Előző
Következő
új cikk

Külföld

A jövőnk? - Reménytelen orosz szegénység (fotók!)

Népszava|2017. máj 17. 05:31, frissítve: 2017. máj 17. 08:35
[A+ A-]

Az orosz családok 70 százalékának nincs esélye a kitörésre a szegénységből - Fotók: Oleg Nikisin és Sean Gallup/Getty Images

Bár a moszkvai közvéleménykutató-intézetek szerint az oroszok lassan hozzászoknak a nyugati szankciók okozta nehézségekhez, számos tény arról tanúskodik, hogy a jelentős mértékben növekvő szegénység egyre nyomasztóbb teher a számukra.

Még az állami statisztikai hivatal jelentése is elismeri, hogy tavaly 19,8 millióra nőtt a szegények száma. Ez legalább 300 ezres emelkedést jelent, ami ugrásszerű növekedés 2012-14-hez képest. A „Nyezaviszimaja Gazeta” című lap szerint a valóságban ennél kétszer nagyobb a szegénység. A hatóságok ugyanis irreálisan alacsony szinten állapítják meg a megélhetési minimumot, szinte figyelmen kívül hagyva az inflációt. A múlt év utolsó negyedében 2,5 százalékkal emelték a létminimum összegét, miközben az infláció 6 százalékkal emelkedett.

A családok nem a hivatalos számok alapján élik meg helyzetüket. Még a VCIOM központi kutatóintézet felmérése is arról tanúskodik, hogy az emberek az egy főre eső havi 15,5 ezer rubelt tekintik olyan határnak, ami alatt a családot már szegénynek kell tekinteni. Már pedig a statisztikai hivatal 43 millió olyan embert tart számon, akire ennél kisebb összeg jut. Az elmúlt két évben az oroszok a korábbinál sokkal érzékenyebbek a gazdasági visszaesés következtében kialakult drágulásra. Ezt a „Nyezaviszimaja Gazeta” szakértőinek tapasztalata is alátámasztja. Amit két éve még lenyeltek, azt ma már nehezményezik. Úgy érzik, a hivatalos statisztika és a valóság elszakadt egymástól. A lap elemzője azt állítja, hogy a dolgozó oroszoknak több mint a fele olyan bért kap, amely lehetetlenné teszi számára a szegénységből való kitörést.

A tekintélyes „Vedomosztyi” című lap elemzője is tényként állapítja meg, hogy a 2014-2016-os válságot a jövedelmek és a bérek zuhanása kísérte, ami ahhoz vezetett, hogy 10 százalékkal kevesebb család volt képes fogyasztási átlagát fenntartani. A „Newsru.com” hírportál szerint a válság az orosz családok 70 százalékát hozta rendkívül nehéz megélhetési helyzetbe.

A jövőt az elemzők nem tartják biztatónak. Elég, ha azt nézzük, hogy a volt pénzügyminiszter, az új stratégián dolgozó Alekszej Kudrin 63 évre emelné a nők és 65-re a férfiak nyugdíjkorhatárát, miközben a férfiak átlagéletkora a 66 évet sem éri el.

Ahhoz, hogy jelentősen javuljon a családok helyzete, az egész orosz gazdaság átállítására, beruházásokra, a munkahelyek, gyárak jövedelmezőségének emelésére lenne szükség. A hivatalok által 2035-ig tervezett stratégia azzal számol, hogy három évet szánnának a növekedési pálya helyreállítására, a 2020 és 2026 közötti időszak a befektetések látványos szakasza lenne, ami a fogyasztás és a termelés emelkedésének lenne a forrása.

Mindez azonban a kormány iránti bizalom és a befektetői szándék növekedését követelné meg. Az elmúlt hetek fejleményei, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök pozíciójának meggyengülése azonban nem ösztönzi azokat, akiknek lenne tőkéjük arra, hogy lökést adjanak az orosz gazdaságnak. Azok a remények is elszálltak, hogy Trump amerikai elnöksége véget vet az elszigeteltségnek. Az oroszokkal való üzletelés több fontos érdekeltjétől megvált Trump, s a külpolitikában olyanok kaptak szerepet, akik inkább keménységükről és NATO iránti elkötelezettségükről ismertek. A legutóbbi Putyin-Merkel találkozó pedig ismételten a német kancellár elszántságát tükrözte: nem lazít a szankciókon, még olyan áron sem, hogy ennek a német gazdaság az egyik fő kárvallottja.

Az orosz gazdaságot körülvevő hidegháborús légkört közvetlenül megérzik az emberek. Elegendő, hogy bemenjenek egy üzletbe, és szembesüljenek a növekvő árakkal, esetleg a szerényebb választékkal. A kiskereskedők ugyanis akár ötven százalékkal is csökkentették a választékot. A nagyobb cégek választékukat ott növelik, ahol gazdag vásárlókra számíthatnak. Ezek körében ugyanis nem tapasztalható a vagyon apadása.

Elemzések mutatnak rá, hogy a jövedelmek csökkenésénél nagyobb társadalmi problémáról van szó. Az ország versenyképességét biztosító intézmények, tradíciók, hiánya vagy gyengesége a bajok alapja. A hagyományos köztársaság nem működik. A hatalmi ágak függetlenségét a képviselőkkel való egyeztetéssel pótolják. A választóknak nincs módjukban összevetni a különböző véleményeket, és ennek alapján szavazni. Elveszejtődött az orosz történelem értelme és célja. A hanyatló gazdaság mellett az egészségügy, az oktatás, a polgári kezdeményezőkészség visszaesésével szemben erőtlen a társadalom.

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!