Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Cyborg a jövő?

Népszava|2017. máj 19. 05:41
[A+ A-]

Illusztráció: Thinkstock

A memória célzott manipulációja mentális betegségeket gyógyíthat, növelheti az intelligenciahányadost, javíthatja az emlékezőtehetséget. Az új eljárásokkal az emberiség a saját evolúcióját segíthetné elő.

Mormon misszionárius volt és ebből a múltból megőrizte prófétikus hanghordozását és vezérlő mantráját: „Jobbítani az életet mindenki számára.” Bryan Johnson ma a technológiára esküszik. „Az intelligencia napjainkban a legnagyobb, leghatalmasabb forrásunk. A mesterséges intelligenciával való természetes szimbiózis vezet el az emberiség jövőjéhez” – vallja a 39 éves amerikai üzletember.

A fogalom
A mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük.

Ő hozta létre tavaly ősszel Los Angelesben a Kernelt, amely jelenleg a legmodernebb start-up és célja olyan kis chipek kifejlesztése, amely beültetve az agyba felfogja, értelmezi és módosítja az agyi tevékenység során keletkező elektromos jeleket és lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt ember és számítógép között.

„Kapcsolatunkat új intelligens alkotásainkkal képernyők, klaviatúrák, mozdulatos és hangparancsok, kényszerű belépések és kilépések korlátozzák. Nagyon kevés a hozzáférésünk saját agyunkhoz, ezáltal szűkre szabott a képességünk, hogy intenzíven együtt fejlődjünk a szilícium-alapú gépekkel” – írta Johnson programadó cikkében a https://techcrunch.com oldalon.

A 100 millió dolláros tervet megvalósíthatónak tartja maga Elon Musk, a Tesla és a Paypal alapítója is, aki nemrég bejelentette egy hasonló célkitűzésű cég, a Neurolink létrehozását.

Bryan Johnsonban élete elmúlt 15 éve alatt sokszor merült fel, hogy mi a legfontosabb dolog, amit az emberi jövőnek adhatnak. Először megalapította a Braintreet, egy fizetési rendszert, amelyet 2013-ban a Paypal vásárolt meg 800 millió dollárért, majd az OS Fund beruházási alapot, amelybe 100 milliót fektetett. Ennek célja az öregkori betegségek kezelésének támogatása volt, hogy általánossá válhasson az életkor határainak kiterjesztése 100 éven túlra. Aztán gondolkodni kezdett az emberi intelligenciáról, amelynek kutatását a Hold-utazásra való felkészüléshez hasonlított. Ami a Kernelt illeti, azt így jellemezte a római La Repubblicának adott interjúban: „Fejlett technológiájú neurális interfészket készítünk”. A gyakorlati alkalmazását első körben olyanoknak szánják, akik valamilyen idegrendszeri betegségben, Alzheimer- vagy Parkinson-kórban szenvednek, de gondolnak az epilepsziásokra és a depressziósokra is. „Hosszú távon a középpontban azoknak a platformoknak és eszközöknek a kifejlesztése lesz, amelyek segítenek kognitív képességünk növelésében, az emberi potenciálok kutatásában” – tette hozzá.

Johnson nem tagadja azonban, hogy terveinek vannak komoly akadályai. „Az agyunk működése még nagy részben ismeretlen előttünk. El akarok jutni addig, hogy írni és olvasni tudjam az idegi kódot ugyanúgy, ahogy ma írjuk és olvassuk az informatikai kódot, amelynek segítségével az idegi impulzusokat úgy tudjuk majd értelmezni, mint észleléseket, emlékeket, szándékokat.” Úgy véli, hogy azoknak, akiknek nincsenek különleges egészségi problémái, 10-15 éven belül „joguk lesz” kognitív képességük növelésére.

Az amerikai vállalkozónak sikerült megnyernie projekthez tekintélyes szakembereket, mint például Theodore Bergert, a dél-kaliforniai egyetem kutatóját, akinek a hippokampusszal - amely az emlékezet legfontosabb agyi területével - végzett több kísérletet. Berger az utóbbi időben olyan epilepsziás betegeket tanulmányoz, akiknek az agyába már beépítettek különböző eszközöket a betegség akut fázisainak kezelésére. Ezáltal próbál az emlékezet működésével kapcsolatos információkhoz jutni.

Az olasz riporter emlékeztette Johnsont arra, hogy a hasonló magas technológiai beavatkozási kísérletek, mint például a Google Glass eddig kudarcot vallottak. „Igen, az emberek azokat az eszközöket fogják használni, amelyek jobban megfelelnek az igényeiknek, függetlenül a beavatkozás mértékétől.” Ő - ellentétben számos neves kortársával -, nem fél a mesterséges intelligencia korlátlan fejlődésétől. Sőt, úgy nyilatkozott, hogy akkor is beültetne egy chipet az agyába, ha nem lenne rá feltétlenül szüksége.

Megvalósítható-e egy ilyen terv a tudomány jelenlegi állása szerint, melyek ennek a biológiai és morális veszélyei – kérdeztük Ulbert István egyetemi tanárt, az MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadóját. „Úgy gondolom - és a jelenlegi trendek is azt mutatják -, úgy 20-30 év távlatában van ezeknek a törekvéseknek létjogosultsága. Az USA-ban körülbelül 30 évvel ezelőtt kezdték meg a neurális (idegi) implantátumok kutatásának állami támogatását, aminek a gyakorlati, emberi alkalmazásai napjainkban jelennek meg. Sok idő kell tehát, míg beérik egy gondolat, de a tartósan fennálló támogatásnak előbb-utóbb meg lesz az eredménye. A morális veszélyek természetesen fennállnak, de ezeket jelenleg éppen csak érinteni tudjuk, de nagyon fontos lenne ezek társadalmi hátterének a szisztematikus vizsgálata, mely napjainkban még igen csak gyerekcipőben jár” – mondta a professzor.

Egy szuperhős a DC Comics kiadó képregényeiben

Victor Stone március 19-én született Silas és Elinore Stone gyermekeként. Szülei tudósok voltak, és különböző mesterséges intelligencia projekteket teszteltek rajta. Amikor ezek a kísérletek sikerültek Victor IQ-ja zseniális szinteket ért el, és elkezdett neheztelni a bánásmódra. Összebarátkozott Ron Everssel, egy fiatal bűnözővel, aki miatt szembekerült az igazságszolgáltatással. Ezzel egy olyan küzdelem kezdődött Victor életében a szabadságért, amely a szüli haragja elől menekült az atlétikába, de elhanyagolta az iskolai tanulmányait. A bűnözőkkel való kapcsolata egy olyan sötét útra vezette őt, amelyen sokszor megsérült, de ettől függetlenül megpróbált "normális életet" élni, és a saját döntéseit meghozni. Alkalmilag részt vett hatalmas terroristaakciókban.

Victor Stone testének legnagyobb része ki lett cserélve fejlesztett mechanikus elemekre (ezért kapta a kiborg nevet), amik emberfeletti sebességet, erőt és állóképességet biztosítanak neki, illetve a repülés képességét. A mechanikusan javított, fémes teste jóval ellenállóbb mint az átlagos emberi test. Cyborg belső komputere képes felvenni a kapcsolatot külső számítógépekkel. Rendelkezik egy elektronikus szemmel is, ami a látást helyettesíti, de emberfeletti szinten. A teste tele van a legkülönbözőbb fegyverekkel és eszközökkel, többek közt egy csáklyával és egy, az ujjával irányított lézerrel. Talán leggyakrabban használt fegyvere mégis a hangágyúja, ami olyan erős hanghullámokat bocsát ki, amelyek képesek eldeformálni a fémet vagy a követ. A mechanikus fegyverek mellett az IQ-ját is 170 körül becsülik.

Göbölyös N. László

Lájkoljon minket a Facebook-on is!