Előző
Következő
új cikk

Belföld

Bűvös-e a hetes (cikkely) Orbán ellen?

Népszava|2017. máj 18. 21:32
[A+ A-]

Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Parlamentben FOTÓ: REUTERS/Eric Vidal/File Photo

Hiába tarja Magyarország elleni támadásnak az Európai Parlament 67 néppárti szavazattal együtt csont nélkül elfogadott határozatát Orbán Viktor és a Fidesz, a most következő, több hónapos vizsgálat épp a kormányzati cselekvésekre fókuszál majd.

Ostoba dolog Magyarországot pellengérre állítani, amikor az Európai Unió első vagy második legnagyobb növekedését adja, itt csökken a legjobban a munkanélküliség, betartják az összes európai pénzügyi szabályt, csökken az államadósság – állította Orbán Viktor miniszterelnök a Daimler német autókonszern közgyűlésén csütörtökön Budapesten. A kormányfő magyarázkodását élezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, szokásos heti előadásán: "Brüsszel vagy Budapest; ez lesz a kérdése az elkövetkezendő egy-két év vitájának az EP és Magyarország viszonyát illetően". Lázár János természetesen azzal magyarázta, hogy az Európai Parlament (EP) csont nélkül, több tucat néppárti, azaz a Fidesz uniós pártcsaládjába tartozó képviselő támogatásával megszavazta szerdán, hogy induljon az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás Magyarország ellen, hogy "Soros Györgynek sikerült érdekeinek megfelelően irányítani az EP-t".

Lázár szerint "baloldali politikai provokáció" nyomán indulhat eljárás Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztése érdekében. A kancelláriaminiszter szerint ma többségben vannak az EU-ban azok az erők, amelyek szerint egyre több ügyben Brüsszelnek kellene döntenie, ezt a magyar kormány ellenzi. Lázár állította, a "támadás" nem a magyar antidemokratikus folyamatok ellen irányul, hanem arról van szó, hogy az Orbán-kormány nemzeti hatáskörben akarja tartani az adózás kérdését és azt, hogy ki élhet Magyarországon.

A valóságban azonban ezekről egyetlen árva szóval sem szól az EP szerdai határozata, ellenben sorjázza az Orbán-kormány által 2010 óta megtett demokráciaellenes intézkedéseket, az európai alapértékek sérelmeit, végkövetkeztetésként pedig a “nukleáris opció” bevetését kezdeményezi, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület megteszi a kezdeti lépéseket annak az eljárásnak a megindítására, amelynek a vége a szavazati jog felfüggesztése vagy az uniós támogatások megvonása lehet.

Ám a 7-es cikk korántsem csupán erről szól: szorosan kapcsolódik az Európai Unió alapszerződésének második cikkéhez, amely kimondja, hogy az EU az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának alapértékein alapul. Ezeknek védelmét irányozza elő a 7-es cikk, amely alapján egy bonyolult és vélhetően hosszadalmas procedúra vár a magyar kormányra, melynek végén az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kimondhatják az EU alapértékeinek megsértését. Ehhez ugyanakkor teljes egyetértés kell a tagállamok vezetői között, noha az érintett tagállam miniszterelnöke nem vesz részt ezen a szavazáson.

A reális politikai forgatókönyvek alapján legkésőbb itt bukhat el a magyar ügy, hiszen a lengyel és a magyar kormány kölcsönösen megígérte egymásnak, hogy vétóznak, ha a másik szorult helyzetbe kerülne. Ám, a lengyelek sem megkerülhetetlenek – épp az ottani antidemokratikus folyamatok miatt – így ha mégis megszületik egy ilyen határozat, az EU konkrét szankciókról határoz majd: ez a közösségi források, valamint Magyarország szavazati felfüggesztését is magával vonhatja.

Biró Marianna, Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!