Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Támad a panelszörny

Népszava|2017. jún 10. 05:00
[A+ A-]

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

A panellakók érdekképviseletei értetlenül állnak a kormány újabb paneles ötletei előtt: ők nem kezdeményeztek semmit, velük nem egyeztetett senki. A felújítást üdvözölnék, a rombolást nem.

Mi is csak a sajtóhírekből értesültünk a kormány elképzeléseiről, amiket jelen fázisban leginkább csak ötletelésként tudunk értelmezni – közölte lapunk megkeresésére Farkas Tamás, a zömmel paneleseket képviselő Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) elnöke. Önmagában a téma felvetését nem utasítja vissza, csak a bejelentés módját furcsállja. Tekintettel arra, hogy az Orbán-kabinet nem egyeztette az érintett szakmai szervezetekkel elképzeléseit, azokat megalapozatlannak tekinti. Panellakók tömeges kiköltözési szándékára semmilyen jel nem utal, erről készült felmérésről ismeretük nincs.

Egy ilyen felvetést társadalom- és településpolitikai, szociológiai, valamint műszaki-technológiai felmérésnek kell megelőznie: jelen esetben a sorrend hibádzik – szögezte le a LOSZ-elnök, aki egyszersmind egységes lakáspolitikát is sürget. Az akár évtizedek óta panelben élő generációk, közösségek kiszakítása több éves előkészítést kívánna. Kérdés, tulajdonosokról vagy bérleményekről beszélünk, egy ilyen változtatás miként illeszkedik a településrendezési tervbe, az milyen járulékos-, például közműberuházást igényel. Lázár János felvetései óta ugyan sokan érdeklődnek náluk, de kormányelképzelést támogató hozzászólás eddig nem akadt. A leginkább az értetlenség és információhiány jellemző.

Úgy tartja, a kancelláriaminiszter által „nem feltétlenül a legélhetőbbnek” nevezett legfelső szint vonzó lehet azoknak, akik szép panorámára és csendre vágynak. De hol a panelekből kiköltöztetendő családok számára elegendő kertes ház, miből állnák az ehhez szükséges milliárdokat és mennyit lennének képesek ebből az érintettek vállalni – tette fel a költői kérdést.

A kancelláriaminiszter többször hangsúlyozta, hogy a „német példát” követnék: a tárca építésügyi államtitkársága évek óta vizsgálja az ottani – például berlini – munkálatokat. Farkas Tamás szintén tanulmányozta már a német modellt, ami véleménye szerint a hazai viszonyokra nem alkalmazható. Ott ugyanis az egykori NDK területén élők leginkább elhagyták bérleményeiket. Ezt a társadalmi problémát kezelték visszabontással. Ilyenkor amúgy léteznek műszaki megoldások a lakások jelentős átalakítására. Farkas Tamás emlékeztetett, hogy két éve a kormány éppenséggel megvonta a panelépületekre is vonatkozó vissza nem térítendő felújítási támogatást. Igaz, hogy ehelyett Lázár János kamatmentes hitelt ajánl, de a lakók szemében ez nem túl vonzó: nulla százalékos hitel akár még lakástakarék-pénztáros befizetéssel is elérhető, amihez ráadásul nem kell feltételek tucatjait teljesíteni – szögezte le.

Hasonlóképp előkészítetlen ötletelésnek minősítette a kormányterveket Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnöke is. Felhívta a figyelmet, hogy míg Magyarországon a lakásokban zömmel tulajdonosok élnek, addig a példaként felhozott Nyugat-Európában jellemzően bérlők. A lakók őket se bombázták hasonló ötletekkel, maguk ilyen előterjesztéssel nem éltek, a kabinet eddig őket se hívta. Emlékei szerint a kormányok 2008 óta nem folytatnak velük érdemi egyeztetéseket. Kétségtelennek nevezte, hogy a legfelső szinteket a kevésbé módosak választják, de tapasztalatai szerint akad, aki épp oda vágyik. Ráadásul a lakók közötti, a kormány által feltételül támasztott egyetértést is lehetetlen lesz megteremteni.

A Lázár János által példaként említett Hódmezővásárhelyen talán nem lenne annyira összetett feladat néhányakat családi házakba költöztetni, de ezt Budapesten – ahol messze a legtöbb a panelépület - Kaplonyi György teljesen kivitelezhetetlennek tartja. Ráadásul, míg (a Lázár János által képviselt, korábban irányított) Hódmezővásárhelyen a szakember meglátása szerint várospolitikai okokból kevéssé újították fel a paneleket, addig például a szomszédos Szegeden, vagy épp Dunaújvárosban, Székesfehérváron már szinte csak szigetelt panelt látni – fogalmazott. (A példaként említett hódmezővásárhelyi házakban az Index helyszíni riportja szerint senki nem tudott az elképzelésekről, de a kiköltöztetés gondolatát mindenki elvetette.)

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Vissza nem térítendő forrásra alapozó panelfelújítási programot ugyanakkor feltétlenül üdvözölnének. Egy ilyen akció szerinte politikailag is sokat hozna a konyhára. A most futó kamatmentes kölcsön ezt szerinte se váltja ki.

Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője pontos adatok híján nem kommentálta a kormányelképzeléseket. Elsősorban azt üdvözölné, ha a kabinet felülvizsgálná a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és a Miniszterelnökség építésügyi államtitkársága is összefésülné ezzel saját elképzeléseit. Rendkívül feszítőnek nevezte a paneleket is magába foglaló teljes magánlakás-állomány energiahatékonnyá tételét, amihez vissza nem térítendő állami támogatást is szükségesnek tart. E tárgyban panelelbontást javasló tanulmánnyal eddig nem találkoztak.

Lázár János az elmúlt hetek során többször felvetette: a mintegy 550 ezer – több mint 1,1 millió lakónak otthont adó - hazai panellakás életciklusa lejárt, így egyeztetéseket kezdeményeznek az érintettekkel a lebontásra, a visszabontásra vagy a felújításra. Tanulmányaik szerint ezek statikailag megfelelőek, de rendkívül korszerűtlenek. Szerinte a legfelső szint plusz negyven vagy mínusz húsz fokban „nem feltétlenül a legélhetőbb”. További konkrétumok említése nélkül felvetette: állami támogatást is nyújtanának azért, hogy aki nem kíván tovább panelben élni, családi házba költözhessen.

Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!