Előző
Következő
új cikk

Belföld

Drámai adatok - Tízéves csúcson az iskolaelhagyás

Népszava|2017. ápr 20. 05:05
[A+ A-]

Illusztráció: Thinkstock

Legutóbb 2006-ban volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint tavaly - derült ki az Eurostat friss adataiból. 2016-ban a 18-24 éves korosztály 12,5 százalékát sorolták ebbe a kategóriába, ez az arány már az uniós átlagot - 10,8 százalék - is meghaladja.

A 28 tagállam között Magyarországé a hetedik legrosszabb eredmény, szomszédaink közül csak Románia teljesít rosszabbul (18,5 százalék, de a 2015-ös adatokhoz képest ez csökkenés, nem növekedés), a visegrádi országok pedig jócskán megelőztek minket: Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban mintegy fele annyian hullanak ki idő előtt az iskolából, mint hazánkban.

Korai iskolaelhagyónak a fiatalok azon csoportját tekintjük, akik 18-24 éves korukban nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és semmilyen képzésben nem vesznek részt. Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában írta alá az Európa 2020 Stratégiát, melynek egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá csökkentése. A magyarországi folyamatok mégis szembemennek az elvárásokkal: noha a 2004-es 12,6 százalékot 2010-re sikerült 10,8 százalékra csökkenteni, a kormányváltás után a korai iskolaelhagyók aránya újból emelkedésnek indult, már 2011-ben 11,4 százalékra ugrott.

A hazai mutatók romlásában nagy szerepet játszik az Orbán-kormány egyik első intézkedése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre - ami ugyancsak ellentétes az uniós törekvésekkel, a fejlettebb európai államokban cél, hogy a fiatalok minél több időt töltsenek az oktatási rendszerben. A magyar kormányt ez hidegen hagyta (ahogy a szakma ellenkezése is), az egyeztetések nélkül elfogadott intézkedéssel két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt a közmunka felé terelték az iskolából idejekorán kiesőket, így eldicsekedhettek azzal, hogy a közmunka program sikeres, egyre több embert "karol fel". Másrészt ezek a fiatalok már nem vették igénybe a súlyosan alulfinanszírozott közoktatás szolgáltatásait, ami pillanatnyi gazdálkodási előnyt jelenthetett a rendszer számára.

A korai iskolaelhagyók arányának emelkedésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is rávilágított. A 2015/2016-os tanévet értékelő statisztikai tükör adatai szerint 2015-ben 11,6 százalék volt az arány, ez megegyezik az Eurostat eredményeivel. A KSH szerint az Észak-magyarországi régióban a legrosszabb a helyzet, a diákok 16,8 százaléka nem szerez végzettséget. Jelenleg úgy tűnik, a kormány nem kíván javítani a helyzeten, sőt, az oktatási rendszer újabb átalakítási tervei éppen a gyermekek gimnáziumba jutási lehetőségeinek korlátozását szolgálják majd.

Maruzsa: a szakszervezetek miatt nem megy
Minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy a Köznevelési Kerekasztal betöltse egyeztető funkcióját - nyilatkozta az Inforádiónak Maruzsa Zoltán. A köznevelési helyettes államtitkár lapunk cikkére - amelyben azt írtuk, bár a számos szakmai szervezet által illegitimnek tekintett, nagyrészt a kormány baráti szervezeteivel feltöltött testületet Köznevelés-stratégiai Kerekasztal névre keresztelik, összetétele, jogi háttere lényegében nem változik - úgy reagált: nem igaz, hogy a kormány magával egyeztet, mindig hívják a szakszervezeteket is, akik mégis sztrájktárgyalásokon egyeztetnek.



Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!