Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Nemzeti hagyomány

Népszava|2017. máj 13. 07:21
[A+ A-]

FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A bronz ára 54 százalékkal emelkedett - ezzel indokolta Róna József műércöntő 1906 elején, hogy a kialkudott 22 000 korona mellé még 70 000-et kér a Kossuth Lajos téri Andrássy-szobor talapzatára készített domborművekért. Az illetékes miniszterelnökségi bizottság végül 20 000 koronával volt hajlandó megfejelni a munkadíjat - derül ki Ligeti Dávid tanulmányából, aki a Veritas Intézet évkönyvébe megírta a nemrég visszahelyezett Andrássy-szobor eredeti felállításának történetét.

A szabadságharc után távollétében halálra ítélt, de aztán a kiegyezés után a miniszterelnöki, majd a közös külügyminiszteri székbe került politikus, az 1867 utáni Magyarország egyik legjelentősebb közéleti személyisége 1890-ben halt meg, és ezután rögtön törvény született arról, hogy államköltségen emlékművet kell állítani neki. Ettől kezdve csaknem 17 év telt el, nyolc miniszterelnök váltotta egymást, mire 1906 végén a szobrot felavathatta az a Ferenc József király, aki 1851-ben jóváhagyta Andrássy Gyula halálos ítéletét, de aztán 1867-ben engedte, hogy nádort helyettesítő miniszterelnökként ő tegye fejére a koronát. Kalandos időszak volt.

Nagy vitát váltott ki, hogy egy politikusként és diplomataként híressé vált embernek miért lovas szobrot állítanak. Mikszáth Kálmán például azzal érvelt, hogy így látványosabb. Zala György szobrász nemzetközi pályázatot nyert tervével, de aztán örökös harcba keveredett hol a költségekkel, hol a határidőkkel. Ráadásul vérig sértve levelezett az egymást követő miniszterelnökökkel, hogy őt teljesen mellőzik a helyszín kiválasztásánál, pedig a Kossuth teret alkalmatlannak tartja. Tényleg mellőzték, mert az lett a helyszín.

Közben kormányválság volt, mert 1905-ben kiderült: a kiegyezés utáni rendszerben nincs lehetőség valóságos kormányváltásra. Csak 1906 tavaszán távozott az uralkodó és a magyar pártok kompromisszuma folytán az alkotmánysértően kinevezett Fejérváry Géza miniszterelnök „darabontkormánya”, és került a kabinet élére Wekerle Sándor. Ám a kompromisszum lényege az volt, hogy bár a választást az addig ellenzéki Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt nyerte, a miniszterelnököt nem ő állította, és politikájából alig tudott valamit megvalósítani.

A politikán kívül bonyodalmat okozott a szobrász tiszteletdíjának csökkentése és a szobor késett. A kivitelező öntöde kilépett vezetője azzal vádolta meg volt cégét, hogy megvesztegette a Fővárosi Közmunkatanácsot, és emiatt messze túlárazott ajánlattal nyert. Eljárás csak a vádló ellen indult a szobrász feljelentése alapján, de az öntőmester halála miatt abból se derült ki semmi.

A szobor végül elkészült. Igaz, zöld foltok jelentek meg a márvány talapzaton, de ezeket sikerült eltávolítani. Aztán az ácsok sztrájkja miatt a hadseregnek kellett lebontania az állványzatot, amit besorozott ácssegédekkel oldottak meg. Így végül sikerült az avatás, bár szintén Mikszáth szerint sokan azt sugdosták, hogy minek most Andrássy-szobor, amikor Andrássy műve, a dualista monarchia roskadozik.

Az összköltség végül 658 444 korona volt. A tanulmány szerzője nem értelmezi, hogy ez mennyi, de az 1000 év törvényei közül kikereshető 1906-os költségvetésben ennél kevesebb szerepelt az állami operaház egyéves támogatására. Másképp számolva: ez az összeg – igaz, nem egyetlen év alatt költötték el – az akkori büdzsé 1,09 milliárd koronát kitevő kiadásai 0,6 ezrelékének felelt meg. Ha ezt összevetjük a 2017-es költségvetés 18 600 milliárdos összes kiadásával, ennek a 0,6 ezreléke 11 milliárd forint lenne!

Andrássyt aztán 1945 után beolvasztották, anyagát felhasználták Sztálin szobrához. Nemrég újra ott áll a Kossuth téren. A Szabadság térre pedig újabb emlékmű készül. Érdemes hát tanulmányozni az emlékműállítással kapcsolatos nemzeti hagyományokat…

Domány András

Lájkoljon minket a Facebook-on is!