Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ahmed H. - Indokolta a bíró a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését

nepszava.hu|2017. jún 15. 13:16
[A+ A-]

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.

Az elsőfokú ítéletben a Cipruson élő szír férfit határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék, és tíz év fegyházra ítélte. A szabadságvesztés mellett a törvényszék a férfit végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről, és döntött arról, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az Amnesty International európai irodájának igazgató-helyettese -  ahogy még tavaly decemberben a Népszava a brit The Guardian alapján megírta - Szegeden követte a tárgyalást.  Gauri van Gulik akkorleszögezte: a döntés a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazás brit Guardianáról árulkodik, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról.

A férfi egyébként nem is volt menekült, 10 éve tartózkodási engedélye volt Cipruson, idős szüleinek szeretett volna segíteni, hogy bejussanak az Európai Unió területére. Az Amnesty igazgató-helyettese azt mondta: Ahmed nem is lázította a tömeget, hanem megpróbált párbeszédet folytatni a tömeg és a rendőrség között. „Az általunk tudottak ismeretében ez az ítélet az igazság megcsúfolása” - fogalmazott van Gulik. A Guardian kitért arra is, hogy a bíró több mint húsz, a védelem által hozott tanú meghallgatását utasította vissza és azt sem vette figyelembe, hogy az ügyészség koronatanúja, egy rendőr, nem tudta biztosan azonosítani H.-t. A szír férfi egyébként elismerte ugyan, hogy eldobott valamit az összecsapások alatt, de utána viszont ő próbált közvetíteni a két oldal között. A bíróság tényként állapította meg: H. háromszor dobott tárgyakat a rendőrség felé, de arról nincs semmiféle információ, hogy bárkit eltalált volna, nem sérült meg senki – derült ki az Index helyszíni tudósításából. 

Az ítélet ellen az ügyészség hosszabb tartalmú szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője a terrorcselekmény vádja alóli felmentést és a büntetés enyhítését kérte fellebbezésében.  A szír férfi védelmét Bárándy Péter egykori igazságügy-miniszter látta el a másodfokú tárgyaláson, amelyet komoly biztonsági intézkedések mellett jelentős médiaérdeklődés kísért. 

lásd még: Hamisan fordították le a Röszkénél tüntető menekült vallomását

A Fővárosi Ítélőtáblán elhangzottak a perbeszédek. Az ügyész azt emelte ki, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül folytatta le a tárgyalást, és a vádlott személyében magas társadalmi veszélyesség rejlik, ezért lényeges súlyosítást tart indokoltnak. Ahmed H. ügyvédje, Bárándy Péter azzal érvelt,  hogy az elsőfokú döntés megalapozatlan, az ítélet hiányos tényállást tartalmaz és iratellenesség hibája is fennáll. Ahmed H. - aki valamiféle szimbólummá is vált - az utolsó szó jogán hangsúlyozta: elutasítja a vádakat. 

Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró indoklásában elmondta: az elsőfokú bíróságnak - az esetleges vádlotti fenyegetések vagy követelések tartalmát illetően - a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelnie, mérlegelnie kellett volna. Ehelyett a bíróság a tényállást úgy állapította meg, hogy az ítéletből nem derült ki, milyen konkrét indokok alapján fogadta vagy vetette el az egyes bizonyítékokat, és valójában melyik konkrét bizonyítékra és milyen érvelésre alapozott. Márpedig ez a mulasztás a vádlott cselekvésének jogi minősítését alapvetően befolyásolja.

A bíró leszögezte:  terrorcselekményt az követ el, aki egy állami szervezetet - például hivatalos személy elleni erőszakkal - rá akar kényszeríteni arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Az eljárás során meg kellett vizsgálni, hogy a vádlott elkövetett-e ilyen bűncselekményt, és ha igen, azt milyen céllal tette, terrorista jellegű volt-e. Az elsőfokú bíróság a rendőrök megdobálásának tényét megállapította, és azt is, hogy ennek célja a határátkelőhely megnyitása és angol tolmács biztosításának elérése volt - tette hozzá a bíró. Rámutatott: az elsőfokú bíróságnak annak eldöntésével is foglalkoznia kellett volna, hogy a vádlott reakciója nemcsak indulati cselekmény volt, amit maga is elismert.

"Fontos lépés az igazság felé vezető úton."
A  döntés is világossá teszi, hogy az Ahmed elleni bizonyítékokat nem vizsgálta meg megfelelően az első fokon eljáró bíróság, és arra utal, hogy tévesen ítélték el. Nem lehet komolyan azt gondolni, hogy Ahmed néhány tárgy eldobásával terrorcselekményt valósított meg. Az új eljárás lehetőséget ad arra, hogy a végre igazságot szolgáltassanak neki, és felmentsék a terrorcselemény vádja alól - írja közleményében az Amnesty International Magyarország jogi szakértője. Demeter Áron kiemelte:  a mai döntés egy fontos lépés az igazság felé vezető úton Ahmed H. számára.

Ezeket a körülményeket a bíróság azonban nem értékelte. A vádlott a tolmács követelését és a dobálást is elismerte, de tagadta, hogy kordonfeldöntéssel, vagy a rendőrök megtámadásával fenyegetett volna. Tagadta azt is, hogy kétórás ultimátumot adott a határ megnyitására.

Az elsőfokú bíróság a követelések tényét és azok pontos tartalmát korántsem következetes és egybehangzó vallomások alapján állapította meg. A videofelvételek között nincs olyan, amely önmagában alátámasztaná a fenyegetéseket - jelentette ki a bíró.

Közölte: a különböző tartalmú bizonyítékok között van olyan, amely alátámasztja a vádban szereplő követelések elhangzását. A bíró emlékeztetett arra, hogy az első fokú bíróságnak jogában állt bármely bizonyíték elfogadása és a tényállas arra alapozása.

Ennek során azonban kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlottra terhelni - jelentette ki Mezőlaki Erik.  És eleget kell tenni annak az indoklási kötelezettségnek is, amely szerint az ítéletből magából megállapíthatónak kell lennie, melyik bizonyítékot mennyiben és miért fogadta el, vagy miért vetette el a bíróság.  A jelen ügyben az elsőfokú bíróság a vallomásokat nem ütköztette a vádlotti megnyilvánulások pontos tartalmának megállapításakor - mondta a bíró.

Az ítélőtábla elrendelte, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság új tanácsa tárgyalja. Megállapította továbbá, hogy a másodfokú eljárás során közel 450 ezer forint bűnügyi költség merült fel.

Mezőlaki Erik bejelentette azt is, hogy az ítélőtábla a vádlott előzetes letartóztatást továbbra is fenntartja, ami az elsőfokú bíróság megismételt eljárásában a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. A rendelkezést az ügyész, a vádlott és ügyvédje is tudomásul vette, így az jogerős.

Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán Ahmed H. elutasította a terrorcselekmény vádját. Azt mondta: terve az volt, hogy a háborús övezetben élő családján segítsen. Mindössze egy olyan országba szerettek volna menni, ahol menedéket kapnak. Beszámolt arról is, hogy Magyarországig embertelen körülmények között utaztak, és a határzárról nem tudtak. Súlyos cukorbeteg édesanyja rosszul lett a határon, rajta a Magyar Vöröskereszt egyik munkatársa segítettgyógyszerrel. Ezen a segítségen felbuzdulva ment oda a magyar rendőrökhöz, hogy kérje, engedjék átmenni a gyerekekkel, asszonyokkal érkező csoportját a határon.  Elmondása szerint egy pakisztáni vagy afgán férfi elvette tőle a megafont, és az édesanyját kezdte szidni, ezért mérgében őt, nem pedig a rendőröket kezdte dobálni. Miután látták, hogy nem nyílik meg a határ, távoztak. 

Beszélt arról is, hogy alvás közben fogták el, akkor szembesült az ellene felsorakoztatott súlyos vádakkal. Ahmed H. hivatkozott arra, hogy soha nem volt gondja a hatóságokkal, pedig már negyvenéves, de ha meghallják az emberek a nevét, egyből azt gondolják, terrorista.

Csökken az Európába érkező menekültek száma
Az ENSZ szerint csökken az Európába érkező menekültek száma. 2017-ben ugyanis naponta 73 189 bevándorló érkezik tengeren keresztül a kontinensre, míg 2016 ugyanezen időszakában ez a szám 211 433 volt. Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője az AFP-nek elmondta, hogy naponta 80-100 ember érkezik a Görög-szigetekre, miközben tavaly a napi átlag 2500 volt.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!