Előző
Következő
új cikk

Belföld

Sztrájkra készül 200 ezer közszolga

Népszava|2017. jún 7. 05:03
[A+ A-]

Felháborodtak a közszférában: ha nem kapnak több fizetést, július 17-én leállnak, sőt akár el is mennek a legkiválóbb szakemberek a közigazgatásból.

"Lázár János remek showman, de mint minisztert ki kellene tiltani a munkavállalókat érintő tárgyalásokról, amíg nem tudja megmondani, a kormány egyes intézkedései hány embert érintenek, ezeknek a dolgozóknak mennyi a bére, és hogy tudnak megélni ebből az összegből". Ezt üzente a közszféra szakszervezeteinek sajtótájékoztatójáról a kancelláriaminiszternek és helyettes államtitkári szint fölött valamennyi kormánytagnak Dömsödi Gábor. Pásztó független polgármesterét annyira felháborította, hogy Lázár János kategorikusan kijelentette a múlt héten: nem lesz sztrájk a közszférában és nem lesz béremelés sem, hogy kiállt a nyilvánosság elé és bejelentette, néhány hete polgármesterként maga is belépett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetébe (MKKSZ).

A korábban népszerű tévés szakember, újságíró szerint a társadalom felső 10 százaléka az Orbán-kormány működése alatt a "felelőtlenül költekező jampik" közé került, ezekhez sorolta a kancelláriaminisztert és politikustársait is, az alattuk lévők pedig szerinte alig tudnak megélni, kiválóan felkészült beosztottainak többsége a garantált bérminimum környékén, méltatlanul alacsony bért keres. A nógrádi polgármester szerint a szakszervezetekben ma több lehetőség van, mint a politikában, mert a politikusoknak nemcsak a szaktudásával, hanem az emberségével is nagy baj van. Dömsödi gyakorlatilag kommunikációs segítséget ajánlott az érdekvédőknek, amikor kifejtette, szerinte az előző két önkormányzati sztrájk sikertelen volt, mert nem lett komoly visszhangja a társadalomban, ezért dinamikusabb módszereket kell alkalmazni a közvélemény tájékoztatására.

A megszólított szervezet, vagyis az önkormányzati béremelések elmaradása miatt tavaly kétszer is sztrájkot szervező MKKSZ most arra készül, hogy július 17-én kétórás munkabeszüntetést tartanak a közszféra három területének dolgozói, ha addig nem érnek el eredményt a tárgyalóasztalnál. A szakszervezet tegnapi sajtótájékoztatóján elnökük azt hangsúlyozta, 200 ezer dolgozó nem kap több pénzt 9 éve, így a tiltakozásban részt vesznek azok a kormánytisztviselők, akik eddig kimaradtak a béremelésekből, köztük a Magyar Államkincstár (MÁK) munkatársai. Boros Péterné azokkal a közalkalmazottakkal, többnyire műszaki segítőkkel folytatta a sort, akik nem kerültek be az életpályákba és nem kaptak az egészségügyi vagy szociális szféra emeléseiből sem. Végül a pásztói polgármester által már említett önkormányzati tisztviselőket is oda sorolta, akik csak a minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kötelező pluszpénzt kapták meg, de ahol a településnek nincs komoly bevétele iparűzési adókból, ott egy fillérrel sem jutott nekik ennél több. Az MKKSZ az érintett területektől felhatalmazást kapott a munkabeszüntetés előkészítésére, ami a közszférában sokkal bonyolultabb feladat, mint a vállalatoknál, ezért is kellett ilyen korán bejelenteni a sztrájkbizottság megalakítását.

Az Államkincstárban még soha nem volt sztrájk, de a MÁK szervezett munkatársait képviselő Dobóczki Károly kiemelte, hogy egyre pirosodik a kormánynak felmutatott sárga lap, hiszen eddig két ígéretét is visszavonta a kabinet, egyre többen fontolgatják a távozást és a fiatalok hamarosan meg is lépik, ha nem kapnak több pénzt. A legszörnyűbb, hogy munkatársai számfejtik azoknak a bérét, ahol megkapták a béremelést, miközben ők 8 éve hiába várnak a jobb megbecsülésre. Boros Péterné elmondta, legutóbb egy hónapja tárgyaltak a bérek rendezéséről a kormánnyal, akkor annyi hangzott el: ha marad rá pénz, lehet szó emelésről, ha nem marad, akkor nem, de fogalmuk nincs, milyen alapon dől majd el a közszféra utolsó csoportjának béremelése. Elsősorban tehát figyelmeztetésnek szánják a tegnapi bejelentést a sztrájk előkészítésének megkezdéséről, abban reménykednek, hogy a kormány napokon belül pozitív döntést hoz és megadja a garantált bérminimum emelésével azonos mértékű, vagyis 25 százalékos pluszpénzt az eddig kimaradt körnek. Számításaik szerint az összes, eddig nem tervezett bérkiadás 100 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek.

Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!