Előző
Következő
új cikk

Belföld

Államosítanák az iskolai papírgyűjtést is

Népszava-információ|2017. ápr 20. 11:16
[A+ A-]

Államosítani akarják az iskolai papírgyűjtést, derül ki egy az Index által megismert törvénytervezetből. Az ötlet az iskolai papírgyűjtések végét is jelentheti, az állam ugyanis magához vonná ezt az értékes hulladékot is, miközben még inkább kézi irányításúvá tenné az egész iparágat. Az új előterjesztés szerint a papírgyűjtést csak a kötelezően állami tulajdonban lévő közszolgáltatók végezhetnék.

Papírgyűjtést eddig évente kétszer lehetett szervezni, és szervezhette eddig is közszolgáltató, de magán hulladékkezelő is. Ők megállapodtak az iskolával, vagy sokszor egy iskolai szervezettel, jellemzően 15-20 forint/kg-t kaptak az összegyűjtött papír után. A bejövő pár százezer forintból aztán lehetett mondjuk osztálykirándulásra menni vagy eszközöket venni.

Budapesten nagyjából 10-20 magáncég versenyzett rendre az iskolákért, aki a legmagasabb árat adta a papírért, azzal volt érdemes szerződni, ők aztán megfelelően elszállították, válogatták, újrahasznosították azt. A legtöbb vidéki településen is volt alkalmas cég ilyesmire. Több tízezer tonna papír jött be így évente, ami országos szinten pár milliárd forintos érték lehet.

Az új változtatással viszont csak a közszolgáltatók kezelhetnék az iskolák által gyűjtött papírt, a hulladék tulajdonjoga pedig az állami szuperszervezetet, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV-t) illeti meg.
A tervezetből nem látszik, hogy az iskolák hogyan kaphatnak majd bármi pénzt a papírgyűjtésért.

Vagy egyáltalán, mi lesz az iskolai papírgyűjtések sorsa, az NHKV ugyanis régóta a működésképtelenség határán egyensúlyoz. A saját maguk által kialakított szabályrendszerüket és határidejeiket is már több mint egy éve képtelenek betartani, ezután pedig nekik kellene még országosan több ezer iskola és 150 közszolgáltató papírgyűjtéseit is koordinálni.
Miközben a papírgyűjtéshez elkülönített szelektív gyűjtési rendszert a közszolgáltatók az ország településeinek negyedében-harmadában nem tudják biztosítani, nagyjából ötödében pedig pénzügyi problémák miatt nem működik a rendszer. Tehát az ország felében, ha akarnának se tudnának papírgyűjtést rendezni a közszolgáltatók.

De nem az iskolai papírgyűjtés államosítása az egyetlen erős húzás a tervezetben. Egy másik módosítással ugyanis lényegében kizárnák a lakossági hulladékpiacról a piaci szereplők döntő részét.

Azt szeretnék, hogy a lakossági hulladékkal foglakozó közszolgáltatóknak az alvállalkozója se lehessen piaci cég. Az indokolásban simán le is írják, hogy a profitorientált feladatellátás teljes kizárása a cél a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásból.

Csakhogy a verseny kiiktatása egy korábban működő, versenyző piacon garantáltan rossz cél, ami drágább és rosszabb teljesítményhez vezet. Amint ezt a kommunizmusban még sokan a saját bőrükön is érezhették nálunk is.

Az újrahasznosítható hulladékoknak szerte Európában működő piaca van. A hulladékgazdálkodásra azonban nálunk környezetvédelmi szempontok helyett döntően pénzforrásként tekint a kormány. Így a gondolkodás fő iránya, hogy hol lehetne még kiiktatni a versenyző szereplőket, a piaci működést.

,,Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!”
Melléktermék és Hulladék Egyesülést, ismertebb nevén a MÉH telepeket 1950-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a nyersanyagban amúgy is szegény országban nagyobb támogatást kapjon a hulladék újrahasznosítás. Erre nagy szükség volt, hogy az utópiát el lehessen érni miszerint Magyarország a ,,vas és acél országává” váljon. A MÉH telep kampányszlogenje sokak számára ismerősen csenghet: ,,Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!”. 1993-ban a létrehozott csaknem 200 MÉH telepet privatizálták, illetve a rendszerváltással egyidejűleg megjelentek Magyarországon a privát hulladékhasznosító vállalkozások is.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!