Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Európa ad reményt a jobb életre

Népszava|2017. ápr 29. 05:00
[A+ A-]

OLCSÓ MUNKAERŐ Túl sokan keresnek túl keveset, 1,26 milliónyi munkavállalónak csak minimálbér jut. FOTÓ: THINKSTOCK

Brüsszel túlhatalma helyett az Európai Szociális Pillért támadja a kormány. Ez is azt mutatja, hogy a Fidesz nem hisz sem az ország, sem a magyar bérek felzárkózásában.

NÉPSZAVA, 1890. ÁPRILIS 27. Az újság régi, a munkaharc 127 évmúlva is aktuális

NÉPSZAVA, 1890. ÁPRILIS 27. Az újság régi, a munkaharc 127 évmúlva is aktuális

Azzal, hogy a kormány kampányt indított a még csak formálódó Európai Szociális Pillér (az uniós bér- és szociálpolitika bizonyos fokú egységesítése) ellen, valójában azt támadja, amiért Magyarország 2004. május 1-jén az EU tagja lett: a reményt, hogy létezik felzárkózás, és a jövedelmek. illetve juttatások terén idővel megközelíthetjük a fejlettebb tagállamokat. A Szociális Pillér két kulcsponton is ellentétes az Orbán-kabinet foglalkoztatási elképzeléseivel: a Fidesz-kormány a gazdaság élénkítését alapvetően a munkajogok leépítésére és a bérek alacsonyan tartására alapozta – a következmény, mint ma már látszik, a tömeges elvándorlás lett –, a közfoglalkoztatási modell pedig (amely az eredeti célokat, az érintettek munkapiaci beilleszkedését tekintve szintén kudarctörténet) nem működne, ha minden munkaviszonyszerűen foglalkoztatott ember számára meg kellene fizetni az európai bérminimumot. Hogy kiért harcol itt valójában a magyar kormányzat, azt nehéz meghatározni – talán a minimálbéren bejelentettek sokaságát foglalkoztató kisvállalkozások lehetnek az akció címzettjei –, az viszont világosan látszik, hogy ki ellen folyik a háború. Nem Brüsszel van a célkeresztben, hanem a legalacsonyabb munkajövedelmű magyarok legalább egymilliós tömege: nekik biztosan kevés okuk lesz az ünneplésre május elsején.

Hiányzó európai minimum

Mintha nem ezen a világon, de legalábbis nem Európában élne az Orbán-kormány, amikor a hazai foglalkoztatási és béradatokról kommunikál. A magyar munkavállalók helyzete nagyon is sanyarú Európában, talán nem is véletlen a kivándorlás egyre növekvő mértéke.

"Amióta Magyarország saját útját járja és visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, 12 százalékról 4,5-re süllyedt a munkanélküliség, és közel 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Brüsszel azonban egyre nagyobb hatalmat akar magának az adópolitikában és a foglalkoztatáspolitikában is. Ez veszélyezteti az eddig elért eredményeinket a foglalkoztatásban és az adócsökkentésben is" - állt a kormánypárt pénteki közleményében. Míg a Fidesz-KDNP szerint a ma napirenden lévő európai szociális pillér elképzelései számos ponton ütköznének az orbáni foglalkoztatás-politika eddigi intézkedéseivel, valójában sem az Európai Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahely-teremtő intézkedéseket. Sőt, - mint a Bizottság a minap közzétett válaszában részletesen kifejtette - az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahely-teremtést. A 2007-2013-as ciklusban az Unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahely-teremtés támogatására. E finanszírozás több mint 150 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá.

ÉS, SIKERÜLT?
Május 1-je nemcsak a munka ünnepe, hanem az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk 13. évfordulója is. A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma 4 százalékponttal több válaszadó, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat. A magyarok több mint a fele felgyorsítaná a tagállamok közötti integrációt, és kiemelkedően magas számban gondolják úgy, hogy az Unió demokratikusan működik - derült ki az Eurobarométer legfrissebb felmérésből.

Magyarország ugyanakkor 2010 óta ismét jelentősen le van maradva az uniós átlaghoz, s leginkább Nyugat-Európához képest - a jelentős támogatások ellenére is. Az EU-ban a legmagasabb minimálbér Luxemburg van, ahol 600 ezer forintnak megfelelő összegnél kevesebbet (1999 euró) senki nem vihet haza. Nem sokkal rosszabb a helyzet Írországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. A középmezőnybe egyetlen kelet-európai országnak, Szlovéniának (805) sikerült beverekednie magát, míg a legkevesebbel - ahogy azt már megszoktuk - a kelet-európai munkavállalóknak kell beérniük. A legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országok az új uniós tagállamok közül kerülnek ki, Magyarország (412 euró) mellett Bulgária (235 euró), Románia (275 euró), Lettország és Litvánia (380 euró), Csehország (407 euró) alkotja az alsóházat.

A 2012-ben beadott adóbevallások alapján a magyar adózók egyharmadának (mintegy 1,26 millió ember) volt a minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb havi jövedelme. Ha nem is számoljuk ehhez a havi kevesebb mint 50 ezer forintot kapó közfoglalkoztatottak százezreit, akkor is egyértelmű, hogy a magyar munkavállalók jelentős része nem európai színvonalon él.

Jelenleg mind a minimálbér, mind a minimáljövedelem tekintetében a döntés joga a tagországoké. Április 26-án az Európai Bizottság előterjesztette a szociális jogok európai pillérét. A program semmiféle nemzeti szuverenitási kérdést nem érint, hacsak nem az egységes uniós minimálbér bevezetése lenne az elfogadhatatlan "szuverenitás-vesztés".

Biró Marianna

n

Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos: "Küzdjünk közösen azért, hogy a szociális jogok európai pillére, általában pedig a szociálisan érzékenyebb Európa valamennyi dolgozó számára valósággá váljon."

Elmennek, de maradhatnak?
Szombaton Brüsszelben tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői a Brexit uniós munkavállalókat érintő következményeiről. Ez Magyarországot is jelentős mértékben érinti: az Eurostat adatai szerint ugyanis Nagy-Britanniában hivatalosan is legalább 96 ezer magyar dolgozott 2010 után, ami kétszerese a nagy összeomlás előtti adatnak. Habár maga Orbán 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett a David Cameron brit miniszterelnökkel való budapesti találkozóján 2016 elején, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik. Sőt, a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos. Tény az is, hogy a kivándorlás mérhető módon 2010 után gyorsult fel, a Londonban élő magyaroknak pedig jelenleg alig hat százaléka mondja csak, hogy tervezi a hazatérést.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2

Lájkoljon minket a Facebook-on is!