Előző
Következő
új cikk

Belföld

Elnyelte a zöldenergiát a bürokrácia

Népszava|2017. jún 16. 05:07
[A+ A-]

Nagy reményekkel vágtak bele a beruházásba. A szerző felvétele

Egy holland cég tíz éven át küzdött azért, hogy a biogázerőművet állítson üzembe egy somogyi településen, Várdán. De mintha mindenki összeesküdött volna a munkahelyeket is teremtő zöldenergia ellen.

Nemcsak a helybelieknek, hanem a környékbeli települések alacsony képzettségű állástalanjainak is a reményt jelentette a várdai biogázüzem, és az azzal párhuzamosan felépíteni tervezett virágkertészet, hiszen az utóbbi legalább hetven munkanélkülinek adhatott volna biztos megélhetést – nem véletlen, hogy a faluban, de a szomszédos Jutában, Somogyjádon, Magyaregresen, Hetesen sokan elvégezték az egy éves, alapfokú kertész tanfolyamot, bízva benne, hogy ezzel majd előnyt élveznek a felvételnél.

A holland Joob Kurtjens, a befektető Kurtjens BV és a várdai erőművet működtető Bio-E Kft. tulajdonosa 2007-ben jelentkezett az üzem és a kertészet 2,5 milliárd forintos ötletével a várdai önkormányzatnál, majd megvásárolt 26 hektár földet a település jutai határában. Az első probléma ekkor jelentkezett: a szomszédos falvak környezeti ártalmakra hivatkozva bőszen ellenezték a biogáz-üzemet – amit a németalföldi befektető nem értett, hiszen Hollandiában szinte minden település határában működik ilyen, olcsó bioenergiával ellátva a környéken élőket –, így csak két évvel később kezdődhettek meg a földmunkák. Megépült egy uniós normáknak megfelelő, teljesen zárt rendszerű, környezetvédelmi engedélyekkel rendelkező technológiára épülő erőmű, amely növényi és állati hulladékból, valamint szennyvíziszapból állított volna elő villamosenergiát, a keletkező hőt pedig a szintén ott épülő üvegház-kertészet fűtésénél tervezték felhasználni. A próbaüzemet 2009 végére ígérték, a kertészet egy évvel később épült volna fel, ám a magyar hivatali útvesztőben az engedélyezések megcsúsztak. Emellett az is kiderült, az áramszolgáltató sem lelkesedik a bioerőmű áramáért – Hollandiában az ilyen üzemeknél amúgy a helyi áramcég építi ki a hálózati rácsatlakozást és a vezetékrendszert, itt a Kurtjens BV-nek kellett. Így a bokrétaünnepséget is csak 2010 szeptemberében lehetett megtartani, a próbaüzemre pedig újabb négy évet kellett várni. A hollandok azután pedig már különösen óvatosan nyilatkoztak az erőmű elindításáról, hogy kiderült: a gáz átvételére sem találtak idehaza partnert, így palackozva kellett volt azt Ausztriába szállítaniuk.

Tavalyelőtt augusztusban azonban mégiscsak sikerült befejezni az építkezést, az avatóünnepségen a helyi potentátok mellett Elzo Molenberg, a budapesti holland nagykövetség első titkára, a nagykövet helyettese is részt vett. Varga András, a Kaposvár melletti falu polgármestere akkor történelmi lépésnek nevezte a település életében a beruházást, ami nem is csoda, hiszen az üzem iparűzési adója Várda költségvetésének harmadát-negyedét tette volna ki, nem beszélve az ettől kezdve megvalósíthatónak tűnő virágkertészetről, amely több tucat munkahelyet teremtett volna.

Tavaly tavasszal aztán kiderült, elsietett volt az öröm: a próbaüzem alatt a kaposvári Kavíz Kft. biztosította a működéshez szükséges szennyvíziszapot, ám az állandó beszállításról már nem sikerült megállapodni – a hollandok szerint a Kavíz hirtelen megemelte az árait. A Kurtjens-családnál ekkor telt be a pohár, s úgy döntöttek, megszabadulnak az üzemtől.

– Egy francia céget bíztak meg az értékesítéssel – állította Varga András, aki úgy emlékezett: – Előbb egy miskolci cég jelentkezett, ám hiába sikerült mindenben megegyezni velük, végül nem kaptak hitelt a vásárláshoz. Majd egy magyar-izraeli vállalkozás tűnt befutónak, ám az meg kifutott az időből.

A napokban aztán kiderült, sokadik nekifutásra talán sikerül vevőt találni: a Népszava információi szerint a Révész Group tárgyal az üzem megvásárlásáról.

– Néhány kérdésben még meg kell egyeznünk – ismerte el a tárgyalás tényét lapunk kérdésére Székely Zsolt, a cégcsoport vezérigazgatója, de jelezte, sok mindent kell még tisztázni. Bizonyos engedélyek még hiányoznak, ezek beszerzése költséges és időigényes, emellett az is kiderült, nagyjából százmillió forintnyi fejlesztésre is szükség lesz.

És persze alapanyagra a majdani működéshez. Székely Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, egyértelmű, hogy az évi hatvanezer köbméter szennyvíziszap feldolgozására alkalmas üzem működése csak akkor biztosított hosszú távon, ha sikerül megegyezni a kaposvári önkormányzat tulajdonában lévő Kavízzel, amely nagyjából a kapacitás felét tudná lekötni.

– Még nem tárgyaltunk a várossal – tette hozzá a vezérigazgató –, ám a megegyezés nélkül nincs értelme a beruházásunknak. Mely természetesen nemcsak a biogázüzemre vonatkozik, hanem értelemszerűen az eredeti tervek szerint hasznosítani szeretnénk a megtermelt hőt is: egyfajta üvegházas mezőgazdasági termelésben gondolkodunk.

Információink szerint a somogyi megyeszékhely vezetése hajlik egy hosszú távú megállapodás megkötésére, vagyis elvileg az alapanyaghiány nem lehet akadálya a biogázüzem működésének, amellyel kapcsolatban a várdaiak egyelőre csak óvatosan bizakodóak: ígéretet már rengeteget hallottak az erőművel kapcsolatban, ám az üzem kapuján eddig mindig csak láncot és lakatot láttak.

Vas András írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!