Előző
Következő
új cikk

Belföld

Lex CEU - Annyi jogszabályt sért, hogy csak megsemmisíteni lehet

Népszava|2017. máj 16. 19:13
[A+ A-]

Korábbi tüntetés a lex CEU ellen FOTÓ: Molnár Ádám

A normasértések sora miatt csak megsemmisítésének van helye - derül ki abból az elemzésből, amelyet nemzetközileg elismert jogi szakértők küldtek az Alkotmánybíróságnak.

Annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye - olvasható ki abból a lapunk által megismert beadványból, amelyben három nemzetközi jogi szakértő fejtette ki véleményét a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott normakontroll-indítvánnyal kapcsolatban. Mint ismert, miután Áder János államfő a hazai és nemzetközi tiltakozások, valamint szakértők figyelmeztetése ellenére is aláírta a lex CEU-t, a törvény az ellenzéki parlamenti képviselők kezdeményezésére az Ab elé került.

Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, Kardos Gábor egyetemi tanár, valamint Valki László professor emeritus (mindannyian a nemzetközi jog elismert szakértői) az Ab-hez eljuttatott beadványukban olyan nemzetközi szerződésben rögzített normákra hívták fel a testület figyelmét, amelyek a magyar államra is kötelezőek, és amelyek megsértése miatt a lex CEU szerintük alkotmányellenesnek minősül.

A szakértők emlékeztettek: miután a CEU az Egyesült Államokban akkreditált felsőoktatási intézményként nyújt oktatási szolgáltatást Magyarországon (úgynevezett licencia-képzést), tevékenységét a Világkereskedelmi Szervezet egyik, "a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye" (angol rövidítéssel: GATS) szabályozza. Magyarország és az Egyesült Államok is részese az egyezménynek, amely szerint hazánknak ugyanazt a kedvezményes elbánást kell biztosítania az amerikai szolgáltatásoknak és szolgáltatóknak, mint amelyet a magyar szolgáltatóknak (azaz felsőoktatási intézményeknek) megad. Így nem írhatna elő olyan feltételeket a CEU-nak, mint ami a törvénymódosításban szerepel: az Amerikában akkreditált képzés magyarországi indítását nem teheti függővé egy újabb nemzetközi megállapodás megkötésétől, vagy attól, hogy van-e az egyetemnek campusa az Egyesült Államokban. Ez olyan többletkövetelmény, ami egyértelműen sérti a nemzeti elbánás elvét.

A szakértők szerint a lex CEU azzal is nemzetközi jogi normát sért, hogy csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban elismert felsőoktatási intézmények részére biztosítja a licencia-képzések jogát Magyarországon, míg korábban ez az OECD tagállamainak - köztük az Egyesült Államoknak - az intézményeit illette meg. Ez ugyancsak sérti a nemzeti elbánás elvét, hiszen az Egyesült Államokon kívül több más OECD országtól (amelyek nem EGT tagok) is elveszi a magyarországi licencia-képzések lehetőségét.

"Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta egyébként sincs hatásköre arra, hogy önállóan, törvénymódosítással változtasson meg olyan jogviszonyokat, amelyek a csatlakozás előtt közte és más GATS tagállamok között a szolgáltatások kereskedelme területén keletkeztek. Ilyen hatáskörrel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében csak az Európai Unió Bizottsága, illetve Tanácsa rendelkezik" - olvasható a beadványban. A GATS ugyan nem zárja ki, hogy egy részes állam egyes jogokat megvonjon más részes állam intézményeitől, ehhez azonban részletes és szigorú eljárási szabályokat ír elő, az eljárás pedig több évig elhúzódhat.

Az Ab-nek hamarosan döntenie kell a lex CEU-ról, a normakontrollt ebben az esetben nem lehet hónapokig húzni Valki László szerint. A szakértő lapunknak elmondta, beadványukat az Ab nem köteles figyelembe venni, de olyan szempontokra hívták fel a bíróság figyelmét, amelyek segíthetnek döntésének kialakításában. Valki szerint egyébként egyértelmű, hogy a lex CEU-t meg kell semmisíteni, ám nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről.

Nem tárgyal a főtárgyaló

Szerdán ülnek tárgyalóasztalhoz a kormány delegáltjai és a Közép-európai Egyetem vezetői, hogy a lex CEU-ról egyeztessenek – értesült lapunk. Azt, hogy kik jelennek meg a kabinet részéről, nincs pontos információ, ám úgy tudjuk, épp a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások vezénylésére kinevezett Altusz Kristóf nem vesz részt az egyeztetésen.

Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár dolga elvileg az lenne, hogy tárgyaljon az USA hatóságaival, csakhogy az CEU mellett kiálló amerikai kormányzati illetékesek határozottan jelezték, ilyesmire nem kerül sor.

A magyar kormány az egyetemmel akarjon tárgyalni, ne velük – üzenték. Altusszal kapcsolatban a Mandinernek arról beszélt Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, hogy „egy nevet bedobtak, akinek elvileg ez a reszortja, de nem hallottam róla, hogy felvette volna a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal. Legalábbis én nem tudok róla, és szerintem tudnék, ha megpróbálta volna”. Az amerikai hatóságokkal valóban nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de a Külügyminisztérium lapunknak azt válaszolta, hogy Altusz tárgyalást folytatott Malajzia és Thaiföld budapesti nagyköveteivel és az amerikai ügyvivővel.

A Magyar Narancs írt egyébként korábban Altuszról, aki a Fidesz-frakciótól érkezett a közigazgatásba: korábban az volt a feladata, hogy a fideszes képviselők számára közép- és hosszú távú straté­giákat dolgozzon ki, tárgyalásokat készítsen elő és koordinálja a parlamenti munkát.

Több mint egy hónappal a helyettes államtitkár megbízása után érdeklődtünk a külügynél, hogy a helyettes államtitkár tudott-e már másokkal is tárgyalni a lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvénymódosításról, illetve milyen eredményre vezettek ezek az egyeztetések. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi alapján döntöttek a kinevezéséről, illetve elégedettek-e eddigi munkájával. Válaszokat eddig nem kaptunk. - J. D., Z. Á.

Nem tudjuk, mi fog történni 
Enyed

Enyedi Zsolt

- Mit várnak a tárgyalásoktól?
- Nem vagyok biztos benne, hogy ezek tárgyalások lesznek. Sokkal inkább csak találkozók, megbeszélések. Az az érzésem, mintha csak most igyekeznének feltérképezni a lex CEU hatását, most szeretnék megérteni, hogy nekünk az miért rossz. Minderre a felsőoktatási törvénymódosítás beterjesztése, elfogadása előtt kellett volna sort keríteni. Ha pesszimistán állok hozzá, az is lehet, hogy csak újabb "hibákat" akarnak keresni, amiket felróhatnak nekünk. Nem tudom, pontosan mi fog történni - mondja Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
- Milyen eredménnyel lennének elégedettek?
- Alapos változásokra lenne szükség. Ha nem is vonják vissza a lex CEU-t, jelentős módosítások szükségesek. De attól tartok, a tárgyalópartnereink nem lesznek felhatalmazva arra, hogy jogalkotási lehetőségekben gondolkodjanak. Pedig nekünk erre lenne szükségünk.
- Sajtóhírek szerint maximum a határidőkön módosítanának.
- Ha csupán ebbe az irányba gondolkodnak, az nagyon elkeserítő. Ha néhány hónappal kitolják a határidőket, az rajtunk érdemben nem segít. Csak néhány hónappal több időt tölthetünk bizonytalanságban. Ha csak ennyit sikerülhet elérnünk, az nagy csalódás lenne.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!