Előző
Következő
új cikk

Belföld

Sokat kockáztatunk az iráni atomüzlettel

Népszava|2017. máj 12. 05:00
[A+ A-]

A fotón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén beszél (mellette balról Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, jobbról Wetzel Tamás miniszteri biztos) - MTI Fotó: Bruzák Noémi

A világpolitika összes meghatározó szereplőjét ellenünk fordíthatja, ha felmerül a gyanú, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában.

Magyarországnak nincs külföldre eladható reaktortechnológiája, ellenben lehet olyan know-how-ja, amely áttételesen akár atombombák fejlesztéséhez is felhasználható – ez a konklúziója azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket a téma szakértőivel folytattunk a magyar-iráni nukleáris együttműködés lehetséges értelméről. Az apropót az adta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ismét (ezúttal is titokban) tárgyalt Irán képviselőjével a kooperációról.

A találkozóról szóló hírt az LMP-s Ungár Péter szúrta ki az egyik iráni hírügynökség honlapján. A szöveg szerint Semjén Belgrádban beszélt az iráni nagykövettel, a téma a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt. Semjén áprilisban Teheránban megállapodást írt alá a kétoldalú nukleáris együttműködésről. A találkozóról és az egyezményről akkor is az iráni sajtó - majd annak nyomán a Népszava - számolt be, az MTI csak utólag közölte a hírt.

Teherán -Getty Images

Teherán -Getty Images

A bejelentés értetlenséget keltett a hazai belpolitikai és szakértői körökben, pedig volt előzménye. Irán 2015-ig szankciók és nukleáris technológiai bojkott alatt állt, mivel olyan atomprogramot indított, amely a külvilág szerint saját atomfegyver létrehozására irányult. Két éve nemzetközi megállapodás született a szankciók részbeni feloldásáról, amit Donald Trump amerikai elnök nem sokkal a beiktatása után súlyos hibának nevezett, és új korlátozásokat helyezett kilátásba, mivel (számos amerikai és európai szakértővel együtt) nincs meggyőződve arról, hogy a korábban latorállamnak minősített Irán valóban lemondott az atomhatalommá válásról.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a 2015-ös fordulat után bejelentette: Magyarország szeretne részt venni az iráni nukleáris programban. Hogy miért, az akkor sem volt világos, és az értetlenség Semjén idén áprilisi vizitje után csak fokozódott. A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország Iránnal közösen épít majd 25 megawattos atomreaktorokat, ez azonban biztosan nem igaz: a lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzó állítása szerint nincs exportálható reaktortechnológiánk, miközben legalább négy nyugati állam rendelkezik gyártásra kész minireaktor-tervekkel. Van viszont - a kutatóintézeti szférában és Pakson - olyan know-how-nk, amely áttételesen akár a nukleáris fegyverek kifejlesztésénél is hasznosítható.

Ha Iránnak netán továbbra is vannak ilyen irányú ambíciói, akkor egy nukleáris együttműködési megállapodás megfelelő (korábban mások által is alkalmazott) keret lehet a tudásátadásra, ezzel azonban rendkívül sokat kockáztatnánk: az iráni fél valószínűleg számos üzleti előnyt felajánlana cserébe – aminek már látszanak is bizonyos jelei, például a magyar járműipar vonatkozásában –, ugyanakkor Magyarország egyszerre találná szembe magát a világpolitika összes meghatározó szereplőjével, ha akár csak a gyanú is komolyan fölmerülne, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában. Az aggályokat erősíti, hogy a kormány nem hozta nyilvánosságra a magyar-iráni megállapodás tartalmát. Fokozza a kételyeket Semjén Zsolt szerepe is, a miniszterelnök-helyettesnek ugyanis a kormányzati feladatleosztás nem ad hatáskört nukleáris ügyekben.

Végtelenbe nyúló pillanat
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr pillanatnyilag nem tud időt szakítani a kérdésekre - ezzel hárította el lapunk érdeklődését a Miniszterelnökség munkatársa, majd egyértelmű utalást tett arra, hogy a következő napokban se számítsunk válaszra. Semjén Zsolt az alábbi kérdésekre nem kívánt reagálni: A kormány álláspontja szerint pontosan milyen szerep hárulna Magyarországra a magyar-iráni nukleáris együttműködésben? Ad-e Magyarország hitelt Iránnak a nukleáris együttműködéssel kapcsolatos célokra? Felvetette-e Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tárgyalásain az iráni keresztények helyzetét, tiltakozott-e a keresztényüldözés ellen? Igazak-e a hírek, amelyek szerint nem csak április elején tárgyalt iráni ügyekről, hanem nemrég Belgrádban is egyeztetett egy iráni diplomatával? Miről és kivel tárgyalt akkor? Erről a tárgyalásról miért nem adtak tájékoztatást? B. A.

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!