Előző
Következő
új cikk

Reflektor

Költségvetés kívánságlistával

Népszava|2017. jún 16. 05:01
[A+ A-]

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mielőtt tegnap a jövő költségvetést elfogadta volna a Ház kormánypárti többsége, több ponton módosítottak az idein is. Még idén változhatnak a 2018-as számok is.

Nem a munkavállalók érdekeit szolgálja az a költségvetés, amely egyes családoknak, a pereputtynak meg a haveroknak a költségvetése - így háborgott Gúr Nándor szocialista képviselő a jövő évi büdzsé záróvitájában. A 2018. évi költségvetési törvény tegnapi zárószavazása után a bevételi főösszeg 18 751 milliárd forint lett, míg a kiadási főösszeget 20 112 milliárdban állapította meg a kormánypárti többség. Így a költségvetés hiánya 1360 milliárd forint lett, ami GDP arányosan 2,4 százaléknak felel meg. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 73,5 százalékról a tervek szerint idén 71,4 százalékra, jövőre pedig 69,5 százalékra csökkenhet. Ez elég csekély mérték, hiszen a költségvetés úgy számol, hogy 2017-ben 4,1, jövőre pedig 4,3 százalékkal bővül a gazdaság.

Az elmúlt évek gyakorlatát követve a kormány már késő tavasszal, kora nyáron megtárgyalta a következő évi büdzsét, ezzel teret engedve annak, hogy ismét számos ponton kénytelenek legyen utólag korrigálni. Az előkészítetlenség szép példája volt, amikor 2016 végén azelőtt módosítottak az idei költségvetésen, hogy az január 1-jén hatályba lépett volna. Bár a kormányzat a jövő évi büdzsét a munkából élők költségvetésének nevezi, számos munkáltató nem javít dolgozói bérhelyzetén, mert helyzete ezt nem teszi lehetővé, másrészt az adócsökkentéseket az alacsony bérűek csak részben tudják igénybe venni.

Érdemes néhányat megemlíteni az elfogadott módosító indítványok közül. A legnagyobb tétel ezek közül a Paks 2 beruházásra szánt, 20 milliárd forintos többlet, ami már tartalmazza a beruházás úgynevezett "kerítésen kívüli" fejlesztéseit. A családok évére hivatkozva mintegy 19-20 milliárd forintot csoportosítanak át, sőt, egy családkutató intézet felállítására is 650 millió forintot adnak. Arra, hogy a babakötvények a határon túli magyarok számára is elérhetőek legyenek, 600 milliót szánnak. A helyi önkormányzatok fejezetében új feladatként jelölték meg a gyermekétkeztetést, amelyre 74 milliárd forintot biztosítottak.

A kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok 5 milliárdos többletforrást kapnak, a filmágazat támogatását pedig 2,4 milliárd forinttal emelték meg. De az egyházak sem járnak rosszul, a jövőre évfordulókat ünneplő ciszterci és premontrei rend együttesen 6,2 milliárd forintos többletforráshoz jut.

Mielőtt a jövő költségvetést elfogadta volna a kormánypárti többség, több ponton módosítottak az idein is. Az eredetihez képest a gazdasági stabilitást szolgáló Országvédelmi Alapból 20 milliárdot átcsoportosítottak a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatába. Kiskaput nyitottak azzal, hogy a beruházás ösztönzési cél-előirányzatban a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás összegét 150 milliárd forintig megemelték. Az indoklás a szakemberek számára is elég homályos, a kormány arra hivatkozott, hogy a keret emelése a nagyberuházások megvalósítására nyújtandó támogatások biztosításához szükséges. Az év eleji nyugdíjemelés és a nyugdíjprémium kifizetése plusz 50 milliárd forintot igényel.

A stadionépítési láz újabb állomása, hogy létrehoztak egy 26,6 milliárd forintos beruházás-előkészítési alapot, amelyből 1,6 milliárd forint a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban szereplő új budapesti jégcsarnok beruházásának előkészítését szolgálja. Amíg az oktatás minden szinten forráshiánnyal küszködik, addig mintegy 10,8 milliárd forintot biztosítottak a Lakitelki Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatokra és 2,5 milliárd forintot a "népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatását biztosító" Csoóri Sándor Alap létrehozására, kiadásaira.

Kevésbé terhelik az ingatlan-bérbeadókat
A nemzetgazdasági tárca szerint jövőre 260 milliárd forinttal csökkennek az adóterhek az ideihez képest. 5 százalékra mérséklődik az internet szolgáltatások áfája, ugyancsak 5 százalékra csökken a mai 27 százalékról a hal forgalmi adója is, ahogyan a különböző sertésvágási melléktermékek és a belsőség áfája is.
A vendéglátási szolgáltatások áfakulcsa is csökken, például kisebb adót kell a vendéglátóknak az étkezőhelyi vendéglátásban előállított étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok után fizetni. Az áfa mértéke 2018. január 1-jétől a mai 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik. A két gyermeket nevelő családok adókedvezménye a jelenlegi gyermekenkénti havi 15 ezer forintról 17 500 forintra emelkedik, 15 milliárd forintot hagyva 330 ezer kétgyermekes családnál.
A jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakás vagy üdülő bérbeadása esetén választható az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő teher szobánként évi 38 400 forint lesz. A hosszú távú ingatlanbérbeadók közül senkinek nem kell az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan kiadásból származó jövedelem után csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni.
Jövőre a szociális hozzájárulási adó mértéke 22 százalékról 20 százalékra csökken.

Év közben rendszeres a módosítás

A kormánypártok hatalomgyakorlása egyfajta frakciókormányzás volt - értékelte a 2018. évi költségvetési törvény parlamenti elfogadásának procedúráját a Policy Agenda. Az alapvető törvényjavaslatok nem a kormány által kerültek benyújtásra, hanem a képviselők egyéni módosító javaslataként.

A 2011. évi költségvetés óta lezajlott parlamenti viták során összesen 1370 milliárd forinttal módosították a kiadási oldalt, amely a kutatók szerint elsőre jelentős számnak tűnik, de ez valójában a teljes kiadási oldalnak mindössze az 1 százalékát jelenti. A Policy Agenda szerint éles váltás tapasztalható a 2010-14-es és a 2014 óta tartó ciklusok között. Az első időszakban a kiadási oldalnak összességében 2 százalékát módosították, míg a mostani ciklus alatt, ez az arány minimális: 0,2 százalékos lett. Vagyis a harmadik Orbán-kormány alatt visszafogták a képviselők mozgásterét a költségvetés alakítása során. Miközben éves átlagban 18 100 milliárd forint sorsáról dönthettek, a kiadásokat mindössze 36 milliárd forinttal növelhették. Ráadásul a kormánypárti képviselőktől megkövetelték: az egyes költségvetési fejezeten belül, vagyis többnyire a minisztériumoknál találják meg a kiadásnövelés ellentételezését.

A Policy Agenda szerint jól mutatja ezt a 2018. évi költségvetés vitája, amikor a fejezetek kiadási oldalát 142 milliárd forinttal növelték meg módosító javaslatokkal, de ezzel együtt 132 milliárddal csökkentették is.

Újdonság viszont, hogy a mostani parlamenti ciklusban a képviselőknek már nem kellett a bevételi oldalon kreatív módon pénzt találniuk. Az előző 2011-14-es időszakban - éves átlagban - 250 milliárd forintos többletet kellett megjelölni a kormány eredeti javaslatához képest, hogy a megnövekedett költségvetési kiadásokat fedezzék. A Policy Agenda erről azt írta, hogy a képviselők ritkán találnak – szakértelem hiányában – olyan bevételeket, amelyekkel a kormány eredetileg nem számolt.

Nagyobb gond, hogy az eredeti büdzsék ritkán „élik” meg a költségvetési év végét. (Tegnap is módosított az Országgyűlés az idei számokon.) A 2011 és 2017 közötti költségvetésieket eddig 27 alkalommal módosították év közben. Ez azt is jelenti, hogy viszonylag kicsi a jelentősége az eredeti költségvetési törvénynek.

Áttekinthetetlen, mennyit költenek

Nagyon nehéz követni, hogy mi is szerepel a jövő évi költségvetési törvényben - mondja Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője szerint az elmúlt évi zárszámadás ismerete nélkül nem lehet a jövő évi büdzsét megtervezni.

- Az elmúlt év végén 800 milliárd forintot osztogatott szét a kormány a költségvetés terhére. Látni-e ennek nyomát az idei büdzsé módosításakor?

- Nemigen. Gondoljunk csak arra, hogy például különböző egyházi célokra 18 milliárd forintot adott a kormány, egyfajta kívánságlista szerint. Arról, hogy ezzel mi történt, hol használták fel ezeket a pénzeket, miképpen állnak a finanszírozott projektek, nem lehet tudni.

- Az uniós pénzek elszámolásának van nyoma?

- Itt sem tiszta a kép. Van egy olyan érzésem, hogy idén mégsem jönnek még olyan gyorsan a brüsszeli támogatások, mint azt szeretnénk. Tavaly a költségvetésből már megelőlegeztek kifizetéseket, voltak felfüggesztések is. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez a költségvetést miképpen érinti.

- Az LMP-s Ikotity István kérte számon a miniszterelnökön az önkormányzatok támogatási arányának csökkenését, amelynek jelentős része Orbán Viktor 12 évnyi kormányzása alatt történt. 1990-ben a költségvetés 18 százaléka ment erre, ma jóval kevesebbet. Nem okoz ez gondot?

- A megyei önkormányzatok légüres térben mozognak. Nincs bevételük, nincs kiadásuk, pénzek felett nem rendelkeznek. Ma minden a járási szinten dől el. De például, amíg 197 járás van, addig csak 60 tankerület. Ezért a "határok" nem fedik egymást. A Klebersberg Központ is állami pénzekből gazdálkodik. A települési önkormányzatoknak egyre kevesebb pénz jut, 2011-12-ig a GDP 10-15 százalékából gazdálkodtak, 2015-ben már csak 8-cal, most 7-nél tarthatunk. Az egész emlékeztet az egykori tanácsi rendszerre.

Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!