Előző
Következő
új cikk

Belföld

Menekültek - Nem gondoltuk volna, hogy ez vár ránk

Népszava|2017. máj 18. 05:00
[A+ A-]

Fotó: Spencer Platt/Getty Images

Kísérő nélkül érkező kiskorúakat is meghatározatlan ideig fogva tartanak a tranzitzónákban, ami a Magyar Helsinki Bizottság szerint egyértelműen jogsértő.

A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva a kormány szigorításokat vezetett be, a 14 évesnél idősebb kiskorúak kikerültek a gyermekvédelmi törvény hatálya alól. A hozzánk érkező menekültek ma már csak a déli határon létrehozott, szögesdróttal körbekerített konténertáborokban adhatják be menedékjogi kérelmüket. Úgynevezett válsághelyzetben kiskorúak is korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatók, amíg ügyükben döntés születik - vezette fel a Magyar Helsinki Bizottság jelentését Bakonyi Anikó, a szervezet projektmenedzsere.

Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója elmondta, hogy tavaly 63 ezer kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet valamelyik európai uniós országban. Ez a szám harmadával kevesebb, mint 2015-ben volt, de még mindig többszöröse a 2008 és 2013 között regisztrált kérelmeknek. A szülő nélkül érkező kiskorúak mintegy tíz százaléka 14 évesnél fiatalabb - jegyezte meg Tausz Katalin. Jellemzően háború, éhínség, erőszak, kikényszerített házasság elől menekülnek. Joguk van a biztonsághoz, az embercsempészet vagy a szexuális kizsákmányolás elleni védelemhez. Joguk van tanulni, játszani, pihenni. Egyszerűbben: joguk van gyereknek lenni.

Magyarországon azonban a menedékkérők, közöttük gyerekek is jogfosztott helyzetbe kerülnek - állítja a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet szerint a menekültügyi szigorítással járó intézkedések az alaptörvénybe és a nemzetközi gyermekjogi egyezménybe ütköznek, semmilyen formában nem szolgálják a gyermekek mindenek felett álló érdekét. A 14 év alatti kísérő nélküli gyerekeket a hatóságok átviszik kiskorúak otthonába (például a megszüntetésre ítélt fóti intézménybe). A jogvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet az „életkor-meghatározási módszerek” súlyos hiányosságaira. A menedékkérők életkorának téves megállapításai miatt előfordulhat, hogy egy 14 év alatti gyereket idősebbként határoznak meg, ezért a tranzitzónában tartanak fogva.

A Röszkén és Tompán kialakított tranzitzónában (ahonnan csak Szerbia felé létezik szabad kijárás) újabban már csupán hétköznaponként öt-öt menedékjogi kérelmet lehet benyújtani. A kisgyermekes családok elméletileg elsőbbséget élveznek, de az emberi jogi szervezet munkatársai találkoztak olyan négygyermekes szíriai családdal, amely egy hónapja várt arra, hogy egyáltalán a tranzitzónába bejuthasson.

Újraindult a kötelezettségszegési eljárás
Felszólító levelet küld Magyarországnak az Európai Bizottság, hogy kiegészítő, mivel az ország menekültügyi jogszabályait továbbra is nagymértékben összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal. Ez a kiegészítő felszólító levél a Bizottság 2015 decemberében indított eljárásának nyomon követését szolgálja, ugyanakkor új aggályokat is ismertet a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival összefüggésben. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2015. évi felszólító levélben azonosított öt probléma közül hármat, amelyek legfőképp a menekültügyi eljárásokat érintették, továbbra sem orvosoltak. A levél emellett felhívja a figyelmet a 2017-ben módosított magyar menekültügyi törvény új, az uniós joggal összeegyeztethetetlen elemeire is. Az összeegyeztethetetlenség főként az alábbi három területen jelentkezik: a menekültügyi eljárások, a visszatérésre vonatkozó szabályok és a befogadási feltételek. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Alapjogi Charta több rendelkezésével.

A szír édesanya beszámolója szerint: „Jó életünk volt Idlibben, még a leghevesebb bombázások után is kitakarítottam a lakást a törmelékektől és felmostam a konyhát. Amikor a helyzet már elviselhetetlenné vált, úgy döntöttünk a férjemmel, hogy négy gyermekünkkel és a férjem beteg unokatestvérével együtt elmenekülünk. Nem gondoltuk volna, hogy ez vár ránk. Üres műanyag palackokat és szemetet égetünk főzéshez, vízmelegítéshez, és hogy ne fázzunk. Amikor esik, a rongyok, amiken alszunk, teljesen átáznak. Nemrég úgy döntöttünk, hogy a nedves és hideg rongyok és lepedők helyett inkább a földön alszunk: ha a gyerekeim megbetegednének, ilyen körülmények között még teát is alig tudnék főzni nekik.”

Azok közül is elenyészően kevesen kapnak menedékjogi védelmet, akiknek sikerül a tranzitzónában beadniuk kérelmüket. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, hogy a hatóságok még a háborús vagy terror sújtotta övezetekből menekülők túlnyomó többségét is elutasítják. A Szíriából érkezők menedékkérőknek nem egészen öt százaléka részesült védelemben, Irak és Afganisztán esetében még ennél is rosszabb, két-három százalék körül mozog az arány. Olyan emberekről beszélünk, akikről a bevándorlási hivatal megállapította, hogy valóban a megnevezett országból jöttek. Más országokban - tette hozzá Léderer - pont fordított az arány: jellemzően a 90-95 százalékát befogadják a háborús Szíriából érkező menedékkérőknek.

Nem Európában vannak
A Földközi-tengeren Líbiából Európába vezető utat 40 emberből legalább 1 nem éli túl, 2016-ban összesen legalább 4579-en haltak bele a veszélyes vállalkozásba, amiből valószínűleg legalább 700 gyermek volt. Egy, az UNICEF által, 2016 végén készített felmérés szerint 256.000 menekülőt vettek nyilvántartásba Líbiában, köztük 30.803 nőt és 23.102 gyermeket, egyharmaduk kíséret nélkül érkezett. Valójában legalább háromszor ennyien is lehetnek. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) tavaly közölt részletes statisztikákat a fiatalkorú menedékkérőkről. Eszerint közülük 96 500-an folyamodtak menedékért az Európai Unió területén 2015-ben, a legnagyobb krízis idején úgy, hogy nem volt velük felnőtt kísérő. A szám óriási megugrást jelent, hiszen 2008 és 2013 között évente 11-13 ezren érkeztek gyám nélkül kontinensünkre. Számuk 2014-re ennek már mintegy duplájára, 23 ezerre emelkedett, 2015-ben pedig újabb négyszereződést produkált a mutató. Tavaly ugyanakkor, a balkáni útvonal lezárásával, valamint az EU-Törökország paktum miatt mérséklődés következett be, s így mintegy 63 ezer, felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekült érkezett Európába tavaly, legtöbbjük afgán és szír származású. Ez a szám azonban lényegében össze sem mérhető azzal, hogy több millió szíriai menekült, köztük gyermekek milliói vesztegelnek török menekülttáborokban.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!