Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ekkora a szegénység Magyarországon

Népszava|2017. máj 15. 05:00
[A+ A-]

Illusztráció: Népszava

A gyermekvállalás még mindig a legnagyobb szegénységi kockázat, amivel a magyar családoknak számolniuk kell.

Ma hozzák nyilvánosságra a Policy Agenda számításai alapján a 2016. évi létminimum-adatokat. A Népszava információi szerint tavaly ugyan kevesebben éltek ez alatt a határ alatt, mint egy évvel korábban, de még mindig nem jobb a helyzet, mint a gazdasági válság előtt. Ennél sokkal rosszabb hír, hogy a legnagyobb gond változatlanul a gyermekes háztartások körében van, közülük arányaiban több mint kétszer annyi család él a létminimum alatt, mint a gyermeket nem nevelőknél. Ez pedig megkérdőjelezi a kormány családtámogatási intézkedéseinek hatékonyságát.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Policy Agenda munkatársai másodszor számították ki a létminimum értékét, miután 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertani okokra hivatkozva beszüntette az adatok ilyen típusú összesítését.

A tavaly ilyenkor nyilvánosságra hozott 2015-ös magyar létminimum értéke egy főre havi 88 016 forint volt. A kutatóközpont legfrissebb számításait ugyan csak ma délután ismerhetjük meg pontosan, de ha a gyermekes családok anyagi helyzete nem javult, akkor változatlanul igaz, hogy az 1,8 millió magyar gyerek közül minden harmadik szegénységben él.

Magyarország – az Eurostat adatai szerint – Bulgáriával és Romániával van egy szinten – emlékeztetett az év elején az Új Egyenlőség című társadalomelméleti magazinban a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik legismertebb hazai szakembere. Herczog Mária szerint nem tükrözi a valóságot az a KSH adat, hogy 2015-ben Magyarországon 136 ezer veszélyeztetettként regisztrált gyermek élt, ráadásul ennek a statisztika maga mond ellent, amikor a 2015/2016-os tanév oktatási adatai közt már 212 ezer halmozottan hátrányos helyzetű iskolás korú gyerekről beszél.

Bármilyen tragikus, valójában tehát nem tudni, hány gyermek él nagyon nehéz körülmények között Magyarországon, de szociológusok határozottan állítják, a valós szám a fenti adatok sokszorosa, a statisztikán csak az Orbán-kormány számítási trükkjei javítottak az utóbbi években.

A szerény, tartalékok képzését nem fedező, de tisztes megélhetést biztosító létminimum tavalyi ismertetésekor a MASZSZ hangsúlyozta, hogy a magyar háztartások 35 százaléka ez alatt az érték alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. Az idei, több évre szóló bérmegállapodás hatására ugyanakkor már most biztosnak látszik, hogy 2018-ban a minimálbér eléri az egyszemélyes, egykeresős létminimum értékét, ami a szakszervezetek régi követelése volt.

Segítség reálisan
A létminimum felett élő családok támogatása:
• A kormány 2018-ban 226 milliárd forintot akar otthonteremtési támogatásra fordítani. Saját megtakarítás és munkaviszony kell hozzá.
• Bővíti a családi adókedvezményt, amit csak az vehet igénybe, akinek van adózó jövedelme (példaként: az 590 ezer kétgyermekes családból 390 ezer családot érint).
• ingyenes tankönyv a leggazdagabbaknak is
• ingyenes étkezés 95 960 forint egy főre jutó jövedelem alatt
A létminimum alatt élő családok támogatása:
• 2008 óta nem emelkedett az alanyi jogon járó családi pótlék összege (egy gyermek után 12 200 forint)
• 2008 óta nem emelkedett a nyugdíjminimum (28 500 forint), így az ettől függő alanyi jogon járó ellátások összege sem. Majdnem tíz éve változatlan az anyasági támogatás, a gyes és a gyet.
• Bejelentették, hogy jövő évtől kelengyével támogatnak 1500 hátrányos helyzetű családot.
Extra:
• A napokban jelentette be a kormány, hogy a külföldön születő, de magyar állampolgárságú gyermekek szülei is megkapják az egyszeri 64 ezer forintos anyasági támogatást, mintha Magyarországon élnének. Jövőre 10 ezer külföldön születő magyar gyermekkel számoltak a büdzsében! Ezzel a kormány elismeri, hogy a tavaly született 93 ezer gyermek több mint 10 százaléka nem itthon jött világra. Az itthon szülő anyáknak igazolni kell, hogy rendszeresen jártak terhesgondozásra – kérdés, hogy a londoni anyukáknak is be kell-e mutatni ilyen igazolást. Ennél is fontosabb azonban, hogy hazajönnek-e valaha ezek a gyerekek?



Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!