Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Luxusprofit a Főgáznál

Népszava|2017. máj 20. 05:21
[A+ A-]

FOTÓ: Népszava

Tavaly a rezsicsökkentés előtti időket idéző nyereséget ért el az immár országos lakossági gázellátást végző, állami Főgáz. Az MFB azon melegében kétmilliárd forint osztalékot ki is vont - a lakosság kontójára.

Tavaly 2,7 milliárdról 5,8 milliárdra ugrott a Főgáz nyeresége – derül ki az állami közmű központi vállalata most leadott hivatalos mérlegadataiból. Ebből ráadásul a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kétmilliárd forint osztalékot ki is vont.

A rezsicsökkentés egyik fő szlogenjéül az szolgált, hogy a Fidesz szerint a „multik” kezében lévő közművek „luxusprofitban” dőzsölnek. A politikai tétel ugyan sose nyert hiteles bizonyítást (nem is mutatkozott rá tömeges igény), mégis tény: a 2013-2014-es rezsivágás után a hazai gázcsoportok a lakossági szolgáltatást átadták az akkor már állami Főgáznak (a vezetékeket viszont megtartották). A főváros ellátását végző és vezetékrendszerét kezelő Főgáz röviddel azelőtt került át a főváros többségi és a német RWE kisebbségi tulajdonából több lépcsőben az állami MFB-hez. Noha máig a bank a gazda, a Főgáz „tulajdonosi jogait” a közművek összefogására alapított Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) gyakorolja.

Ebben az időszakban nem telt el olyan fideszes sajtótájékoztató, ahol a „multik luxusprofitjának” kárhoztatása mellett ne fogadkoztak volna, hogy az állami közmű felhagy a brüsszelita profitharácsolással és bemutatja a nonprofit működés szépségeit. 2014-ben maga Orbán Viktor ígérte meg, hogy az új nemzeti közszolgáltató nem lesz nyereségérdekelt. Az ezt megalapozó törvény címe szintén erre utalt. 

Miután többen jelezték, hogy a tervezett céges forma önmagában kizárja a nyereségmentes működést, a Fidesz-kommunikáció – például Lázár János kancelláriaminiszter vagy Németh Szilárd rezsibiztos – kissé megzavarodva már inkább „nonprofit jelleget” ígért és azt hangsúlyozták, hogy nem a nyereség lesz az első. Ezután egy módosítás záró rendelkezéseibe rejtve visszamenőleg kihúzták a törvényekből a nonprofit utalásokat, ám kérdésekre ennek jelentőségét igyekeztek kisebbíteni. Noha a multik luxusprofitja sose nyert bizonyítást, az államivá lett közműszektorra ma már könnyű kézzel rásüthető a luxusprofit-vád. A 2014 végi nagy olajáresés óta ugyanis további rezsicsökkentésnek híre-hamva sincs. Vagyis, míg a közművek gázbeszerzési árai lezuhantak, lakossági tarifáik szinten maradtak. Mivel ez a profitfelhalmozás a társadalom – sőt, a 2014-es fideszes érvek - szempontjából akár igazságtalannak is nevezhető, a felhalmozott állami profit erősen luxus-jelleget ölt, mégpedig a további lakossági rezsicsökkentés ellenében. A közműcsomag tavaly Lázár János tárcájától átkerült az energetikáért eddig is felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz; azon belül is egy csak velük foglalkozó, közvetlenül a miniszterelnökhöz bekötött kormánybiztossághoz. Azóta a Fidesz már nem használja az állami közműre a nonprofit kifejezést: inkább hallgatnak. Az ENKSZ honlapján még mindig úgy jellemzi önmagát, hogy a „nonprofit elvet” képviseli.

A lakosság kontójára felhalmozott állami luxusprofit látszatát támasztják alá a közművek – most már kötelezően leadott - tavalyi eredményadatai is. A Főgáz utoljára öt éve ért el a mostaninál magasabb eredményt. A 2013-as rezsicsökkentés hatalmas törést mutat a – mindig is nyereséges – fővárosi gáztársaság mérlegében, de 2015 már némi emelkedést mutatott. A Főgázt irányító ENKSZ tegnap lapunknak a nyereségugrást fogyasztóik számának emelkedésével indokolta. Kétségtelen: a német E.ON, a francia Engie – korábbi nevén GDF Suez - és az olasz Tigáz lakossági ügyfeleinek tavalyi átvételével a Főgáz által ellátott háztartások száma mintegy hatszázezerről 2,7 millióra ugrott. A mostani magyarázat mégis sokat mondó. A „multik” ugyanis arra hivatkozva adták át a Főgáznak a lakossági szolgáltatást, hogy nem látnak reményt az üzletág nyereségességére. Ám ha a forgalomugrás ma már egyben nyereségemelkedés is, akkor azonnal megszűnt a lakossági ellátás állami kivéreztetése, amint azt a multik „önként átadták” azt az államnak.

A Fidesz-kommunikációban a nyereségnél már csak az osztalék – a cégből a tulajdonos által kivont pénz – számított nagyobb szitokszónak. E tárgyban az állami közmű mindeddig önmegtartóztatónak bizonyult. A könyvek szerint viszont az MFB most kétmilliárdos osztalékot kivont a Főgázból. Ennek magyarázatát a leadott könyvekben nem leltük, hivatalos válaszukat várjuk.

Tavaly a Főgáz vezetéküzemeltetője, a Főgáz Földgázelosztási Kft. 1,8 milliárdos nyereséget ért el, amit a Főgáz tulajdonosként teljes egészében kivont. Tegnapi beszámolónk szerint az ENKSZ a frissiben megvett Démászból a 2,4 milliárdos tavalyi nyereséget jóval meghaladó, 7,5 milliárdos osztalékot vont ki. Hírek szerint mindemellett az ENKSZ tavaly veszteséggel zárt.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!