Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Orbán-ellenes nagykoalíció született Strasbourgban

Népszava|2017. máj 13. 05:00
[A+ A-]

Balról és jobbról is javaslatot tennének Magyarországgal szemben a szavazati jog felfüggesztésével járó „hetes cikkely” szerinti eljárás elindítására.

Strasbourgban is összejöhet a parlamenti kétharmad Orbánnak, ám ezúttal cseppet sem úgy, ahogy ő szereti: a 750 fős Európai Parlamentből akár ötszáz képviselő is amellett szavazhat szerdán, hogy a Parlament marasztalja el Magyarországot, amiért Orbánék szisztematikusan semmibe veszik a közös uniós alapértékeket. A napokban az EP relatív többségét adó szocialista és szociáldemokrata, zöld és liberális pártcsaládok közös határozati javaslatukban a Lisszaboni Szerződés hetes cikkelye szerinti eljárás előkészítésére hívták fel az EP-t. A határozatban sorra veszik az Orbán-kormány évek óta tartó jogsértéseit, a civil-és menekültellenes intézkedéseken túl felemlegetik a Lex CEU-t és a Brüsszel-ellenes kampányt. Az uniós zsargonban csak „atomfegyverként” emlegetik a processzust: szélsőséges esetben és papíron egy ilyen folyamat Magyarország Európa tanácsi szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

A hetes cikkely élesítése egy hosszadalmas és bonyolult folyamat, kicsi az esély arra, hogy egy ország ténylegesen eljusson a szavazati jog felfüggesztéséig, ugyanakkor az eljárásnak komoly üzenetértéke van: az Unió történetében még nem volt olyan ország, amellyel szemben élni kellett volna ezzel az eszközzel.

A hetes cikkely élesítését indítványozó frakcióknak összesen 360 képviselőjük van. Mivel a döntéshozatalhoz egyszerű többség kell, a négy baloldali pártcsaládnak mindössze 15 képviselő átszavazására van szükség ahhoz, hogy átmenjen a javaslat.

Világméretű a CEU-harc tétje
„Ez egy olyan harc, aminek a kimenetele az egész világon visszhangozni fog. Egy vereség azokat fogja megerősíteni, akik korlátozni akarják a szólás szabadságát és az oktatást; a győzelem viszont megerősíti az akadémiai szabadságot” -írta meg a Barabási Albert László fizikus és hálózatkutató a világ legismertebb tudományos folyóiratában a Science-ben megjelent cikkében a mostani uniós vitát kiváltó CEU-ügyről. A tudós szerint a konfliktus igen súlyos: az Orbán-kabinet lehetetlen feltételeket támasztott a CEU számára, így már csak magas szintű amerikai és európai nyomással lehetne belátásra bírni a magyar kormányt.

Elképzelhető, hogy akad ennyi néppárti képviselő, mivel a CEU-ügy és Brüsszel megállítását szorgalmazó kampány hatására az Európai Néppártban is sokan nyilvánvalóvá tették, hogy torkig vannak Orbánnal és a Fidesszel.

„Mindenkit undorít a Fidesz magatartása” - fogalmazott Frank Engel luxemburgi néppárti képviselője a 168 órának adott minapi interjújában. A Fidesz 12 képviselőjét is magába foglaló, 216 fős frakció egy enyhébb hangvételű, ám Magyarországot szintén keményen kritizáló javaslattervezetet nyújtott be az EP-nek. A néppárti javaslat szó szerint nem említi a hetes cikkelyt, ám felszólítja az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát (LIBE) szakbizottságot, hogy folytasson a vitát Magyarországról. Ugyanakkor a néppárti irományban is szerepel, hogy a LIBE tegyen „határozott lépéseket”, ha Magyarország nem hoz megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, amibe bele lehet érteni a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását.

A kulcskérdés az, hogy a jövő hét szerdai ülésen melyik határozati javaslatot terjesztik be elsőként a parlament plénuma elé. A néppárt javaslatának biztos, hogy nincsen meg a többsége – különösen, hogy a Fidesz 12 képviselője nyilván nem fogja megszavazni az Orbánékat elítélő javaslatot – ugyanakkor egyelőre a baloldali pártszövetség sem lehet biztos benne, hogy meglesz a bő tucatnyi átszavazójuk, és a javaslat átmegy a Parlamenten. Így amennyiben a házbizottság elsőként a néppárt valamivel mérsékeltebb javaslatát tűzi ki tárgyalásra, azzal dilemmával szembesíti a baloldalt, hogy besorakoznak-e néppárti javaslat mögé, vagy megreszkírozzák - hogy ha hajszál híján-is – de a parlament leszavazza az ő javaslatukat.

Egyes vélekedések szerint a Fidesz egyáltalán nem bánná, ha az EP elfogadná a hetes cikkely szerinti eljárás előkészítését. Az igenek többsége esetén is kicsi az esélye, hogy életbe lépnek a szankciók, ellenben a Fidesz a parlamenti határozatra hivatkozva a választási kampányban ismét az üldözött áldozat és a szabadságharcos szerepében tudna feltűnni.

Ujhelyi István: Keményebb mint a Tavares-jelentés
- Mire számítanak, lesznek átszavazók?
Bőséggel. Nem véletlen, hogy a Néppárt kénytelen volt egy kőkemény javaslattal előállni, ami szinte semmiben nem különbözik a miénktől. A Néppárt ezzel próbálja meg házon belül tartani azokat, akiknek már elegük van Orbánból és a Fideszből. Ez is mutatja, hogy milyen erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül.
- A Néppárt javaslatában nincs nevesítve a hetes cikkely.
A neve valóban nem szerepel, azonban világosan kiolvasható a szövegből. A Néppárt azt mondja, hogy a magyar kormány hajtsa végre a Bizottság javaslatait, amiről előre tudható, hogy Orbánék nem fogják megtenni. Már ott tartunk, hogy a néppárti javaslat is keményebb, mint a Tavares-jelentés megállapításai és ajánlásai voltak. (2013-as, az úgynevezett Tavares-jelentés csak azt javasolta, hogy a Parlament „mérlegelje” a hetes cikkely szerinti eljárás indokoltságát ha Magyarország nem teljesíti az uniós ajánlásokat. A szerk.)
- Mi lehet a jelentősége egy ilyen döntésnek?
Óriási a politikai súlya, hiszen az Európai Unió történetében még nem volt olyan kormány, ami ellen ilyen eljárást indítottak volna. Onnantól kezdve Magyarországon is egyértelmű lesz a 2018-as választások valódi tétje: tovább-e az orbáni úton. A Néppárt számára pedig mérhetetlenül kínos lesz megtűrni a soraikban a Fideszt.
- Eddig is csak a németek tartották a néppárton belül Orbánékat.
- Gyakorlatilag így is már mindenki csak Merkelre vár, hogy elengedje Orbán kezét. Merkel a szeptemberi választások előtt nem akarta dűlőre vinni ezt a problémát. Minden jóslat arról szól, hogy szeptemberben – akár Merkel győz, akár Schultz - a németek sokkal keményebben fognak beleállni az Orbán-kérdésbe is.

Eddig csak papíron létezett a hetes cikkely

A hetes cikkely EU egyetlen igazi szankció-lehetősége az uniós alapértékeket – jogállamiság, emberi jogok tisztelete – rendre megsértő tagállammal szemben, ám egyetlen egyszer sem alkalmazták. Nem véletlenül: még az eljárás elindítása is igen nehéz. A folyamatot az Európai Tanács indíthatja, ám ehhez a Európai Parlament mellett a tagjainak a négyötödének a beleegyezése kell. Ezt követően egy hosszas konzultációs és monitoring-eljárás kezdődik, ahol az eljárás alá vont országnak ezer lehetősége van az uniós testület álláspontjának a felpuhítására illetve a kompromisszumra. Amennyiben a tagállam mégsem enged, úgy a procedúra legvégén az Európai Tanács minősített többségének kell ahhoz, hogy felfüggesszék a tagállam szavazati jogát.

Batka Zoltán

Lájkoljon minket a Facebook-on is!