Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Cannes - Nem Orbánnak üzent a magyar versenyfilm rendezője

Népszava|2017. máj 19. 16:46, frissítve: 2017. máj 19. 20:08
[A+ A-]

Mundruczó Kornél FOTÓ: REUTERS/Stephane Mahe

Vegyesen fogadta a sajtó Mundruczó Kornél Jupiter holdja című versenyművét. Lám, nem minden a látvány: hiába néz ki hollywoodi műveket megszégyenítően jól, a történet öntörvényűségét sokan nehezen fogadják el. Ez nagy kár.

– Nem Orbánnak üzentem. A migránskérdés nem speciálisan magyar, hanem európai probléma, igaz, a magyar kormány és a magyar lakosság nem biztos, hogy jó választ adott erre a helyzetre. de hangsúlyozom: semmi sem fekete-fehér. Hogy politikai film-e a Jupiter holdja? Igen, meg nem is – mondta Mundruczó Kornél Cannes-ben a Jupiter holdja című filmje sajtótájékoztatóján az Euronews tudósítójának kérdésére. Tegyük hozzá gyorsan, nem véletlen, hogy éppen ezt kérdezik tőle az újságírók Chilétől Brüsszelig, mivel az Arany pálmáért induló versenyműve kiindulópontként tekint a menekültválságra.

És a sajtóvetítés végén hallható masszív „bú”-zás (ez itt a nemtetszés kinyilvánításának formája) is inkább a jelenség politikai háttérének, még inkább a fő finanszírozó országnak szólt az adott kontextusban, mintsem a film minőségének – mert utóbbival egyáltalán tulajdonképpen nincs semmi probléma. A Jupiter holdja ugyanis olyan látványos lételméleti akcióorgia, hogy akár Hollywoodból is érkezhetett volna. Olyan névjegy ez Mundruczónak, ami most sokat érhet neki: nem kérdés, hogy az álomgyárban ezek után tényleg képes lenne bármit levezényelni. Na meg persze Rév Marcell operatőr iránt is úgrásszerűen meg fog nőni a kereslet, mert olyan nívón dolgozik, hogy Alejandro Gonzales Inarritu, de talán még Christopher Nolan is tuti lecsapna rá illetve a vizuális megoldásaira.

A Jupiter holdja alkotói: Petrányi Viktória (producer), Weber Kata (forgatókönyvíró), Jéger Zsombor (színész), Mundruczó Kornél (rendező) és Merab Ninidze színész FOTÓ: Andreas Rentz/Getty Images

A Jupiter holdja alkotói: Petrányi Viktória (producer), Weber Kata (forgatókönyvíró), Jéger Zsombor (színész), Mundruczó Kornél (rendező) és Merab Ninidze színész FOTÓ: Andreas Rentz/Getty Images

De visszatérve a Jupiter holdjának történeti aspektusaihoz, az Alekszadr Beljajev a repülő ember című regényből adaptált műben rögtön az elején látunk egy illegális határátlépést: egy szír csoport próbál bejutni egy folyón keresztül Magyarországra, de összetűzésbe kerülnek a határőrökkel, és még fegyveres konfliktus is kialakul. Ennek során a László, a kíméletlen és kőkemény rendőr archetípusa (Cserhalmi György a magyar Liam Neeson, ez már egyértelmű) három lövéssel leteríti a fiatal Aryant (Jéger Zsombor). Itt el is indulhatna egy bűnfilm, de Mundruczót inkább a misztikum izgatja: Aryan nemcsak, hogy túléli a halálos lövéseket, egyfajta tudatlan angyalként repülni is képes.

Látványos lételméleti akcióorgia, akár Hollywoodból is érkezhetett volna. A főszerepben Jéger Zsombor FOTÓ: RÉV MARCELL

Látványos lételméleti akcióorgia, akár Hollywoodból is érkezhetett volna. A főszerepben Jéger Zsombor FOTÓ: RÉV MARCELL

Ezt a képességét Stern Gábor (Merab Ninidze grúz színész, akit Mundruczó már évek óta próbált becserkészni), egy műhiba miatt menekülttáborba kényszerült orvos látja és a nagybetűs üzletet látja maga előtt ateistaként. Persze, a csoda hatással lesz rá, a rendőrre és a faltól falig akcióval párhuzamosan egy klasszikus megváltástörténetbe kulminál a mű – ettől a ponttól kezdve meg klasszikus Mundruczó filmről van szó: a hitetlen ember megtisztulásáról.

Mundruczó Kornél FOTÓ: Getty Images

Mundruczó Kornél FOTÓ: Getty Images

Persze, időközben kiderül az is, hogy a menekültekkel együtt terroristák is jöttek Budapestre (méghozzá célirányosan), a tragédia több szinten kulminál a műben, és dramaturgiailag érzékeny ponton még az "Állítsuk meg Brüsszelt" plakátok is bevillannak. Miközben Mundruczó univerzumában a közeljövő Budapestje egy rendőrállam, ahol zónákra van osztva a város a buszokon meg gépfegyveres rendőrök őrzik a terepet. Ezeket a delikát részleteket mi látjuk és látjuk (sőt, értjük), sokan azonban a határzár létjogosultságának propagandáját is beleláthatják a műbe, ez pedig igen nagy támadófelületet jelent Mundruczóéknak. Egyszóval a Jupiter holdja sok szempontból bravúr, miközben a történet szintjén megmarad abszolúte öntörvényű alkotásnak, ezzel pedig szerves része lett az életműnek. Miképpen az sem vitatható, a filmes belemegy az őt zavaró témákba, méghozzá őszintén.

A trilógia
Mivel a Fehér isten és a Jupiter holdja az első két része Mundruczó lételméleti trilógiájának, triviális, hogy hasonló a koncepció. „Mindkettő a hitről szó különböző nézőpontokból, remélem, hogy a Jupiter holdjában sikerült kibontani azokat a témákat, melyek kapcsán a Fehér istenben feltettük a kiinduló kérdéseket” – mondta Mundruczó, aki azt is elárulta, hogy nemrég szerezték meg Vlagyimir Georgijevics Szorokin A jég című regényének megfilmesítési jogát, és ez lesz a trilógia záródarabja. Vagy ez lesz a következő, amit forgat, vagy egy mélytengerben játszódó hollywoodi filmet Bradley Cooperrel. Maradjunk annyiban: jöhet bármelyik!

Körhinta újfent

Viszonylag kicsi, de igencsak elszánt közönség előtt mutatta be hatvanegy év után újra Fábri Zoltán Körhintáját a fesztivál klasszikusokat összegyűjtő szekciója, a Cannes Classics. A vetítés előtt, Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum januárban kinevezett új igazgatója tartott beszédet, melyben kifejtette, hogy a Körhinta újbóli bemutatójával a Filmarchívum hatvanadik, illetve Fábri Zoltán születésének századik évfordulóját is ünnepeljük. Az év elején beindított vadonatúj digitális fejújítási program keretében pedig pont a körhinta volt az első film, amelyet felújított a Filmarchívum. Ehhez Gérald Duchaussoy, a Cannes classics igazgatója hozzátette: az idén meghívott filmek a jubileumi fesztivál versenyprogramjának hetvenéves történetét idézik meg, amelyben a magyar filmművészetnek kiemelkedő szerepet jutott.

Törőcsik Mari  és Soós Imre a Körhinta című filmb

Törőcsik Mari  és Soós Imre a Körhinta című filmben

Ahogy Fazekas Esztertől, a Magyar Nemzeti Filmarchívum filmfelújítási menedzserétől korábban megtudtuk, a műnek már volt 1991-ben egy analóg megmentése – ekkor még Fábri Zoltán is részt vett a munkában. Ez annak idején kétmillió forintba került. Az új, digitális restaurálás során visszatértek ehhez a nagyon rongált eredeti nyersanyaghoz és első körben 4K-ban beszkennelték. A tartalmi restaurálás során a hiányzó képi és hangzó részeket, fekete bevillanásokat, illetve a menyasszonytánc során hiányzó húsz másodpercet is pótolták. De, ahogy Fazekas Eszter hangsúlyozta: a nagyon kell ismerni a film világát és technikáját a régi kópiákból, s nem szabad azt önkényesen megváltoztatni, mivel az eredeti művet kell újfent prezentálniuk. Ezért az ilyen felújítások során megtehető dolgokat szigorú „kódexek” határozzák meg.

Magyarországon a Körhinta felújított változatát november első hetében mutatják be a Filmarchívumnak a magyar klasszikus filmekből szervezett fesztiválján a budapesti Corvin Moziban.

Csákvári Géza, Cannes

Lájkoljon minket a Facebook-on is!