Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Lázár: Magyarország át akarja alakítani az uniót

Népszava|2017. ápr 20. 12:21
[A+ A-]

Lázár János, mellette Czakó Borbála, a HBLF elnöke. MTI Fotó: Mohai Balázs

Szürreális, hogy a Brexit kapcsán megjelennek azok a vélemények, amelyek szerint kelet-európai országok kilépnének az Európai Unióból. Így szürreális az is, hogy a magyar kormány szeretne kilépni a közösségből. Nincs ilyen szándék. Magyarország nem elhagyni, hanem alakítani szeretné az Európai Uniót – jelentette ki Lázár János, a HBLF Pénzügyi csúcstalálkozó Új világ? című konferenciáján. Az uniónak a Brexit tanulságaira kellene fókuszálnia és választ adnia, s nem az említett kérdésekhez hasonlókat megfogalmaznia – folytatta.

A britek kilépését sokan történelmi hibának tartják. Az a kérdés kinek a részéről lesz ez így, a döntésnek az Európai Unió, vagy Nagy Britannia látja igazán kárát. Lázár úgy fogalmazott, hogy valóban nagy hiba a britek kilépése, de ennek problémáit az Európai Unió fogja viselni. Akadnak, akik a kilépést „túlünneplik", vannak pedig, akik rémisztő aggodalommal tekintenek rá. Ugyanakkor immár nem aggodalmaskodni kellene, hanem az eddig vezető kérdésekkel foglalkozni. Világos, hogy Brüsszel nem foglalkozott eleget azzal a problémával, amely a britek kilépéséhez vezetett. Ezt mélyen kellene áttekinteni.

Lázár szerint viszont a mostani viták sem a megoldásokat keresik. A konzervatívoknak még nincs válaszuk a fejleményekre. Az európai szocialisták viszont abban látják a megoldást, hogy jogköröket vonjanak el tagországoktól, s ez hozza meg majd az egységet és javít a versenyképességen. Így azoknak az országoknak a megregulázása, kiszorítása zajlik, amelyek a szuverenitásuk megtartásában, akár erősítésében gondolkodnak. Ennek keretében a jelenlegieknél több tagállami jogkört szeretnének elvonni. A kérdés az országoknak valóban a tagállami jogkorok további leadásával kell-e folytatniuk útjukat, vagy ezeket megtarthatják.

Ebben az értelemben értelmezhető a nemzeti konzultáció is, lásd például az adórendszer – válaszolt szinte saját felvetésére Lázár.

A magyar álláspont az, hogy további tagállami hatáskörök leadására nincs szükség és lehetőség – magyarázta. Határozottan kijelentette: az ország versenyképességét az erősíti, hogy ezek a kérdések tagállami hatáskörben maradnak.

A Brexit konkrét kérdésére visszatérve Lázár János megjegyezte, Magyarországnak az az érdeke, hogy két kérdést a lehető leggyorsabban tisztázzanak. Az egyik: a Nagy Britanniában élő állampolgárok jogait rendezzék, egészen pontosan, hogy a jogköreiket megtarthassák. A másik pedig, hogy megvédjük az uniós költségvetési pozícióinkat, ez ugyanis számos előnyt tartalmaz Magyarország számára. Vagyis azt kell elérni, hogy ne csökkenjenek uniós forrásaink a britek kilépése miatt. Ha ezeknek a kérdések nem rendeződnek gyorsan, akkor az súlyos károkat okozhat.

Lázár János ide kapcsolódóan kitért arra is, hogy Magyarország a nyáron veszi át a V4-ek vezetését. Az országok közötti megbeszéléseken fő téma a Brexit lesz. A másik pedig az, hogy mi lesz 2020 után, vagyis az új uniós költségvetési ciklusban. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: nem hisz abban, hogy az alapok megszűnnek, s a uniós források a tagországok felé elapadnak. Úgy vélte az intézményi rendszerek alakulnak át, s a forrásokhoz való hozzáférés módja változik meg alapvetően. Rámutatott azonban, hogy ma már a magyar állam is tud fejlesztéseket finanszírozni.

Hangsúlyozta azonban, hogy az uniós forrásokkal jól járunk, az államháztartás és a pénzügyi helyzet stabilizálásához nagyban hozzájárultak. A fejlesztések területe ennél már árnyaltabb kérdés, bár nem kétségtelen, hogy az ország fejlesztésében nagy szerepük volt. 2008 után Magyarország jobban szenvedett volna, ha ezek a pénzek nincsenek. Ám például ha a mezőgazdaságra tekintünk akkor kérdések merülhetnek fel ezek hatékonyságával kapcsolatban. A mezőgazdaságba 3500 milliárd forint uniós forrás érkezett, ám fejlesztés alig valósult meg az ágazatban. A szektorban ezt a tőkét sokkal inkább jövedelemkiegészítésként használták. Nem nevezném ingyenesnek forrásoknak, ezekért súlyos áldozatokat is hoztunk – tette hozzá a kancelláriaminiszter. Később, ám ide kapcsolódóan kifejtette az unió nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy élvezi a kelet-európai piac előnyeit, de ezeknek az országok igényeit háttérbe szorítja.

Az igazi kérdés, hogy Magyarországnak mi a sztorija 2020 után. Még inkább leegyszerűsítve: mit kezdünk a pénzzel, ami lesz. Hogyan tudjuk elérni, hogy utolérjük az uniós átlagot. Erre a kérdésre nincs ma válasz – fogalmazott Lázár. Az uniós költségvetési csatásban arra kell válaszolnunk, hogy mi az a 3-4 dolog, amire fókuszálnunk kell – fejtette ki.

Ábrahám Ambrus

Lájkoljon minket a Facebook-on is!