Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Ki segít rajtuk? - Virágzik az uzsora a statisztikák mögött

Népszava|2017. jún 13. 05:00
[A+ A-]

Tiszabura - Google Street View

Tizedére csökkent az uzsora-bűncselekmények száma, de a javulás statisztikai. Ma pénz helyett élelmiszert adnak hitelre, feljelentés alig, a rendszert a piaci igény tartja életben.

"Parancsra nem tudjuk megszüntetni”

Tiszabura, szerda reggel. Több százan várakoznak a helyi posta előtt, ilyenkor, hónap elején érkezik a családi pótlék, azt jönnek felvenni az asszonyok. Régebben jól megtermett férfiak is álldogáltak közöttük kockás füzetekkel: amint kijött a postáról valaki a pénzzel, máris elé álltak, s kérték az előző hónapban kölcsönadott pénzt, extra kamattal megterhelve persze. Négyezer forint után nyolcezret kellett visszaadni, s ha valaki nem tudott épp fizetni, mert gyógyszerre vagy másra kellett, egy hónappal később tizenhatezerre rúgott a tartozás.

Mióta szigorúbban büntetik az uzsorahitelezést - vagy legalábbis elindulnak a rendőségi eljárások, amelyek a megfélemlített tanúk miatt bírósági ítéletig rendszerint már nem jutnak el –, a „látható” uzsorázás a peremvidék falvaiban „láthatatlanná” vált. Ám a rendszer továbbra is működik, csak pénz helyett természetben, vagyis élelmiszerben adják a kölcsönt.

A tiszaburai roma értelmiség emblematikus alakja, a jelenleg épp politológia doktorijára készülő idősebb Farkas László szerint a 3200 fős faluban mindenki tudja, melyik az a néhány bolt, ahol nem kell azonnal pénzzel fizetni, felírják a tejet, kenyeret „hozomra”. Az árucikkeket azonban a rendes bolti ár háromszorosáért adják: például a közeli városban 500 forintért megvehető csirkecomb kilója itt 1500-ba kerül. Az élelmiszeren sokkal nagyobb haszon van, mintha pénzt adnának kölcsön, s a lebukás veszélye is jóval alacsonyabb. Később aztán eljön a pillanat, amikor a havi bevétel már nem fedezi a boltban egyre csak dagadó kontót. Régen ilyenkor eltörték az adós kezét, fenyegetőztek, volt, akinek a házát is elvették. Ma már „finomodtak a módszerek”, az uzsorások is okosabbak lettek: inkább elengedik a delikvenst, elvégre épp elég pénzt kiszívtak belőle a bolton keresztül, s pár hónap múlva úgyis visszatér hozzájuk.

Miskolcon a városszéli Lyukóvölgyben nagyon sok roma család él komfort nélküli hétvégi házakban. Bérletre nincs pénzük, hó elején családostul begyalogolnak a négy-öt kilométerre lévő városi boltba, s ott megveszik a tartós élelmiszereket. Hó közepére azonban már elfogy a pénz, s az élelem is. Váradi Gábor, a miskolci roma nemzetiségi önkormányzat vezetője szerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő, rendes munkához nem jutó családok pontosan tudják, ilyenkor melyik házhoz kell bekopogtatni, hogy extra pénzért ugyan, de élelemhez jussanak.

A rendőrség nemigen foglalkozik az uzsorával, hisz feljelentés legtöbbször nincs. Az önkormányzat is félrefordítja a fejét, nem dolga, hogy beavatkozzon, ráadásul a hálózatok működtetői fenntartanak egyfajta rendet is, nincsenek balhék – osztja meg tapasztalatait az Edelényben élő Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke.

Az uzsora, noha alapvetően igen sötét ügy, mégsem fehér vagy fekete – mondja a borsodi térségben több településen jelenlévő egyik segélyszervezet munkatársa. - Kiszolgáltatottá teszi és megalázza a szegény sorban tengődőket, másrészt viszont ezt a viszonyrendszert hatalmi eszközökkel, parancsra nem tudjuk megszüntetni, amíg lesz rá piaci igény. Ha valakinek este nyolckor befullad a gyerekeke, s a mentők nem jönnek ki, a tizenöt kilométerre lévő kórházba pedig csak hatezer forintért fuvaroz el valamelyik ismerős, akkor az uzsorás az egyetlen segítség. Ugyanez a helyzet, ha elfogy a segély vagy a családi pótlék. A „rendes" boltban hozomra nem adnak semmit, ellenben az uzsorás boltjában – persze két-, háromszoros áron - ekkor is lehet kenyeret, lisztet, olajat venni. A szükség pillanatában a segítségnyújtás egyetlen formája maga az uzsora - mondja.

Hogy milyen körmönfontan be lehet vonzani az adósságcsapdába a legszegényebbeket, arra jó példa Túrricse, ahol maga a polgármester vált népnyúzóvá. A Célpont számolt be róla, hogy Garda Endre, a hétszáz lelkes szabolcsi falu vezetője pályázati pénzből nyitott egy szövetkezeti szociális boltot, a közmunkásoknak pedig nem pénzt, hanem jegyet adott, amivel csak az ő boltjában lehetett vásárolni. A helyiek több mint egy évig tűrték az embertelen rendszert, aztán fellázadtak: jelenleg eljárás folyik a polgármester ellen.

Doros Judit

Statisztika mögé rejtett uzsora

Látványosan csökkent az uzsora-bűncselekmények előfordulása, amióta 2013-ban az alapvető jogok biztosa átfogó jelentést készített a jelenségről és felszólította a kormányt, hogy több minisztérium munkájának összehangolásával komplex kríziskezelő szolgáltatást hozzon létre az uzsora-áldozatok segítésére. A Fidesz azóta a valóság statisztikák mögé rejtésével próbálja elérni, hogy az ombudsmannak ne legyen oka újabb vizsgálatra, a parlamenti ellenzéknek pedig még a téma felvetésére sem. Pár hete Rétvéri Bence államtitkár, az Orbán-kabinet - sok pénzért bármit - megmondó embere közölte, hogy az utóbbi négy évben tizedére esett vissza az uzsora-bűncselekmények száma. A legszegényebb rétegekkel valóban foglalkozó társadalomkutatók szerint azonban minden korábbinál több formában, soha nem látott méretekben virágzik a legelesettebbek ily módon történő kifosztása.

A trükkök azt próbálják leplezni, hogy a kormány teljesen sikertelen a legelesettebb rétegek felemelésében, nem tudja és szociálpolitikai alapelveiből kiolvashatóan nem is akarja megváltoztatni azokat az élethelyzeteket, amelyek éltetik az uzsorázást. Az ombudsman javaslatai közül tehát jóformán semmi nem valósult meg, szó sincs például olyan mikrohitelezési programról, amit a biztos kifejezetten a kormány figyelmébe ajánlott. Marad a látványstatisztika, ami megnyugtat mindenkit, aki életében még soha nem járt elzárt borsodi, dél-baranyai, jászsági vagy szabolcsi falvakban és ezután sem akar elmenni oda. Aki meg ott él, úgysem olvas újságot, nem néz internetes híreket, bármit lehet mesélni róla.

Azt többen is megírták: a látványos statisztikai javuláshoz hozzájárul, hogy a szociális helyzetük végletes romlása miatt bajba került családok nem tesznek feljelentést, vagy fenyegetésre, de főként az éhezés félelmétől vezetve visszavonják vallomásaikat. Az azonban eddig nem került szóba, hogy az uzsorásokat a bíróságok sem ezen a címen ítélik el, hogy ne rontsák a statisztikát. A legutóbbi példa a Nyíregyházi Törvényszék internetes oldalán olvasható: a másodfokú tanács május végén jogerősen többrendbeli zsarolás bűntette miatt ítélte el a "dombrádi zsarolók" néven elhíresült párost, a statisztikákban tehát ezen a soron jelennek meg, és csak az ítélet indoklásából derül ki, hogy valójában 50 százalékos kamatra uzsorakölcsönöket adtak a legszegényebbeknek.

Gulyás Erika

A mélyszegénység vámszedői

Ha nem lenne rá kereslet, nem virágozna az uzsora, állítja Béres Tibor szociológus. Az Autonómia Alapítvány munkatársa szerint, ha egy család ma bajba kerül, sehonnan nem kap segítséget, az uzsorás pedig sokszor az éhenhalástól menti meg a családot.

- Mi kellene ahhoz, hogy ne csak a bűnözési adatokban, hanem a valóságban is visszaszoruljon az uzsorázás?

- A jövedelmi szegénységet kellene fokozatosan csökkenteni, hiszen ha nem lenne rá kereslet, nem virágozna az uzsora. Ehhez munkahelyek kellenének, helyi termelés és piac. Az adományok és segélyek, amelyek például uniós forrásból érkeznek, csak erősítik a függőséget a leghátrányosabb helyzetű településeken, s ha ezek megszűnnek, marad a teljes ellátatlanság.

- Mi az, ami nincs?

- Ezekben a falvakban ma már nincs bolt, ahol tejet, kenyeret lehetne venni megfizethető áron, nincs semmilyen egyéb szolgáltatás, sőt kocsma sincs, persze, hogy virágzik a „boltocskázás”, az élelmiszeruzsora. Rátett egy lapáttal, hogy 2015 márciusától megszüntették az adósságkezelési szolgáltatást, az így adható önkormányzati segélyt. Ha egy család ma bajba kerül, sehonnan nem kap segítséget. Ilyen helyzetek megoldására nincsenek banki mikrohitelek sem, marad az uzsorás. Egyre mélyebbre jutunk, bár nem csak a mai kormány sikertelen a leszakadó kistérségek felemelésében.

- Sokfelé működik szociális bolt, a falugondnokok is segíthetnek a bevásárlásban.

- A szociális boltok addig működnek, amíg van forrás a támogatásukra, s mire megszűnnek, többnyire rég bezárt a korábbi élelmiszerüzlet, rosszabb lett a helyzet, mint előtte. A falugondnok pedig nem tud bevásárolni egy település minden családjának a szomszéd város olcsó áruházában.

- A polgármesterek miért nem követelik hangosan a változásokat?

- Ők a politikának vannak kiszolgáltatva, nem mernek ugrálni, mert a kormány tovább farag a forrásaikból. Ráadásul a fejlődést ígérő telepprogramokba sem tudnak mindenkit bevonni, így inkább lemondanak róla, nehogy még nagyobb legyen a feszültség.

- A rendőrség kiszed a sorból egy-két durva uzsorást, de a többséget engedi működni. Miért?

- A körzeti megbízottnak is ott kell maradni a faluban holnap is, őt is fenyegetik, vagy csak nem tudja bizonyítani, amit tud, mert nem tesz vallomást senki. Ráadásul nem is olyan egyszerű megmondani, ki az uzsorás és ki a jóhiszemű segítő, mert azt a roma vállalkozót is gonosztevőnek állítják be, aki a vagyona egy részét kamatmentes kölcsönként adja oda a környezetében élőknek.

- Az uzsorázás romakérdés?

-Szegénykérdés, de mivel a roma szegregátumokban a legjellemzőbb a mélyszegénység, valójában az, roma-kérdés, jóllehet számos kollégám másként látja ezt. Az Autonómia Alapítványnál az ilyen jelenségek felszámolására dolgozunk ki javaslatokat, de ma Brüsszelben hamarabb meghallgatnak bennünket, mint a magyar kormány, így nem tudjuk, mikor csökkenhet a valóságban is, nemcsak papíron az uzsorázás.

G. E.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!