Előző
Következő
új cikk

Belföld

Teli tányér a nyári szünetre

Népszava|2017. máj 20. 05:06
[A+ A-]

A rászorulók kétharmada a tanév végétől 55 napig nem fér bele az állami közétkeztetésbe, nekik próbálnak segíteni a civilek, köztük a Gyermekétkeztetési Alapítvány.

Ugyan a kormány dobálózik a számokkal, hogy minden évben többet költ szünidei gyermekétkeztetésre, csak azt felejtik el minden alkalommal hozzátenni, hogy a szaporodó milliárdok egy része soha nem jut el az éhes gyermekekhez. Fel nem használt feleslegként bármire szétoszthatják ugyanis a megmaradt összeget és bátran hivatkozhatnak arra, hogy minden kérést teljesítettek, nem tehetnek róla, hogy a ténylegesen rászoruló több mint 450 ezer gyerek szülei nem igényelték a napi egyszeri meleg ételt a gyereküknek. Idén 6,6 milliárd, a jövő évi költségvetésben már 7 milliárd forint szerepel ezen a soron, de azt nem lehet tudni, hogy az ebédosztás megszervezését kötelező feladatként végző önkormányzatok összesen mennyit tesznek hozzá a helyi gyerekek adagjaihoz. Mert az állam persze nem fizeti a teljes összeget, a településeknek pedig attól függően kell a zsebükbe nyúlni, hogy mekkora helyi adóbevétellel rendelkeznek. Őszintébb pillanatokban egy-egy államtitkár is bevallja, hogy a majdnem félmillió rászoruló gyereknek csak 30 százaléka jut ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez, a tavalyi nyári szünetben 140 ezren kaptak ellátást.

Az adatok azt igazolják, hogy nagy szükség van olyan civil akciókra, mint a Gyermekétkeztetési Alapítvány napokban meghirdetett Telitányér programja, amely kifejezetten az ország legszegényebb falvaiban élő családokon akar segíteni a szünet heteiben. Mindenki megvehet egy tányérnyi élelmiszercsomagot 500 forintos adomány befizetésével, amiből minden bizonnyal nemcsak az éhes gyermeknek, hanem testvéreinek, s szüleinek is jut pár falat hasznos élelmiszer. Az alapítványt vezető Kromek Henriett megrázó tapasztalatokról számolt be az ország legkisebb bevételből élő falva, Csenyéte családjainak életéről. Elmondása szerint a falu egyetlen házában sem találtak egy kenyérvéget sem.

Az nem elég, hogy egyen valamit a gyerek, minőségi ételt kell adni neki, különben nemcsak fizikailag marad le jól táplált kortársaitól, hanem szellemileg is - mutatott rá a legnagyobb veszélyre az alapítvány tájékoztatóján Herczog Mária. Ha nem kap elég „üzemanyagot a fejlődő szervezet”, akkor az iskolások fáradtak, nem tudnak figyelni az órákon és végzetesen lemaradnak a tanulásban - sorolta a tüneteket a szociológus.

A gyermekek állapotának felmérése az állam kötelessége lenne, de a szakember szerint épp a leghátrányosabb térségekben nagyon kevés a védőnő, s ha valaki mégis elvégzi a vizsgálatot, az ellátásra szoruló gyerekeket hiába küldi tovább szakemberhez, a család a buszjegyet sem tudja megvenni, hogy eljussanak a legközelebbi szakrendelőbe. Nem mennek el például látásvizsgálatra, pedig az iskolai teljesítmény sokszor egy szemüveggel is javítható lenne - ezért szervezte meg az alapítvány a Magyar Látszerész Szövetséggel együttműködve ingyenes szemüveg akcióját. A szakmai szervezetet vezető Tóbiás Richárd a tájékoztatón beszámolt róla, hogy eddig 200 gyermek látásán segítettek 6 millió forintos értékben, ám ahhoz, hogy bővíthessék a kört, gyermekszemészeket keresnek, akik a legszegényebb falvakban helyben vizsgálnák meg a kicsiket.

Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!