Előző
Következő
új cikk

Külföld

Búcsú az Uniótól

Népszava|2017. ápr 20. 05:34
[A+ A-]

Az Európai Parlamentben már készül a jelentés, amely a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését javasolja FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/GOKHAN SAHIN

Elszállt a remény, hogy az önkényuralmi jegyeket viselő elnöki rendszer bevezetésére készülő Törökország a közeljövőben szorosabb kapcsolatot ápolhat az Európai Unióval. A menekültáradat megfékezéséről szóló megállapodás még érvényben van, de egy készülő európai parlamenti jelentés azt javasolja, hogy az EU függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat az eurázsiai országgal.

Még nem indult el a menekültáradat Törökországból Európába. Az EU-török viszony még nem durvult el annyira, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök beváltsa az ígéretét, és felrúgja a tavaly márciusban kötött megállapodást a migránsok feltartóztatásáról. Európai szakértők szerint nem is fogja, mert égető szüksége van a területén tartózkodó menedékkérők után járó milliárdos uniós támogatásra.

A migránshullám megállítása jószerivel az egyetlen sikeres területe az EU-török együttműködésnek, és sokak szerint a legfontosabb is. A magyar kormány például úgy véli, hogy vissza kell fogni az Ankarának címzett bírálatokat, mert veszélybe sodorhatják a megállapodást. Brüsszelben ezt másként látják.

„Ha a népszavazáson szentesített alkotmánymódosítások életbe lépnek, akkor minden hatalom egy kézben, az államfő kezében fog összpontosulni Törökországban. Megszűnik a fékek és ellensúlyok rendszere, a hatalmi ágak szétválasztása” – magyarázta a Népszavának Piri Kati, hogy a vasárnap megszavazott alkotmányreform miért ellenkezik az unió demokratikus normáival. A magyar származású holland szocialista EP-képviselő jövő szerdán nyilvánosságra kerülő parlamenti jelentésében azt fogja javasolni, hogy a változtatások hatályba lépése után az unió függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával.

A tagságról szóló megbeszélések 2005-ben kezdődtek, és a felek mostanáig a csatlakozási fejezeteknek nagyjából a felét nyitották meg. A migrációs hullám megfékezését szolgáló EU-török nyilatkozatban a tagállamok vállalták, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat. De a tavaly nyári törökországi puccskísérletet követő politikai tisztogatások – amelyeket Brüsszelben aránytalanul kiterjedtnek ítéltek – nem tettek jót a kapcsolatépítésnek.

EU-Törökország megállapodás
– A Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20. után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. Minden egyes visszaküldött szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére
– Törökország mindent megtesz annak érdekében, hogy megelőzze az EU-ba irányuló illegális migráció új útvonalainak kiépülését
– Felgyorsul a vízumliberalizáció, ha Törökország teljesíti a feltételeket
– Az EU 2016-18 között összesen 6 milliárd eurót folyósít Törökországnak az ott élő menekültek támogatására
– Az EU és Törökország új lendületet ad a csatlakozási folyamatnak

Az EU székhelyén sokáig kampányfogásnak tartották, hogy Recep Tayyip Erdogan a halálbüntetés visszaállításával fenyegetőzik. Ám amikor a referendum után elhangzott győzelmi beszédében ismét előjött a javaslattal, többen úgy értékelték, hogy az elnök célja valójában az EU csatlakozás megtorpedózása. Piri Kati szerint a török vezető úgy szeretné leállítani az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat, hogy az utolsó szót ne neki kelljen kimondania. „Erdogan az uniós kormányokra vár, azok meg Erdoganra, hogy mondja ki végre: itt a vége” – fogalmazott.

A beígért vízummentességi tárgyalások is megtorpantak Brüsszel és Ankara között, miután a törökök még mindig nem teljesítették a kedvezmény megadásának hét feltételét. Az Európai Bizottság szerint a megbeszéléseket egyelőre nem befolyásolja a tervezett alkotmányreform, bár a kritériumok között szerepel a demokrácia és a jogállam tiszteletben tartása.

Piri Kati úgy véli, az EU nem hagyhatja cserben azokat a milliókat, akik Erdogan reformjai ellen szavaztak. „Számomra a török nép mindig tagjelölt marad. Az a baj, hogy nem a néppel, hanem a kormánnyal kell tárgyalnunk. Az előcsatlakozási támogatások hamarosan sorra kerülő felülvizsgálatakor javasolni fogom, hogy a Törökországnak járó évi 600 millió eurós felzárkóztatási pénzeket a civil társadalom, a független intézmények és a média megerősítésére használják fel” – nyilatkozta az EP-képviselő.

Elutasították az ellenzéki kérvényt
Alig telt el 24 óra azután, hogy három ellenzéki párt – a kemalista CHP, a kurdbarát HDP és a nemzeti radikális VP – a vasárnapi referendum érvénytelenítését kérvényezte, a Legfelsőbb Választási Tanács máris elutasította a kérvényt. A testület 10-1 arányban döntött arról, hogy nem történtek szabálytalanságok az elnöki rendszerről szóló népszavazáson – emlékeztetett az Anadolu török állami hírügynökség.



Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!