Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Orbán Viktor barátokra talált a diktátori selyemúton

Népszava|2017. máj 16. 05:00
[A+ A-]

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

Mások is versengenek a kínai kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges politikusi kegyekért. De közben nem alázzák meg magukat és országukat kínos gesztusokkal.

Pekingben tárgyalt és mulatott a hét végén a magyar kormány színe-java. A kínai fővárosban az első nagyszabású nemzetközi fórumát rendezték meg a Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban kezdeményezett Egy övezet, egy út (One Belt, One Road, OBOR) stratégiai projektnek.

Noha a két fő részre - „Selyemút gazdasági övezet” és a „XXI. századi tengeri selyemút”-ra – tagolt kínai elnöki vízió elsősorban az ázsiai, délkelet-ázsiai térségre szól, deklarált célja az is, hogy az eurázsiai kontinens államait szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre ösztönözze, ami több, nem térségbeli ország vezetőinek érdeklődését felkeltette. Az övezet a világ legnépesebb és leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató térsége, magyarán a legnagyobb piac, amit egyetlen nyugati ország sem tud vagy akar mellőzni. Mégis, a találkozóról hiányoztak a nyugati demokráciák vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag egy mini diktátor partin vett részt népes kíséretével. A jelenlévő 28 állam- és kormányfő között olyan hírességek voltak jelen, mint Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz, Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki, Milos Zeman cseh elnök, vagy Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnök.

Orbán Viktor kormányfő és kísérete ezúttal is azt bizonyította, hogy a magyar külpolitika végképp az erkölcsi megfontolásokat mellőző külgazdasági kapcsolatépítésre redukálódik, jelen esetben mindent a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozásának rendel alá. Konkrétan a kínai Eximbank hitelajánlatáról van szó: az 550 milliárdos beruházási érték 85 százalékának elnyeréséért Magyarország vezetői diktátorok, autokratikus vezetők társaságában pózolnak, nótáznak, a miniszterelnök pedig csuklás nélkül megkoszorúzza Pekingben a Tienanmen téren a kínai kommunisták Népi hősök elnevezésű emlékművét, ugyanott, ahol 1989 június 3-án a kínai vezetés tankokkal fojtotta vérbe a kommunizmus ellen lázadó diákok tüntetését. (A véres represszió több ezer áldozatot követelt, az akkor is Orbán Viktor vezette Fidesz pedig közleményben tiltakozott és tüntetést szervezett a kínai nagykövetség elé.)

Vasútbővítés kérdőjelekkel
Szunomár Ágnes, MTA KRTK kutatócsoport-vezető

Szunomár Ágnes, MTA KRTK kutatócsoport-vezető

- Sínen van Orbán Viktor kormányfő pekingi tárgyalásai után a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése?
- Ezt korántsem mondhatjuk. Mint ismeretes az Európai Unió több kifogást is emelt a tervezett projekt ellen. Brüsszel ragaszkodik az uniós alapelveknek megfelelő közbeszerzési eljárásokhoz, amit a parlament vállalt is. Bár az erre vonatkozó kölcsönös ígéretek elhangzottak, de a pályáztatás nem történt meg.
- Mit tudunk a finanszírozásról?
- Ha teljesítjük a tendereztetési feltételt, akkor érdemes arról beszélni, hogy a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal finanszírozására felajánlott kínai eximbanki hitelt hogyan vesszük fel. A részletek ugyanis nem ismertek, csak annyi, hogy a kínaiak a költségek 85 százalékát meghiteleznék. Egyébként hasonló felajánlást tett az ázsiai óriásbirodalom Macedóniának is, ugyanis részben kínai tulajdonban van a görögországi Pireusz kikötője, és onnan vasúti úton szállítanának árut - Magyarország érintésével is - Nyugat-Európába.
- Előnyös lesz számunkra a beruházás?
- Még rendkívül sok a tisztázatlan kérdés. Hogy csak egy példát említsek: nem tudjuk, vajon visznek-e majd árut a szerelvények a visszafelé tartó úton. Az is közismert tény, hogy maguk a vasútvonalak - szemben az autópályákkal - önmagukban nem vonzzák a gyárakat, de még a logisztikai központokat sem. Eddig legalábbis nem ismerünk olyan szándékokat, amelyek ilyen projektekről szólnának. A kínai Eximbank mintegy 467,5 milliárd forintnak megfelelő értékben, 20 évre, 2,5 százalékos kamatra nyújtana hitelt. Hírek szerint a kölcsön összegének a fele megtérül a tanzitdíjak révén.

Érdemes sorra venni azt is, kikkel tárgyalt és kikkel fotózkodott a magyar miniszterelnök. A saját honlapján is közzétett fotón a házgazda Hszi Csin-ping mellett Recep Tayyip Erdogan, Aljakszandr Lukasenka és fia, Vlagyimir Putyin látható. De Milos Zeman cseh és Rodrigo Duterte Fülöp-szigeti elnök társasága is figyelemre méltó. Miről is híresek a magyar miniszterelnök új barátai?

Vlagyimir Putyint nem kell külön bemutatni. Az új orosz cáratyuska ma már nyílt hadviselést folytat a demokratikus jogállamiság ellen. 2000 óta tartó uralmát a kezdeti sikerek után egyre inkább Oroszország nemzetközi elszigetelődése, a represszív autokrácia fokozatos kiépítése jellemzi. A putyini receptet az Orbán-kormány egyre több területen másolja, legutóbb a civil szervezetek elleni jogalkotásában.

FOTÓ: Reuters

FOTÓ: Reuters

Recep Tayyip Erdogan az első olyan török államfő, aki a modern, atatürki Törökország felszámolását tűzte zászlajára. Napjaink török szultánja, akárcsak orosz barátja, a választási eredmények meghamisításától sem riadt vissza. Erdogan Törökországában ma naponta hurcolják el a rezsim ellenségeit, menesztenek bírókat és tanárokat a munkahelyükről, hallgattatnak el ellenzéki televíziókat, rádiókat, újságokat hamis, mondvacsinált terrorvádakkal. A törökországi elnyomáshullám a tavalyi puccskísérlet után csúcsosodott ugyan ki, de akkor elkezdődött, amikor a sajtó és a bíróság Erdogan párt- és családi vállalkozásait kezdte gorcső alá venni.

Lukasenka Forrás: Facebook

Lukasenka Forrás: Facebook

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt a világsajtó hosszú ideje egyszerűen Európa utolsó diktátoraként szokta emlegetni, de az utóbbi évek fejleményei azt mutatják, komoly konkurenciája akadt a térségben. Ám a magyar miniszterelnök által nyilvánosságra hozott fotó, amelyen a diktátor mellett fia is látható, azt jelzik, Minszkben talán dinasztikus álmokat dédelgetnek.

Milos Zeman és Rodrigo Duterte ugyan nincsenek jelen a fotón, de a két politikus mégis a pekingi tanácskozás szalonképességének megkérdőjelezhetőségéhez sokat tett hozzá.

Roberto Duterte Fülöp-szigetei elnök azzal híresült el, hogy trágár szavakkal illette Barack Obama volt amerikai elnököt, Adolf Hitlerhez hasonlította büszkén magát, bevallotta, hogy ölt már embert is. A kábítószerfogyasztás és terjesztés elleni harcában ezreket végeztek ki a kommandói. Az áldozatok között sok az ártatlan, de az elnök szerint a cél szentesíti az eszközt, a mellékes veszteségek nem számítanak. A tavaly elnökké választott Duterte rezsimjével Szijjártó Péter fő külgazdász máris „nagy horderejű” gazdasági megállapodásokat kötött.

Milos Zeman Fotó: Getty Images

Milos Zeman Fotó: Getty Images

Orbán Viktor mellett Milos Zeman, a másik uniós vezető lóg ki leginkább a pekingi résztvevők sorából, legalább is látszólag. Ám valójában Zeman is klubtag: nem pusztán vállalt oroszbarátsága okán, hanem megbotránkoztató, demokratához nem illő megnyilvánulásai, kijelentései miatt is. A cseh kormányfő Pekingben is nagy formában volt: egy sajtótájékoztató előtt azt találta mondani, hogy el kellene tüntetni onnan az újságírókat - kijelentése nem csak a cseh kormánytagokat, hanem még az ellenzéki médiával igazán nem szimpatizáló Putyint is meglepte. Az orosz elnök teljes politikájára jellemző választ adott Zemannak: „nem szükséges eltüntetni őket, a számukat lehetne csökkenteni".

Gál Mária

Lájkoljon minket a Facebook-on is!