Előző
Következő
új cikk

Belföld

Bőrfejű szomszédság, török átok

Népszava|2017. ápr 21. 05:04
[A+ A-]

Illusztráció/Népszava fotó

Továbbra sem állunk valami fényesen: a magyar társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítottság. A Medián felmérése szerint a túlnyomó többség nem szeretné, ha "migránsok" lennének a szomszédai, ennyire erős ellenszenvet csak a bőrfejűekkel szemben táplálnak az emberek.

Aggasztó mértékű fogékonyság mutatkozik a holokausztot tagadó vagy relativizáló nézetekre - számolt be Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az antiszemita előítéletességet vizsgáló legújabb kutatás eredményéről. A megkérdezettek 24 százaléka szerint ugyanis "a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják", 18 százaléka pedig úgy vélte, "a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki". Az érem másik oldala: 52 százaléka egyetért azzal, többet kellene tanítani az iskolákban a zsidóüldözésekről, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.

Az ország felnőtt lakosságát reprezentáló Medián-felmérés a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készült. Az adatok szerint a magyarok európai összehasonlításban még mindig kevésbé elfogadóak, az antiszemitizmus szintje idehaza magasabb, mint számos nyugat-európai országban. Abból a szempontból viszont jóval kedvezőbb a hazai zsidóság helyzete, hogy kevésbé kell fizikai atrocitásoktól tartania.

Magyarországon a középkorúak valamivel nagyobb mértékben zsidóellenesek, mint a fiatalabbak és az idősebbek. Új fejlemény, hogy a jövedelmi csoportok szerint is jelentős különbség mutatható ki: a gazdagok zsidóellenessége csökkent, a szegényeké viszont valamelyest nőtt. A kormányzati propaganda tehát megtette hatását. Arra a kérdésre, hogy kit nem szeretnének a szomszédjukként látni, a válaszadók 83 százaléka a "migránsokat" jelölte meg. Hann szerint érdemes eljátszani a gondolattal, mi történne, ha a tömegkommunikációs eszközöket esetleg jó célok érdekében is használnák. A második leginkább elutasított csoport a bőrfejűeké (80 százalék), aztán az arabok és a cigányok következnek (73-73 százalék). Zsidókat a megkérdezettek 30 százaléka nem látni szívesen a lakókörnyezetében.

A pártpreferenciákat vizsgálva a kutatás készítői a Jobbik szimpatizánsai között találták a legtöbb antiszemitát. Ugyanakkor az adatok ismét cáfolták azt a tévhitet, hogy az antiszemitizmus valamelyik párt vagy politikai oldal jellemzője lenne: a szocialisták és a fideszes válaszadók harmada is az antiszemiták táborába került, míg a jobbikosok közül tízből négy nem.

1944-45 óta a zsidóság Európában nem "életforma-kisebbség". Egy-két kivételtől eltekintve nincs olyan számottevő zsidó közösség, amely öltözködésében, szokásaiban jól körülírható módon különbözik a társadalom többi részétől - jegyezte meg Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke az adatok ismertetése után tartott fórumon. Nálunk - folytatta - az antiszemitizmus megőrizte a hagyományos, "középosztálybeli" jellegét. Magyarország ilyen szempontból világviszonylatban is unikálisnak számít, az antiszemitizmusnak ez a formája kevés helyen maradt fenn. Közben a magyar lakosság nagy része a történelmi okok miatt nem is találkozik zsidó emberrel, legalábbis nem tud róla - utalt Bodnár arra, hogy a közvélekedést ebben a kérdésben alapvetően nem személyes tapasztalatok alakítják.

Az antiszemitizmus nem vallási vagy származási, hanem döntően "összeesküvés-elméleti" alapon áll - jelentette ki Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője. Azokra, akiknek vannak zsidó ismerősei, sokkal kisebb arányban jellemző az antiszemitizmus - erősített rá Róna Dániel politológus. A Medián kutatási jelentésének társszerzője felhívta a figyelmet a felmérés egy másik megállapítására: az előítéletesség ritkán jár egyedül, az idegenellenesség gyakran ölt alakot az antiszemitizmusban is. Összességében a "másság" elutasítására való hajlam növeli leginkább az antiszemitizmus valószínűségét.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!