Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ab-verdikt: alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés

MTI|2017. jún 13. 14:27
[A+ A-]

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését; a mulasztást év végéig pótolnia kell - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában.

Az ügyben egy bíró támadta a büntetés-végrehajtási törvényt és egyik rendelkezésének megsemmisítését kérte, mert a pénzbüntetés a más okból elrendelt fogva tartás ideje alatt nem évül el, így korlátlan ideig végrehajtható. Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló több mint fél évtizeddel ezelőtti, Pest megyei büntetés-végrehajtási ügyekben lopás miatt kiszabott 105 ezer, illetve 60 ezer forintos pénzbüntetést változtattak át meg nem fizetése miatt 348, illetve 300 napi szabadságvesztésre, ám azok letöltését az elítéltek a más ügyekben jogerősen kiszabott szabadságvesztések végrehajtása miatt nem kezdhették meg.

Az Ab eljárása során megkereste az igazságügyi minisztert, aki szerint a kifogásolt rendelkezések nem ellentétesek a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményével. Az Alkotmánybíróság a bíró indítványát részben megalapozottnak találta és megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megfelelően szabályozta a pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését azon esetekben, amikor az elítélt meghatározott időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

Az Ab indoklásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás eredményeként ha a pénzbüntetés kiszabását követően az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, a pénzbüntetés, illetőleg annak átváltoztatása nyomán a szabadságvesztés végrehajtása akár 40 év elteltével is megtörténhet. A testület szerint a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával sújtott elkövetőkhöz képest észszerű indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vizsgált szabályozás.

Az Ab ugyanakkor a bírói indítványtól eltérően nem tartotta indokoltnak a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítését, mert az alaptörvény-ellenesség a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések hiányosságára, szabályozatlanságra vezethető vissza. Álláspontja szerint jelen ügyben van lehetőség arra, hogy "hatályos jog kíméletével" járjanak el. Az alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé, mellyel biztosítható, hogy a pénzbüntetés szabályozása megfeleljen a törvény előtti egyenlőség követelményének.

Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget.

A többségi határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók fűztek különvéleményt. A határozat az Ab honlapján olvasható.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!