Előző
Következő
új cikk

Belföld

Orbán már tudta - Eljárást ér a kvótaharc

Népszava|2017. jún 12. 18:40
[A+ A-]

Fotó: Thinkstock

Nem véletlenül rontott ismét Európára a kormányfő a magyar parlamentben hétfőn menekülttémában: Orbán Viktor vélhetően már tudta, Brüsszel nem áll meg a kvóták ügyében.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, amiért több mint másfél éve nem hajtja végre a Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők áthelyezéséről szóló uniós jogszabályt - értesült a Népszava. Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos előreláthatóan kedd délután fogja bejelenteni a testületi döntést. Magyarország mellett Csehország és Lengyelország is hivatalos felszólító levelet kap Brüsszelből a “kvótarendszer” szabotálása miatt.

Avramopulosz nyilatkozata nem fog nagy meglepetést kelteni, mivel egy hónappal ezelőtt azzal fenyegette meg a menedékkérők EU-n belül elosztásának ellenálló tagállamokat, hogy ha záros határidőn belül nem tesznek vállalásokat, a brüsszeli testület júniusban “teljeskörűen ki fogja használni a Szerződésekből adódó hatásköreit”. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök néhány napja a prágai Károly Egyetemen már szintén belengette a kötelezettségszegési eljárást, amikor azt mondta: a közösen hozott törvényeket be kell tartani, másként az uniós “kormánynak” nem marad más eszköze, mint a szankció.

“Az Európai Bizottság az uniós szerződések őre. Az EU jogszabályait minden tagállamnak végre kell hajtania. Ebből következik, hogy a Bizottság ellenőrzi és ha kell, kikényszeríti a közösségi törvények betartását” - nyilatkozta hétfőn Alexander Witterstein bizottsági szóvivő. A brüsszeli testületet az sem tartja vissza az eljárás megindításától, hogy Magyarország és Szlovákia - Lengyelország támogatásával - az Európai Bíróságon megtámadta a “kvótahatározatot”. A megsemmisítési keresetnek azonban nincs felfüggesztő hatása - mondták lapunknak illetékesek. Ráadásul a pereskedő felek május 10-i bírósági meghallgatásán a bírák többsége kevésbé volt vevő a magyar érvekre, inkább aziránt érdeklődött, hogy a két renitens ország miért nem mutat szolidaritást a menekülthullám által leginkább sújtott tagállamok iránt. Brüsszelben általános a vélemény, hogy a taláros testület ősszel esedékes ítéletében az Európai Bizottságnak fog igazat adni. A verdiktet megelőző főtanácsnoki indítvány július 26-ikán hangzik el.

Az Európai Unió belügyi tanácsa 2015. szeptemberében két határozatot hozott arról, hogy a tagállamok 2017. szeptemberéig vállalják 160 ezer nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését Olaszországból és Görögországból. A jogszabályt négy ország - köztük Magyarország - nem szavazta meg, ennek ellenére az életbe lépett. Hazánknak összesen 1294 embert kellene átmenetileg - menekültügyi eljárásuk idejére - befogadnia, mostanáig azonban egyetlenegyet sem vállalt. Csehország a 2691-es keretből eddig 12 személyt helyezett át Görögországból, Lengyelország pedig szintén senkit. A prágai kabinet nemrégiben bejelentette, hogy felfüggeszti a “kvótahatározat” végrehajtását. A három ország arra hivatkozik, hogy az áthelyezés egyébként is döcögve halad, a tagállamok a kijelölt létszámnak alig több mint 10 százalékát osztották szét maguk között, ami arról árulkodik, hogy a miniszterek eleve elhibázott döntést hoztak. Beadványukban a magyarok és a szlovákok azt is kifogásolják, hogy a tárcavezetők semmibe vették az állam- és kormányfők írásba foglalt útmutatását, amikor önkéntes vállalások helyett kötelező kvótákat határoztak meg.

Orbán fenyegetőzésbe kezdett

Nyílt politikai zsarolásokkal állt elő Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. A kormányfő szerint felfoghatatlan, hogy "Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll". Szerinte Magyarország nem Európa-ellenes, sosem volt az, éppen ellenkezőleg, a kormány egy igazi európai álláspontot képvisel, a hatályban lévő európai szerződést védi, benne a tagállamok és Brüsszel közötti eredeti munkamegosztással.

Ehhez képest abszurdnak nevezte, hogy Brüsszelben ma egy "pénzügyi spekuláns" szabja meg, "merre van az előre". Európai vezetők "hajbókolnak" Soros György előtt, aki megmondhatja, mit kell tennie Európának. A miniszterelnök szerint ma a magyar emberek többsége úgy gondolja, "Brüsszel fordítva ül a lovon", és nem engedhetjük meg, hogy átvegye az irányítást. Meg is nyugtatott mindenkit: „amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke és itt állhatok, addig a kerítés a déli határon is állni fog” - jelentette ki. Orbán azt is hangoztatta, hogy amíg Magyarország demokratikus alapokon áll, nem fogadja el, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen nemzeti jogainkból. „Aki támogatja a bevándorlást és lebontaná a kerítést, ismeretlen múltú, identitású és célú migránsokat telepítene Magyarországra, az az emberek, a nemzet, a haza ellenére cselekszik” - vélekedett a kormányfő.

Az ellenzék nem kímélte Orbánt mindezek után. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszautasította Orbán állításait a nemzeti konzultációra alapozott "magyar közvélemény" ügyében, hiszen szerinte az biztosan nem fejezi ki hitelesen, mit is gondolnak az uniós politikáról a magyarok. Tóth ezután a Szent László-emlékév kapcsán azt mondta, Szent László volt az első, aki kimondta: tegyünk igazságot, a tolvajokat meg kell büntetni. Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint az országot a migránsok mellett Orbán rögeszméitől is meg kell védeni, aki mindenhol Soros Györgyöt és Simicska Lajost látja, Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig úgy fogalmazott: az, hogy Orbán Viktor szerint Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára állt, azt mutatja, hogy a miniszterelnöknél végleg elgurult a gyógyszer.

Nem nyugszanak bele a civilvegzálásba
„Ez a törvény el akarja fojtani a demokratikus hangokat Magyarországon, éppen akkor, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne. Azokat a magyar állampolgárokat támadja, akik a korrupció és az önkény ellen küzdenek, és kiállnak a szabad és független média, a nyilvános vitakultúra mellett” – közölte Goran Buldioski.
A Nyílt Társadalom Alapítványok európai igazgatója szerint abszurd felvetés, hogy a demokratikus részvétel a nemzetbiztonságot fenyegetheti. „A törvény nyíltan szembemegy az egyesülés szabadságát és a tőke szabad áramlását védő uniós szabályokkal. Ezzel az európai demokrácia alapjait ássa alá. A törvény a magyar embereket képviselő szervezetek elhallgattatását célozza, ezért nem szabad elfogadni” - állítja Buldioski.
A kabinet márpedig nem tervezi, hogy visszalépjen, ma mindenáron elfogadják a törvénymódosítást a Házban, s folytatják a támadásokat a civil szervezetek ellen. Ezt bizonyítja a kormánylap hétfői cikke is, hiszen a Magyar Idők szerint "virtuális irodába bejelentett angol társaságként működik" a Migration Aid International. „Az, hogy nem vagyunk Magyarországon bejelentve, a magyar bürokrácia malomkerekein múlik most. Elindítottuk ezt az eljárást még tavaly, és elvileg napokon belül véglegesedni fog" – reagált a szervezet szóvivője.



Halmai Katalin (Brüsszel), Zoltai Ákos

Lájkoljon minket a Facebook-on is!