Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Fogy a levegő - Az oktatás húzta a rövidebbet

Népszava|2017. máj 4. 17:55
[A+ A-]

Népszava fotó/Molnár Ádám

Nem sok jót ígér az iskoláknak a 2018-as költségvetési javaslat. Az oktatáskutató szerint a közoktatásra szánt összegek csökkenhetnek is.

Jövőre sem növekszik számottevően az oktatási büdzsé - vélekedett Nahalka István a 2018-as költségvetési javaslat megismerése után. Az oktatáskutató szerint az idei költségvetésben szereplő számok alapján úgy tűnhet, mintha az oktatásra fordított összegek jövőre lényegesen növekednének, ám ez valójában nincs így.

Varga Mihály kedden mutatta be a jövő évi költségvetést. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette: oktatásra csaknem 1988 milliárd forint jut, ami az ideinél 81 milliárd forinttal több. Nahalka szerint ez mintegy négy százalékos emelkedést jelent, amit azonban részben elvisz a (3 százalékosra tervezett) infláció, részben pedig a már korábban betervezett, illetve az előresorolásokból adódó pedagógus béremelés. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a béreken túli kiadások csökkennek; ugyanakkor a bérek növekedése is elmarad a nemzetgazdasági átlaghoz képest. A pedagógusok 2014 óta tartó, évi négy-öt százalékos béremelése a közelében sincs annak a növekedésnek, amit az utóbbi időben más ágazatokban tapasztalhatunk - tette hozzá.

 FOTÓ: Thinkstock

 FOTÓ: Thinkstock

A javaslat szerint a középfokú oktatás forrásai 209 milliárd forintról 223 milliárdra bővülnek, az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás forrásai 234 milliárdról 238 milliárd forintra nőnek. A Klebelsberg Központra (a korábbi Klik) összesen 586 milliárdot szánnak, az összeg jelentős részét - 419 milliárdot - személyi juttatások kifizetésére különítették el.

Egy kicsivel több pénzt szánnak felsőoktatásra, a keret az idei 589 milliárdról 591 milliárdra nő (alig fél százalékos növekedés). Az egyetemek támogatásánál figyelembe kell venni, hogy jelentős béremelést ígértek az oktatóknak, ráadásul az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet több feladatát is az egyetemek vették át, ami többletköltségekkel is jár. Eközben a kormány janicsárképzőjeként elhíresült, a büdzsében külön tételként szereplő Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatása egymilliárd forinttal - 20 százalékkal - növekszik.

Az éveken keresztül pénzügyi gondokkal küzdő, adósságot adósságra halmozó Klebelsberg Központ büdzséjét érdemes jobban megvizsgálni. Költségvetését már 2013-as megalakulásakor is alul tervezték, ezen a gyakorlaton évekig nem változtattak, a kormánynak év közben kellett kipótolnia a hiányt. Egyedül 2016-ban szántak rá több pénzt, mint az előző évben, az idei, illetve a jövő évben viszont már kevesebb pénzből kell gazdálkodnia (a 2018-as javaslat szerint legalább egymilliárd forinttal ).

Nahalka István úgy véli, ezzel együtt a közoktatásra szánt összeg is csökken. Pedig most már a központ felel az iskolák fenntartásáért és működtetéséért is, miután a működtetői jogokat elvették az önkormányzatoktól. Ehhez képest a költségvetésben mindössze 9,3 milliárd forint szerepel beruházásokra, és csak 112,5 millió forint felújításokra. Ez a pluszfeladatok tekintetében nevetségesen alacsony összeg. Igaz, semmilyen országos összesítés, felmérés nincs arról, hogy az egykori működtető önkormányzatok pontosan mennyit költöttek iskoláikra, ám becslések szerint a ráfordítások az évi 50 milliárd forintot is meghaladták.

Noha a kormány az ellenkezőjét állítja, az oktatáskutató szerint nem sok jót ígér a 2018-as költségvetési javaslat. Az, hogy a jelenlegi kormány mennyivel kevesebbet költ oktatásra, mint a korábbiak, az eddigi költségvetések GDP-arányosan mért oktatási kiadásain látszik a legjobban. A ráfordítás 2003 óta csökken, ám a rendszerváltás óta egyetlen évben sem költöttünk olyan keveset oktatásra, mint 2010 után. Az OECD-országok átlagosan a bruttó hazai termékük 5,2 százalékát fordítják az oktatásra, sajnos e tekintetben is sereghajtók vagyunk.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2

Lájkoljon minket a Facebook-on is!