Előző
Következő
új cikk

Belföld

Áder János aláírta a civil törvényt is

nepszava.hu/MTI|2017. jún 16. 10:55
[A+ A-]

FOTÓ: Molnár Ádám

A köztársasági elnök szerint nem hogy nem lehetetleníti el - ahogy arra több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet korábban - de nem is befolyásolja a parlamentben kedden elfogadott civil törvény a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik. Erre hivatkozta Áder János aláírta a jogszabályt, pont úgy, ahogy a múlt héten a lex Taigetosz esetében is.

"Nem látok olyan közjogi vagy alkotmányos aggályt, amely valódi akadálya lehetne a törvény kihirdetésének" - írta az államfő a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről kiadott nyilatkozatában.

Áder János finoman úgy fogalmazott: a jogszabály elfogadását jelentős társadalmi vita előzte meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy ennek során nemritkán olyan vélemények is napvilágot láttak, melyek a tényeket figyelmen kívül hagyva nem segítették elő a józan tisztánlátást. Meggyőződése - folytatta -, hogy a magyar társadalom többsége tiszteli a tisztázó vitákban elhangzó érveket, de elutasítja a fölöslegesen megosztó, öncélú indulatkeltést. (Reméljük, Áder a kormány gyűlöletpropagandájával kapcsolatban is így gondolkodik.)

Az államfő  összefoglalta a tényeket, amelyeket a törvénnyel kapcsolatban mindenkinek érdemes mérlegelnie. Ezek között első helyen említette, hogy a civil szervezetek nélkülözhetetlen és tiszteletet érdemlő szereplői egy polgári demokráciának. A Magyarországon működő, állampolgári kezdeményezésen és közjót szolgáló önszerveződésen nyugvó szervezetek munkája az emberi jogoktól a tehetséggondozásig, a környezetvédelemtől az egészségmegőrzésig, a hagyományőrzéstől a művészettámogatásig, a hitélettől az alkotó közösségépítésig, a szociális gondoskodástól a társadalmi szolidaritás megannyi formájáig "szolgálja társadalmunk nyugatos polgárosodását" - írta az elnök.

Áder a kormánynak kedvező statisztikákkal bővelkedő KSH legutóbbi adataira hivatkozott, miszerint Magyarországon több mint 56 ezer civil szervezet működik, melyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás, mivel vagy egyáltalán nem terjed ki rájuk a törvény hatálya, vagy nem rendelkeznek 7,2 millió forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatással.

A 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét sem befolyásolja az új törvény, csupán további adminisztrációs kötelezettséget keletkezik számukra - hangsúlyozta Áder. Szerinte e szervezetek ugyanazt a tevékenységet, amit a jogszabály elfogadása előtt folytattak, változatlan formában végezhetik az új törvényi rendelkezések hatálybalépése után is.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítványt kedden 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazattal elfogadta az Országgyűlés. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.

Bojkottálja a civiltörvényt a TASZ

A törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. 

A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg - ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.

"Rosszindulatú" volt a kampány

A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba - közölte az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete június elején közzétett előzetes véleményében, igaz azt is hozzátéve, ami az átláthatóságot illeti, a szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői ugyanakkor előzetes véleményükben jelezték: a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.

A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.

Lex Taigetosz igen, plakáttörvény nem
Áder János múlt pénteken írta alá a lex Taigetoszként elhíresült oktatási törvénymódosítást. Az államfő szerint a nehézségekkel küzdő gyerekekről szóló jogszabály nem ellentétes az alaptörvénnyel. Arra hivatkozott, hogy a szakmai szervezetek se találtak benne kivetnivalót, sőt annak tartalmával "számos rangos szakmai szervezet is egyetért", holott az általunk megkérdezett szervezetek szerint a lex Taigetosz jelentősen ronthat több tízezer gyermek esélyein. 
A plakáttörvény esetében már nem volt ilyen egyszerű dolga a kormánynak, az államfő ugyanis azt már visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök azt írta, a törvénnyel nem ért egyet, ezért él az Alaptörvényben biztosított jogkörével. A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!