Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

A narancsbárók nagy éve

Népszava|2017. jún 16. 05:22
[A+ A-]

Mészáros Lőrinc FOTÓ: Népszava

Az a kérdés: bárkit is meglep-e, hogy Orbán Viktorral bizalmi viszonyt ápoló klánok az elmúlt évre földbirtokosként is az ország legszűkebb elitjébe kerültek. A narancsbárók – Mészáros Lőrinc és Flier János - érdekeltségei immár csaknem akkora agrártámogatást visznek haza, mint az ezredforduló környékén pozícióba jutott zöldbárók – írja a K-Monitor elmúlt évi agrártámogatásokat összegző összeállításából. (Utóbbi család onnan lehet ismerős, hogy például a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak Flierrel közös termőföldje is akad.) Az adatokból világosan leszűrhető: a legnagyobb pezsgést Orbán Viktor legszűkebb környezetében volt, az újonnan erőre kapott falubeli komák, sportbarátok, rokonok gyarapodtak, a régi bajtársak ellenben visszaestek. Ráadásul a Mészáros- és Flier-érdekeltségek azt a bravúrt is el tudták érni, hogy a többi milliárdossal szemben összességében több támogatáshoz jussanak, mint egy évvel korábban. Rajtuk kívül ugyanis az elit többi tagjának olvadt a summája. A Simicska-Nyerges páros területei például csaknem 70 százalékkal kevesebb forráshoz jutottak, míg a Csányi és a Leisztinger érdekeltségek esetében az visszaesés nagyjából 60 százalékra tehető. Az egymással ellentétes változások okozták azt, hogy a szubvenciók tekintetében a Mészáros-, Flier-területek már konkurálnak a régi nagyokéval.

Az összegeket figyelve azért van még hova fejlődniük az utóbbiaknak. A Flier-család ugyanis összesen 860 milliónyi szubvencióhoz jutott, míg Mészáros Lőrinc „csupán” 525 millióhoz. Így együtt csaknem 1,4 milliárdot kaptak. Ehhez képest a Csányi Sándor cégeihez valamivel több mint 3 milliárd érkezett, míg ugyanez a Simicska-Nyerges társaságok esetében 2,58 milliárd volt. Ugyanakkor, ha csak a területalapú támogatásokat figyeljük, akkor a narancsbárók már egyenként is többnek örülhettek, mint például a Simicska-Nyerges páros. Utóbbiak 212 milliós forráshoz jutottak hozzá, míg Mészároséknál ez 223 millió, Flieréknél pedig 371 millió forint volt.

Az elmúlt évben egyébként 642,8 milliárd forint agrártámogatást osztottak szét Magyarországon, amely döntően uniós forrásból érkezett. A magyar állam hozzájárulása tovább csökkent. Az uniós rész 2016-ban 83 százalék volt, míg egy évvel korábban még 78 százalék.

A K-Monitor összeállítása arra is rámutat, hogy az égvilágon semmi sem változott abban, hogy a nagy összegeket a legnagyobbak viszik haza. Mint emlékezetes korábban a Fidesz-kormány éppen erre hivatkozva, azaz a kicsiknek több kell, rendezte át az agrártámogatások elosztásának egy részét. Az eredmény: a nagybirtokosok, a felső 10 százalék söpörte be a szubvenciók 75 százalékát, ez pedig a korábbihoz képest mindössze 1 százalékos csökkenés. Vagyis egyelőre nyoma sincs a kabinet által ígért rendszerszintű átalakulásnak, amely szerint a kis- és közepes agárcégekhez több forrás juttatnak, s így jobb, versenyképesebb helyzetbe kerülnek.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!