Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Amikor az autósok kárára téved a szakértő...

Népszava|2017. máj 15. 05:22
[A+ A-]

A kárszakértők túlnyomó többsége a biztosítótól kapja a megbízást, és ezek érdekeit képviseli. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Sérül a kárt szenvedett vétlen autós érdeke a vitatható kárrendezési eljárás miatt. A folyamat ellentmondásos szereplője a gépjármű-kárszakértő. A terület újraszabályozásra szorul, hiányzik a szakértői kamara.

Ha a töréskárt szenvedett vétlen autósok évente csak tíz-húsz százalékkal kevesebb kártérítést kapnak a biztosítótól, az legalább 4-7 milliárd forint veszteséget jelent számukra. Az autós ágazat működési zavarait a közelmúltban feltáró tanulmányból az is kiderül, hogy a javítóipar a jövőben nem képes közvetlen felelősséget vállalni a gépkocsik helyreállításáért, amennyiben nem a tényleges kártérítést kapják meg a bajba jutottak. Egy pápai pedagógus ezt a saját kárán tapasztalta meg.

A hétéves kocsimat totálkárosra törték – panaszkodott B. László, pápai pedagógus, aki az eset után a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) jelentette be a kárát, mert nem bírta kivárni, amíg a rendőrségen kiderítik a károkozót. Így decemberben a MABISZ, januárban a vétkes biztosítója által kirendelt gépjármű-kárszakértő nézte meg az autóját. Szerencsém volt, mert ketten látták, különben nem derült volna ki a szakvélemények közti jelentős eltérés – tette hozzá. Borzasztóan dühítette, hogy az egyáltalán nem ritka autóban az első kárfelmérő majdnem huszonöt sérült alkatrésszel kevesebbet talált, és több mint kétszázezer forinttal elszámolta magát, ami egy drága kocsinál akár több millió is lehet. Sőt mi több, törést és festést is észlelt korábbról, tévesen. Hála istennek a biztosító az utóbb készült jegyzőkönyvet vette figyelembe, bár a rosszért is fizettem – mondta. Jól így sem járt, mert hiába fellebbezett, a kártérítés összegén a biztosító nem változtatott, ezért nem vehet magának olyan kocsit, mint amilyen volt neki.

Bárki lehet gépjármű-kárszakértő – jegyezte meg egy szakember -, aki úgy látja, hogy néhány éve több olyan iroda is alakult, ahol a munkatársak alkalmassága kétségbe vonható. A közlekedés biztonságát is veszélyeztető folyamatnak véget lehetne vetni, ha nem adnának megbízást ilyen cégeknek. A biztosítók maguk dönthetik el, hogy milyen kárszakértőkkel dolgoznak – jelentette ki Mikulás Róbert, a közlekedési hatóság főosztályvezetője arra a kérdésre, van-e beleszólásuk a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai kritériumokba. Kiderült: erre nem terjed ki a hatáskörük, ám egyetért azzal, hogy egy online regiszter előrelépést hozhatna, ahol csak azokat a gépjármű-kárszakértőket lehetne nyilvántartásba venni, akik szakemberek előtt bizonyítják, hogy értenek ahhoz, amit csinálnak. Lennének alkalmas emberek a feladatra, hiszen a Szent István Egyetemen tizenhat esztendeje évente 30 -35 hallgató szerez felsőfokú gépjármű-kárszakértői képesítést. Érdekes, a tevékenység jelenlegi színvonala ezt nem tükrözi, aminek bizonyára oka van, miként a meglévő nagy fluktuációnak is.

A biztosítókkal szerződésben álló kárszakértők vállalkozóként a biztosítók igényeinek megfelelően végzik a kárfelmérést – mondta Vinkelman István közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki kárszakértő, akinél jobban aligha ismeri bárki is ezt a szakmát. Szerinte a kötelező gépjármű-felelősségi törvény (kgfb) nem elég, a kárrendezés megérdemelne egy külön jogszabályt, hiszen amíg alapvető jogi kérdések nincsenek tisztázva, addig a biztosítók számos esetben törvénytelenül járnak el a kárrendezés során. Erre példa a külföldön történt, de belföldi biztosítónál bejelentett káresetek. A külföldi biztosító magyar partnere megbízási díj fejében a külföldi károkozó biztosítójának érdekeit nézi, nem pedig a magyar ügyfélét. Hiszen ugyanannyi kártérítés illeti meg a magyar károsultat is, mint hasonló esetben bárkit abban az országban, ahol a káresemény történt, mégis a negyedét kapja meg, vagy még ennél is kevesebbet a neki járó összegből. A magyar biztosítók nemzetközi egyezményeken, uniós és hazai jogszabályokon átlépve önkényesen átveszik a teljes ügyintézést, holott nem kellene. Csak a dokumentumok begyűjtése, a műszaki felmérés és a postázás a feladatuk. Ám ilyenkor is a magyar gyakorlatot alkalmazzák és ezzel jelentős veszteséget okoznak a kárt szenvedett magyar autósoknak. Különösen a fuvarozóknak, akik a gyors pénzhez jutásért gyakran a későbbi kárigényükről is lemondanak, aztán bosszankodnak, amikor kiderül, hogy mennyire ráfizettek. Merthogy Magyarországon 270, Ausztriában 630 ezer, Németországban 1, Olaszországban és Svájcban pedig 1,2 millió forint az egy gépjárműre kifizetett átlagos kártérítés.

Hámori László, a Gépjármű Károsultak Országos Szövetsége elnöke is azon a véleményen van, hogy nőtt azoknak a szakértőknek a száma, akiknél a megfelelő tudás és a szakmai tapasztalat hiányzik. Nem ismertek a foglalkoztatás feltételei, a kárfelmérés a biztosítók titkos, belső utasításai alapján történik, és nem veszik alapul a gyártói javítási technológiát. Ezért lehet a cseréből javítás a gyárinál rövidebb helyreállítási idő alatt, és olcsóbb alkatrészekből. Erre a magyarázat az, hogy a javítás bontott és utángyártott alkatrészből is megoldható, holott ez az érvelés jogilag teljesen alaptalan – reagált Hámori László. Olykor tapasztalt szakértők is kikelnek magukból és elárulják, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyv nem a saját véleményüket tükrözi, de nem ellenkezhetnek, mert elveszíthetik a munkájukat. Arra is kitért, hogy aki elfogadja a biztosítók egyezségre tett kártérítési ajánlatát, az a tényleges kártérítési összegnek körülbelül a felére számíthat, ami nem elég a kocsi javítására, Aki így jár, hiába próbál visszatáncolni, mert az egyezség aláírásával és a pénz átvételével az eljárás lezárul.

Cserkuti Nándor, az Aegon Biztosító kárrendezési és szolgáltatási igazgatója állítja, hogy az egyezségi kárrendezésnél is reális összeget kap a károsult, másképpen nem jönne létre megállapodás. Ha rögtön nem is derül ki egy sérülés, azt később egy szemle még bizonyíthatja, és akkor fizetnek. Nincs erre pontos adat, de 30-40 százalékra becsüli az egyezségek arányát a piacon. A kárszakértők szakmai tudásával pedig elégedett, az általuk felkért valamennyi régi és új céggel sikeres az együttműködésük.

Nem meglepő az összhang a biztosítók és a kárszakértők között – véli Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke, mivel a hazai piac háromnegyedén domináns, két nagy kárfelmérő cég közül az egyik kis híján, a másik teljesen biztosító társaság tulajdonában van. A kicsik pedig a biztosítóktól kapott megbízásokból élnek. Felesleges a kárszakértők függetlenségének látszatát kelteni. Tegyük világossá – hangsúlyozta -, hogy a minél alacsonyabb kártérítési összeg kifizetésében érdekelt biztosítók a kárfelmérést is dirigálják, és úgy, hogy a kártérítés nem fedezi az autók szakszerű javításának költségeit. A jelenlegi helyzet csak a biztosítóknak és az árnyékgazdaságnak jó, amin változtatni kellene. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a biztosító miért sorolja a „gazdaságosan nem javítható” kategóriába azt a sérült járművet, amely másoknak még nem kevés pénzt hoz azzal, hogy a roncsot megveszik, megjavítják és eladják. Négy éve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetékes hatóságként elindított egy diskurzust az érintettek bevonásával a biztosítóktól független, direkt kárrendezés intézményéről, ez azonban máig ismeretlen okok miatt megszakadt.

Nagyszokolyai Iván, címzetes egyetemi docens, az Autótechnika szakfolyóirat főszerkesztője is emlékszik arra, hogy néhány éve volt törekvés a kárrendezés újraszabályozására, ám egy idő után a próbálkozás kifulladt, mert a biztosítók ellenérvei feltehetően erősebbnek bizonyultak. Azóta nem saját alkalmazottakkal, hanem szakértői irodákkal dolgoznak, így a függetlenség látszata megvan, ám kérdés, hogy mekkora az önállóságuk. Azt nem mindig tartja rossz gyakorlatnak, ha nem a gyári javítási technológia szerint járnak el, mert például az ajtóalkatrészek javítása olcsóbb és kíméletesebb megoldás a cserénél. Meggyőződése, hogy a kárszakértőket a technikai fejlődése sem szorítja ki a kárrendezés folyamatából. Ennek oka a biztosítási csalások növekvő száma és a modern autók műszaki bonyolultsága. A munkakör nem igényel egyetemi végzettséget, mint az igazságügyi műszaki kárszakértőké, alapos tudást viszont annál inkább, amit nem könnyű ellesni.

A hazai biztosítók uniós és magyarországi jogszabályokat betartva kiszervezhetik a kárrendezési tevékenységet – tudtuk meg Binder Istvántól, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjétől, de csak úgy, ha ez nem sérti az ügyfelek érdekeit. Hogyha ez mégis megtörténik, akkor az okozott kárért a biztosító felel, és köteles az esetlegesen felmerülő sérelemdíjat megfizetni. Az MNB a tevékenység jogszerűségét a kiszervező biztosítóknál, nem pedig közvetlenül a kárszakértő társaságoknál ellenőrzi, és amennyiben jogsértést tapasztal, akkor a biztosítóval szemben jár el.

Önálló kamara nélkül, alulfizetve
Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint az igazságügyi szakértők közül sajnos nagyon sokan alacsony színvonalon dolgoznak, és ez alól a gépjármű-szakértők sem kivételek. Ennek csak egyik oka az alulfizetettség. A jelenlegi helyzetből az jelenthetne kiutat, ha az érintettek nemcsak hogy létrehozhatnák független kamarájukat, hanem a szakértőket az ügyfelek választhatnák a kamarai névsorból. Nem szabadna ugyanis megengedni, hogy a szakértők a biztosítók megbízásából járjanak el. Nem lehet ugyanis részrehajlás nélkülinek tekinteni a szakértőt, ha a biztosító társaságtól kapja rendszeresen a munkát. Márpedig a szakértők túlnyomó többségénél fennáll a függőségi viszony. Ez így nem jó, ezen érdemes lenne változtatni. Megoldást jelenthetne tehát, ha nem a biztosító, hanem a károsult lenne a megbízó, aki a kamaránál nyilvántartott kárszakértői listából maga választhatná ki azt, aki neki leginkább megfelel. Időszerű ebben a kérdésben rendet tenni, ami jórészt jogalkotói döntésen múlik. Nehezíti a helyzetet, hogy igen erős a biztosítós lobbi. Erre jó példa, hogy ma már nem január elseje a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás egységes évfordulója, aminek alighanem az volt a célja, hogy a szétszórt időpontok mellett elmarad az egységes őszi kampány, a biztosítók versenye, és ezáltal kevésbé tűnik fel, hogy közben ötven százalékkal emelkedett a kötelező biztosítás díja. Ennek ellenére azt mondom, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni kellene, az ebben érdekelteknek konzekvensen ki kell állni a független szakértői státusz, a változtatás szükségessége mellett - tette hozzá az ügyvéd.



Soproni H. Lajos írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!