hallgatta elképedve az egyik legkisebb magyarországi ortodox egyház képviselőit a Városligeti Két Tannyelvű Általános Iskolában az elmúlt napokban. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának emberei az oktatásra vonatkozó kimunkált koncepciót egyáltalán nem vittek magukkal, mégis azt akarták elérni, hogy a szülők támogassák és szavazzák meg, hogy az egyház átvegye a fenntartói szerepet az iskola felett az állami Klebelsberg Intézményfenntartótól (Klik).

A kormányhivatal jelen lévő képviselője egyértelműen az egyház mellé állt és gyakorlatilag megfenyegette a szülőket, hogy ha nem engednek, iskolájukat is arra kötelezik, hogy minden, a körzetből jelentkező gyereket vegyenek fel, ami a kéttannyelvű iskola sikereinek végét jelentené.

"Egyes állami köznevelési intézmények egyházi fenntartásba adásával kapcsolatosan a 24.hu hírportálon 2017. április 18-án közzétett „Az elitiskolák kilógnak a sorból? Vigyék inkább őket az egyházak!” című cikkében a tárgyilagosságot nélkülöző, illetve téves információkat tartalmazó híradás jelent meg. A jogszabályok ismertetésének téves vagy szándékos félreértését és félremagyarázását a kormányhivatal határozottan visszautasítja, és egyben kéri a cikk pontosítását az alábbiak szerint. 

  1. 1.     „A kormányhivatal egyházi fenntartásba adással oldaná meg az ex lex állapotot”.

A kormányhivatalnak a fenntartóváltás kapcsán nincs döntési jogköre, a döntési folyamatban sem vesz részt. Az átadás-átvételi folyamat az ágazati minisztérium, az állami intézményfenntartó és az egyház között zajlik, a jogszabályban előírt véleményezési és hozzájárulási joggal rendelkezők (intézményvezetés, tantestület, szülők és diákok közössége stb.) bevonásával. A kormányhivatal csak a döntés megszületését követő engedélyezési eljárásban vizsgálja a fenntartáshoz szükséges feltételek meglétét, és csakis akkor ad működési engedélyt, ha az átvevő fél minden feltételt biztosít, köztük az „oktatásra vonatkozó kimunkált koncepciót” is benyújtja. A Városligeti Két Tannyelvű Általános Iskola esetében azonban a sajtóhírek alapján már ismert, hogy az iskola a szülők szavazatai alapján nem kerül egyházi fenntartásba.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény a kormányhivatalokhoz két oktatás-igazgatási feladatot telepített. A kormányhivatal feladata egyrészt, hogy – az állami fenntartótól kapott információk alapján – az általános iskolák körzethatárainak megállapításán keresztül minden állampolgár gyermeke számára a lakóhelyétől aránytalan terhet nem jelentő távolságban biztosítson férőhelyet. Másrészt az egyházi fenntartók törvényességi ellenőrzésén és működési engedélyeztetési eljárásán keresztül biztosítja, hogy az egyházi intézmények is, az állami intézményekhez hasonlóan a vonatkozó köznevelési jogszabályok betartatásával és megfelelő színvonalon működjenek.

A kormányhivatal a jogszabályokban hozzátelepített feladatokon, és a vonatkozó jogszabályok tárgyilagos megismertetésén keresztül tud hozzájárulni a köznevelési ágazat sikeres működtetéséhez, függetlenül attól, hogy egy intézmény állami vagy egyházi fenntartásban működik.

  1. 2.     „A budapesti kormányhivatalnok mondandójának lényege az volt, hogy az állami fenntartású intézményeket körzetesítették, az intézményfenntartási rendszer is részben ezen alapul, a Városligeti Két Tannyelvű ezt egyelőre „megúszta”.”

A kormányhivatal az intézményhálózat, a férőhelyszám és a felvételre jelentkezők létszámának ismeretében a körzethatárok évenkénti megállapításával - azon túl, hogy minden gyermek számára biztosít férőhelyet - felügyeli a szegregáció ellenes jogszabályok betartását. A körzethatárokat a hivatal egy-egy tanévre állapítja meg az adott kerületben történő demográfiai folyamatoknak, az iskoláskorú gyermekek számának, a hátrányos helyzetű gyermekek eloszlásának, az infrastrukturális fejlesztéseknek, a kerület egy-egy körzetében kialakuló iskolai kapacitáshiánynak és a hatékony finanszírozási feltételek teljesítésének figyelembe vételével. Ezek az adatok változóak, ezért a kerületben lévő körzetek évente módosulhatnak. Amennyiben a minden gyermek számára biztosított férőhely, valamint a szegregáció elkerülése, mint kitételek, a körzethatárok kijelölésekor teljesülnek, úgy az állami fenntartó teherbíró képességét mérlegelve dönthet arról, hogy tart-e fenn további, beiskolázási kötelezettséggel nem rendelkező intézményt.

 

  1. 3.     „Több olyan „elitintézmény” maradt a pályán, amely saját módszereivel az egész főváros területéről, és esetleg még az agglomerációs településekről is érkező jelentkezők közül válogatja ki diákjait. Amennyiben nekik is előírnák, hogy csak körzetes gyerekeket vehetnek fel, azonnal elvesztenék versenyelőnyüket.”

Ha az állami fenntartó beiskolázási kötelezettség nélkül tart fenn iskolát, abban az esetben arra kell figyelemmel lennie, hogy általános iskolában csakis sport és művészeti emelt szintű oktatás esetében szervezhető alkalmassági vizsga, minden más - a tárgyi tudás és tudásszint, készség megismerésére irányuló egyéb beszámoltatás, mérés, értékelés - nem engedélyezett, így biztosítva egyenlő feltételeket a gyermekek köznevelési rendszerbe való belépése során. Az általános iskolai felvételi eljárás során egyetlen jogszabályi helyre kell figyelemmel lenni: arra, hogy szabad férőhelyek esetén az iskola köteles előnyben részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat, így csak a további férőhelyekről és csakis felvételi vizsga nélkül dönthet a pedagógiai programjában szabályozottak szerint. Semmi sem gátolja viszont az iskolákat abban, hogy az előző feltételek szerint beiskolázott gyermekek számára olyan pedagógiai programot nyújtsanak és valósítsanak meg, amellyel a sajtóban megjelent „elitintézményként” megjelölt intézmények közé kerüljenek.

  1. 4.     „Az egyházi fenntartású iskolákban nem a körzeti beiskolázás az alapelv”

A nem állami, köztük az egyházi intézményfenntartó döntésétől függ, hogy saját anyagi forrása terhére milyen kapacitással működtet iskolát. Felvételi kötelezettsége csak abban az esetben van, ha az állammal köznevelési szerződést köt. A köznevelési szerződés mindkét fél számára előnyt jelenthet, ugyanis az állami fenntartóra nehezedő nyomást (intézményi kapacitáshiány, megnövekedett tanulólétszám) enyhítheti, a körzethatárral egyébként nem rendelkező egyházi intézmények számára pedig minimum 25%-os feltöltöttséget biztosít."

 

Lájkoljon minket a Facebook-on is!