Előző
Következő
új cikk

Belföld

Rabszolgatörvény - Látszattárgyalástól félnek

Népszava|2017. máj 19. 05:01
[A+ A-]

A Vasutasok Szakszervezete 2011 szeptemberében kötetbe rendezte a dolgozók jogait sértő új Munka törvénykönyv elleni kifogásokat, de a kormány nem foglalkozott a véleményükkel FOTÓ: NÉPSZAVA

Szakértői egyeztetések kezdődtek a dolgozóknak hátrányos szabályokról, de még nem látni, hogy a kormány valóban enged-e a szakszervezeti követeléseknek.

Megkezdődtek a héten a szakértői tárgyalások a Munka törvénykönyve (Mt.) átfogó felülvizsgálatáról. A kérdés szerepelt ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) idei menetrendjében, de napirendre tűzésébe valójában akkor egyezett bele a kormány, amikor a szakszervezetek határozott tiltakozása miatt a parlament gazdasági bizottsága kénytelen volt visszavonni a munkaidőkeret 3 évre bővítésének ötletét. A "rabszolgatörvény" lehetővé tette volna, hogy a kötelező túlmunkákat csak 36 hónap elteltével fizesse ki a munkáltató. A sikerhez hozzátartozik, hogy a munka világának új szabályai ellen 2011 őszén még 70 szakszervezet, civil- és társadalmi szervezet vitte utcára a tagjait hangos nemzetközi tiltakozás kíséretében. Hat évvel később az is hírértékű kormányzati gesztus, hogy hajlandók meghallgatni az érdekvédőket.

A Liga Szakszervezetek elnöke korainak tartja kijelenteni, hogy a kormány meghozta volna azt a politikai döntést, az egyre erősödő munkaerőhiány miatt enged a szakszervezeti követeléseknek és hajlandó a munkavállalók javára módosítani a Munka törvénykönyvén. Mészáros Melinda a Népszavának hangsúlyozta, a héten megkezdett szakértői tárgyalások még csak azt jelzik, hogy a munkavállalói oldal kitartó nyomására ismét elővették a kifogásokat.

A törvény megváltoztatására a versenyszféra három szakszervezeti konföderációja 2015-ben már összeállított egy javaslatcsomagot, a mostani egyeztetéseknek is ez az egyik alapja, de az akkori követelések közül az utóbbi két évben már többet sikerült beemelni az Mt. szövegébe. Például a sajtóban megjelent korábbi hírekkel ellentétben a jogszabály már tartalmazza, hogy a munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást a várandósság bejelentésétől számított 15 napon belül.

Lényeges kérdésekben azonban nem sikerült előbbre lépni, Mészáros Melinda szerint így ismét tárgyalni kell a köztulajdonban álló cégek dolgozóinak helyzetéről, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével járó szankciók szigorításáról, hiszen azt már a Kúria is kimondta, hogy ma sokszor éri hátrány a dolgozókat. A Liga elnöke lapunk kérdésére hozzátette, hogy a szakszervezeti munka szabályairól most nem tárgyalnak, a sztrájktörvény módosítása a VKF menetrendjében csak az év második felében szerepel.

Mészáros Melinda szerint most érdemes az alapokig visszamenve minden vitatott témát tisztázni. A találkozóról szólva elmondta: a kormány mindössze annyit vállalt, hogy két hét alatt összesíti a felvetett kérdéseket. Így a következő ülésen határozhatják meg a tárgyalási menetrendet és tehetnek javaslatot arra, hogy egy esetleges módosító csomag mikor kerülhet a kormány és a parlament elé.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem tudni, mi a célja a tárgyalásoknak, hiszen a téma a parlament őszi ülésszakára sincs betervezve. Kordás László lapunknak hangsúlyozta, hogy a Munka törvénykönyve több pontjáról megállapodás született az utóbbi két évben, de ezek közül a kormány csak néhány technikai jellegű változtatást épített be a jogszabályba, a dolgozók számára kedvező lényeges kérdéseket nem vitte parlament elé. Ilyen például, hogy a közszolgáltató cégeknél (mint a MÁV vagy a Volán társaságok) kötött kollektív szerződésekben a dolgozók számára kedvezőbb feltételekben állapodhassanak meg, mint a versenyszférában.

A MASZSZ vezetője felidézte, hogy a munkáltatók a héten ismét egyértelművé tették: a jogszabály nekik így jó, ahogy van, nem érdekeltek a változtatásban. Márpedig a kormány a törvény 2011-es tervezése óta a vállalatok érdekeit támogatta a dolgozókkal szemben. Ha csak választási fogás a tárgyalás, abban biztosak lehetnek, hogy „limonádé részletekben nem fogunk megállapodni” – jelentette ki Kordás László, hozzátéve, hogy a munkaidő nyilvántartás, a túlmunka szabályozása, vagy a pótlékok kérdése alapvető az egyezséghez. Véleménye szerint a tárgyalásokon ott kellene ülni a közszféra szakszervezeteinek is, hiszen az állami és önkormányzati munkahelyeken sem mindenki közalkalmazott vagy köztisztviselő. Felvállalom, hogy ezt kezdeményezzem – tette hozzá.

Miről tárgyalnának?
A Népszava információi szerint a konföderációk az alábbi kérdésekről biztosan egyeztetni akarnak:
Liga Szakszervezetek
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szankciói
• az év közben alakult szakszervezetek munkaidő-kedvezménye
• a taglétszám igazolása
• a képviselettel rendelkező szakszervezet fogalmának meghatározása
Munkástanácsok
• elszámolási időszak pontos magyarázata
• 24 hónapon túli elszámolási idő feltételei
MASZSZ
• a munkaidő és pihenőidő komplex felülvizsgálata
• a szabadság órában történő nyilvántartásának eltörlése
• 24 hónapnál rövidebb elszámolási idő
• a műszakpótlékra jogosultak meghatározása
• a szakszervezeti kifogás jogának visszaadása
• a reprezentativitást utólag megszerző szakszervezetek jogosítványai
Mindhárom konföderáció
• a köztulajdonban álló munkáltatók és érdekképviseletek viszonya
• a közvetítés és a kötelező döntőbíráskodás módosítása



Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!