Előző
Következő
új cikk

Belföld

Lex Taigetosz - Csúsztat a kormány

Népszava|2017. jún 2. 11:12, frissítve: 2017. jún 2. 13:54
[A+ A-]

Illusztráció: Thinkstock

Nem igaz, hogy csak a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek küzdhetnek például olvasási, számolási nehézségekkel (tehát diszlexiával, diszkalkuliával), a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdők pedig nem - nyilatkozta lapunknak Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus. Az MTA TTK tudományos főmunkatársa és a magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint rengeteg BTMN-es gyereknek vannak "diszes" problémái, igaz, azok még nem a legerősebb, gyógyíthatatlan kategóriába tartoznak, mint az SNI-sek esetében. 

Mint ismert, kedden a parlament kormánypárti többsége elfogadta a köznevelési törvénynek azt a módosítását, amely egyes tantárgyak esetében megvonná a felmentés lehetőségét a BTMN-es gyerekektől. Így akár meg is buktathatják őket. Tették ezt arra hivatkozva, hogy sokan visszaélnek ezekkel a felmentésekkel, miközben erről semmilyen kimutatás, felmérés nem készült. - Ezeket a felmentéseket nem a gyerekek írják maguknak, hanem szakemberek állítják ki. Vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy a gyerek valamilyen nehézséggel küzd - fogalmazott Gyarmathy Éva. A törvénymódosítástól a kormány azt is reméli, hogy a gyerekek, szülők, tanárok majd "motiváltabbak" lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Gyarmathy szerint ez szakmailag elfogadhatatlan. 

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az ATV híradójában úgy nyilatkozott, a diszlexiás, diszgráfiás és más "diszes" problémával küzdő gyerekek továbbra is kaphatnak felmentést, hiszen a törvénymódosítás "csak" a BTMN-es gyerekekre vonatkozik, az SNI-sekre nem. Ugyanezt az álláspontot képviselte később Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is. Gyarmathy Éva szerint azonban a helyzet jóval összetettebb, nem lehet feketén-fehéren kijelenteni, hogy csak az SNI-seknek vannak ilyen tanulási problémáik. Ugyanígy vélekedett korábbi cikkünkben Gál Judit diszlexia szakértő is.

Emmi: a fejlesztés a cél
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a „magára hagyás”, a „lemondás” és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.
Mint írták, az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles a tanuló fejlesztéséről gondoskodni. Csakhogy szakértők épp arra figyelmeztetnek, hogy a fejlesztő pedagógusok hiánya miatt számos iskolában jelenleg nem biztosított a megfelelő fejlesztés, emellett úgy vélik, a felmentés nem "magára hagyás" vagy "lemondás".
A módosítás felmenő rendszerben, 2018. szeptember 1-jével lép életbe. Az Emmi hangsúlyozta: az a BTMN tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig valamilyen tantárgyból felmentésben részesült, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig az értékelés és a minősítés és az adott tárgy esetén az érettségi alól is mentesülhet.


Gyarmathy Éva levelet küldött Aáry-Tamás Lajosnak, amelyben rámutatott: a BTMN kategóriába a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia olyan formái tartoznak, amelyek megfelelő fejlesztési és tanítási módszerekkel nem kellene, hogy zavarrá alakuljanak. Az iskolai készségek elsajátítási zavarainak ezen formái az egyéni neurológiai eltérés mellett a nem megfelelő tanítási módszerek hatására válnak súlyosabb, akár az egyén egész életére kiható zavarokká. Az SNI kategóriába azok kerülnek, akik már súlyos tanulási zavarokkal küzdenek, de Gyarmathy szerint rendkívül álságos csak őket "diszes" gyerekeknek tekinteni. 

"A tanulók két százaléka kerül az SNI szintű tanulási zavar kategóriába, öt százalék BTMN kategóriás. Ezek azonban csak azok,  akik megkapták a diagnózist, mert ennél legalább kétszer ennyi az írás, olvasás, számolás terén zavarokkal küzdő tanuló, és a számuk tovább fog nőni, amennyiben a tanítási módszereken nem változtatnak a közoktatásban" - írta. A szakpszichológus ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, nem az a tapasztalata, hogy sokan visszaélnek a felmentéssel, épp ellenkezőleg, sokkal többen vannak azok, akiknek bár szükségük lenne rá, még sincs felmentésük. 

Hangsúlyozta: ő maga sem a felmentés híve, de annak a lehetőségét csak akkor lenne szabad megszüntetni, ha a megfelelő fejlesztések biztosítva vannak. Csakhogy jelenleg az iskolákban alig van fejlesztő pedagógus, az érintett gyerekeknek csupán töredéke kap szakszerű fejlesztést. Így megvonni a felmentést súlyos hiba. - Korábban egyébként a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákat is "zavarként" tartották számon, ma már "csak" nehézségnek nevezik őket. Átnevezni mindent lehet, de attól a probléma nem szűnik meg - tette hozzá. 

Gyarmathy Éva szerint azzal, hogy az elfogadott törvénymódosítással elveszik a BTMN-es diákoktól a felmentéseket, a gyerekeket büntetik az oktatás nem megfelelő volta miatt, egész életükre kudarcokra ítélik őket. "Az atipikus fejlődésű gyerekek nem fognak megtanulni írni, olvasni, számolni attól, hogy megbuknak vagy gyenge osztályzatokat kapnak, ha továbbra sem hatékony módszereket használó oktatásban részesülnek. Jó eséllyel sokan sajátos nevelési igényűvé válnak, és ezzel tovább terhelik az amúgy is túlterhelt ellátórendszert" - figyelmeztetett az ombudsmannak küldött levelében.

Szüdi János (a PSZ oktatási szakértője): nem állt meg a túltolt bicikli
- A kormány szerint a BTMN-es gyerekek nem, csak az SNI-s diákok lehetnek például diszgráfiások. Ön mit gondol erről?
- Ennek megítélése valóban nehéz, állandó vitatéma a szakértők között is. Egy a lényeg: a BTMN-es gyerekek, akikre a törvény vonatkozik, ugyanúgy küzdhetnek tanulási nehézségekkel, csak náluk, ha megadják nekik a megfelelő fejlesztést, ezek a nehézségek kiküszöbölhetők. Kivéve, ha elveszik tőlük a felmentés lehetőségét és megbuktatják őket. 
- A kormány szerint sokan visszaéltek a felmentés lehetőségével. 
- Minden gyerekről készül szakértői vélemény, meg kell nézni. Nem értem, ha rossz a rendszer, miért nem az eljárást vizsgálják felül? Miért a gyerekeket büntetik? 
- Szerintük ez nem büntetés, sőt épp ezzel akarják ösztönözni őket arra, hogy jobban tanuljanak. 
- Egyetlen gyereket sem fog motiválni, ha megadják a lehetőséget, hogy megbukjanak. A BTMN-es gyerekek eddig sem csak azért kaptak felmentést, hogy megússzák az értékelést, hanem azért, hogy ne maradjanak vissza, ne kelljen évet ismételniük. Nekik több idő kell, hogy felzárkózzanak. Egyetlen civilizált, sikeres oktatási rendszerrel rendelkező országban sem teszik ki annak ezeket a gyerekeket, amit most a kormány tervez. 
- Balog Zoltán miniszter szerint épp a köznevelési rendszer évtizedes átalakítása zárul le. Ön hogy látja?
- Mégis hogyan zárulna le, ha a Nemzeti alaptantervet is most akarják átalakítani? Itt van a kilenc évfolyamos iskola homályos terve is. Nem tudni, pontosan mit akarnak az iskolaszerkezeti átalakításokkal. Mindig bedobnak valamit, de semmi nem áll össze egy egésszé. Nem állt meg a túltolt bicikli. Az igazság az, hogy jelenleg szinte semmi nem működik jogszabályszerűen. Erre volt jó a központosított állami fenntartás. A kézi vezérlés alapja ez.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!