Előző
Következő
új cikk

Belföld

Muszlimok, menekültek a célkeresztben

Népszava|2017. jún 14. 05:10
[A+ A-]

Korábbi felvétel a déli határnál FOTÓ: Vajda József

Odacsap az Európai Bizottság az internetes gyűlöletbeszédnek. A legnagyobb arányban Magyarországon távolítottak el gyűlöletkeltő tartalmakat.

Leginkább a menekültek ellen irányuló xenofób tartalmak, valamint a muszlimellenesség voltak az internetes gyűlöletbeszéd táptalajai az elmúlt évben - derült ki az Európai Bizottság (EB) júniusi jelentéséből. A xenofóbia az esetek 17,8, míg a muszlimgyűlölet 17,7 százalékát tették ki a különböző közösségi portálokon. Ezt követték az etnikai származást (15,8 százalék), valamint a szexuális orientációt (12,7 százalék) érintő, gyűlöletkeltő tartalmak.

A nemzeti hovatartozás kérdése 9,1 százalékban, a nyíltan antiszemita kijelentések az esetek 8,7 százalékában kerültek elő, majd a faji megkülönböztetés (ugyancsak 8,7 százalékban), illetve a vallás (4,5 százalék). Megjelent a gender, vagyis a társadalmi nem kérdésköre is, a gyűlöletkeltő tartalmak 2,8 százaléka irányult erre.

Az EB és a közösségi oldalakat működtető cégek (Facebook, Google, Twitter, Microsoft) tavaly májusban magatartási kódexet fogadtak el, melynek célja az internetes gyűlöletbeszéd visszaszorítása. A cégek mindenekelőtt arra vállaltak kötelezettséget, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó érvényes bejelentéseket 24 órán belül felülvizsgálják, és az ilyen tartalmat eltávolítják vagy - ha szükséges - az európai jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályok alapján hozzáférhetetlenné teszik. A kódex az átláthatóságra vonatkozó módszerek, valamint a propagandaellenes lépések szükségességét is kiemelte.

A civil szervezetekkel karöltve, tavaly ősszel, illetve idén tavasszal végzett felmérés elsődleges célja az volt, hogy megnézzék, a tech cégek mennyire tartják magukat vállalásaikhoz. Kiderült: az elmúlt egy évben jelentős előrelépéseket tettek a platformjaikon megjelenő gyűlöletbeszéd visszaszorításában, a tavaly őszi eredményekhez képest csaknem megkétszereződött a bejelentett, jogsértő tartalmak eltávolítási aránya.

Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos biztatónak nevezte az eredményeket. - Ugyanakkor a vállalatokra nagyobb felelősség hárul és tovább kell fejlődniük ahhoz, hogy teljesíteni tudják valamennyi kötelezettségvállalásukat. Számomra az is fontos, hogy visszajelzést adjanak a jogellenes gyűlöletbeszéd bejelentőinek - fogalmazott.

Magyarországon az EB megbízásából a Háttér Társaság végezte a monitorozást. Tájékoztatásuk szerint a tavaszi projektszakasz során összesen 103 bejelentést teszteltek, ezek közül 34 a szexuális irányultságra vagy nemi identitásra irányuló gyűlöletbeszéd-incidens volt. Jelentettek 21 antiszemita, 30 cigányellenes, 6 muszlimellenes és 24 idegengyűlölettel teli tartalmat (közösségi oldalakon közzétett videókat, bejegyzéseket, hozzászólásokat) is.

- Mivel a Youtube esetében a videókat és a hozzászólásokat is monitoroztuk, az esetek mintegy kétharmadában hozzájuk tettünk bejelentést; a Twitterről 13 bejegyzést jelentettünk, a Facebookról pedig 23-at. A bejelentett tartalmak a magyar jog szerint jogellenesek voltak, vagyis erőszakra vagy gyűlöletre uszítottak: az egyes csoportok vagy az ahhoz tartozó emberek halálát vagy kiirtását, fegyverrel való megtámadását vagy levadászását helyezték kilátásba - írták.

Az EB összesítése szerint Magyarországon távolítottak el legnagyobb arányban gyűlöletkeltő tartalmakat.

A bizottság jelezte: folytatják a magatartási kódex végrehajtásának ellenőrzését a társadalmi szervezetek segítségével.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!